Lábnyik Gyergyóból „hozódik”

Lábnyik Gyergyóból „hozódik”

A Bot házaspár tizenegy gyermeket nevelt fel

Fotó: Tamás Gyopár

A lábnyiki Bot György először járt Gyergyószéken. Úgy tudja, innen származnak felmenői, ezért is jött szívesen. Tizenegy gyermeke, 29 unokája van és 54 keresztgyermeke a faluban. Mindenkinek továbbadja azt, amit nagyszüleitől hallott: gyergyóiak voltak az őseik.

Tamás Gyopár

2017. április 24., 14:562017. április 24., 14:56

Amellett, hogy elkísérte feleségét, Klári nénit és a gyermekcsoportot, akik az Őszi Rózsák Idősek klubja meghívására érkeztek, gyergyói gyökereiről mesélt. A 77 éves Gyuri bácsi szerint a Mészáros vezetéknevűek származhattak innen, s az is bizonyíték rá, hogy gyergyószékiek alapították a települést, hogy a három falurész egyikét Gyergyónak hívják. Másik kettő is utal arra, honnan jöttek lakói: Csík és Bicaz Ardelean utcák alkotják még a falut.

„Az öregek, amikor beszéltem vélik, azt mesélték, hogy Lábnyik innét hozódik Gyergyóból. Az emberek, kiket úgy hívtak, Mészáros, Csorba, Lukács, Gyenge, Lackó, Polgár elszaladtak innőt, mert doszárik voltak, s keresztül jöttek. Erdőkitermelésben dolgoztak, kalyibákba laktak, s aztán hozták a családjaikat, s szalmával fedett házakat építettek. Megkezdtek szaporodni, majd 500 esztendeje jöttek oda. Katolikusok voltak, osztán száz év múlva csinált a bojér templomot Lábnyikban. Onnan formálódott a falu” – mondta. Lábnyik a legkeletibb magyar falu Romániában. Székelyes csángó település.

A Mészárost Botra cserélték a páterek

„A magyaros neveket a páterok megcserélték. Az én apám Mészáros Ferenc volt, s Botok lettünk. A pap tette ezt a nevet 1946-ban.

Katolikusok vagyunk, románul imádkozunk.

Mindenki ért magyarul, csak nem értik az erdélyi nyelvet. Az én apósom templomszolga volt, s aztán én lettem helyette. Egy darabig magyarul énekeltünk, aztán megcserélték, s románul énekelünk. A magyar énekek többet nem még voltak. A fiatalokra, amikor a szomszéd faluba mentek, rájuk szóltak, beszéljenek románul. A pap nem még hagyta, hogy magyarul beszéljenek, hogy az ifjúság tanuljon románul” – mesélte. Iskolán kívüli tevékenységen, délutánonként tanulnak magyarul írni-olvasni az ottani gyermekek.

Galéria

A lábnyikiak hagyományaik mellettt származásukat is számon tartják

Fotó: Tamás Gyopár

Deákházban nőtt fel Klári néni

Klári néni is elmesélte élete meghatározó élményét, ami a mély vallásosságára is magyarázatot ad. Már tízéves korától a papnak segédkezett, az édesapja diák, vagyis templomszolga volt. Deákházban nőtt fel nyolc testvérével együtt. „Bé volt fogva dologra korán” – tette hozzá a férje. „A pap is jött, játszodott velünk, gyermekekvel. Esténként mostam meg a lábait, a páternek ki voltak tépve a körmei, harapófogóval kínozták meg… A Szekuritate tette. De örvendett, hogy élt. Sokat tanultunk tőle. Szíves ember volt” – mesélte Klári néni.

Hetfőn város van, hónap fogyatékján nyugdíj

Lábnyikon jelenleg 300 gazda, vagyis család él. Az öregek halnak el, az ifjak elmennek – mesélte Bot György, akinek tizenegy gyermekéből csupán kettő él a faluban. Öt gyermeke Nagyváradon alapított családot. A falu ifjai külföldön dolgoznak nagyrészt. Kevesen térnek haza szülőfalujukba, s bár építettek nagy házakat, ott nincs kereseti, megélhetési lehetőség. „Nehez élni, napszámoskodnak, s mit keresnek egyik nap, este el is isszák, s a másnap megint mennek dolgozni, ilyen. Vagy kiveszi az italt előre, s osztán megyen, hogy dolgozza le. Hetfőn város van, s eladják, mit tudnak.

Ma esznek, isznak, holnap tűrnek. Érti maga ugye, hogy van Lábnyikban?

Csak úgy lehet megélni, ha az ember nem vesz meg mindent, csak mit lehet. Egészség legyen, mert az a fontos, s osztán hónap fogyatékján hozzák a nyugdíjat” – mesélték.

Bot Györgynek egyszer fordult csak meg fejében, hogy elköltözik Lábnyikból, Bákóban dolgozott éppen, és úgy döntött, ott vesz egy lakrészt. „Meggondoltam, egy dióért, cseresznyéért pénzt kellett volna kiadni, s egy fizetésből nem lehetett volna megélni, nagy volt a család” – indokolta, hogy miért írta felül a korábbi döntését. Építkezésen dolgozott a környező nagyobb településeken, onnan ment nyugdíjba.

Galéria

Fotó: Tamás Gyopár

Komaságban a fél faluval

Most már kevesebb gyermek születik a családokban, de egyik keresztfiuknak tizennégy gyermeke van. „Ha süt a nap, nőnek a gyermekek” – teszi hozzá. Botéknak szinte minden lábnyiki családban van keresztgyermekük. Népszerűek is bizonyára a helyiek körében, ám amint elmondták, azért kérték fel őket komaságra legtöbben, mert csak ők fizették tisztességesen az egyházadót, ezért számítani lehetett rájuk mindig. Unokáik közül csupán egy nem beszél magyarul. Az, akinél kétévesen leukémiát diagnosztizáltak ezelőtt négy évvel. „Sokat imádkoztunk, s sokat járt kezelésekre, most jól van, hála Istennek.

Idézet
Mi nem tudhatjuk, mi miért van, mit miért mérnek ki, aztán egyszer, mikor menni kell, megtudjuk, mert fenntről minden látszik

– mondta Klári néni.

Hálásak a kirándulásért

Akárcsak a magyar házba járó gyerekek, gyakran jár kirándulni Klári néni is, énekét magyar földön is hallhatták, meg is könnyezték. Amikor teheti, férje is elkíséri. Román nyelvű imakönyvet ajándékozott vendéglátójuknak a Bot család. Bot György kicsit haza is jött. Több száz évvel ezelőtt talán pontosan innen menekült el szépapja. Nem gondolta, hogy egyszer eljön ide feleségével. Az Őszi Rózsák Idősek Klubjának tagjai segítségével utazhattak ide. Hálásak is érte, mondták, miután a fényképre készülve egymás mellé ültek, és egymás kezét megfogták.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 24., szerda

Már nem tudják elkölteni a törvénytelenül szerzett rengeteg pénzt az orvhalászok

Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.

Már nem tudják elkölteni a törvénytelenül szerzett rengeteg pénzt az orvhalászok
2024. április 24., szerda

A tudomány érdekes oldalát hozta el ismét a Heuréka program Székelyudvarhelyre

Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.

A tudomány érdekes oldalát hozta el ismét a Heuréka program Székelyudvarhelyre
2024. április 24., szerda

Tizenkét megye diákjai mérettetnek meg az országos hittanolimpián

A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.

Tizenkét megye diákjai mérettetnek meg az országos hittanolimpián
2024. április 24., szerda

Egyelőre kevés embert, de annál több kutyát csíptek meg a kullancsok

Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.

Egyelőre kevés embert, de annál több kutyát csíptek meg a kullancsok
2024. április 24., szerda

Csíktaploca százéves lakóját köszöntötték

A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.

Csíktaploca százéves lakóját köszöntötték
2024. április 24., szerda

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez

A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez
2024. április 24., szerda

A szakmai rendezvény, ahol az egyetemi hallgatók bemutathatják, hogy milyen projekteken, kutatásokon dolgoztak

Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.

A szakmai rendezvény, ahol az egyetemi hallgatók bemutathatják, hogy milyen projekteken, kutatásokon dolgoztak
2024. április 24., szerda

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál

Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál
Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál
2024. április 24., szerda

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál

2024. április 24., szerda

Lényeges feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy hamarabb érkezzen a legközelebbi nyugdíj

A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.

Lényeges feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy hamarabb érkezzen a legközelebbi nyugdíj
2024. április 24., szerda

Éz év végén átadhatják a sepsiszentgyörgyi megyei kórház új sürgősségi osztályát

Már csak a hatósági engedélyeztetés van hátra a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház új sürgősségi osztályának megnyitás előtt, amelynek átadási határideje ez év vége.

Éz év végén átadhatják a sepsiszentgyörgyi megyei kórház új sürgősségi osztályát
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!