Kutyának se kellenek

Udvarhelyen még két kutyamenhely működik párhuzamosan: a polgármesteri hivatal által fenntartott létesítményben legtöbb húsz eb fér el egyszerre, a valamikor ötven kutyának is otthont adó kadicsfalvi menhely pedig hamarosan bezárja kapuit, hisz a Molnár házaspár már nem tudja önerőből működtetni.

„Valamikor minden könnyebb volt, 50–55 kutyát is eltartottunk a menhelyen” – mesélte Molnár Zoltán állatbarát, magánvállalkozó. A kadicsfalvi csirkefarm területén több mint hét éve létrehozott menhelyen jelenleg 17 eb vár új otthonra. „Egy ideje már nem fogadok be újabb kutyákat, hisz mindenféle anyagi támogatás nélkül egyszerűen nem tudom fenntartani a helyet” – magyarázta Molnár. A menhelyen most főként idősebb kutyák vannak, néhány újabb példány kivételével mind már legalább 2–3 éve itt él. „A borzos már a hely létrehozásakor idekerült, és azóta sem talált gazdára” – mutatott az első kennelben csaholó kutyára a vállalkozó.

Az állatok túlnyomó többsége keverék, viszont Molnár tavaly egy fajtiszta magyar viszslát is az utcáról fogadott be. A kan kutya most a menhely „igazgatója”, tudtuk meg a fenntartótól, őt már nem lehet örökbe fogadni. „Egy időben különböző húsokat kaptam a vágóhidaktól, maradék ételt a Jungel Pubtól, és a pékségekben jutányos áron vásárolhattam száraz kenyeret. Abban az időben a menhely eltartása heti 2500 lejre rúgott. Most 300–400 lejből oldom meg, természetesen önerőből. A kutyák jó húsban vannak, főként száraz tápot, őrölt húst és száraz kenyeret kapnak. Naponta körülbelül hét 20 literes bödön étel fogy el” – részletezte Molnár. Az ebek minden szükséges védőoltást megkaptak, és ivartalanították is őket, természetesen ezt is Molnárék költségén.

Alapítvány létrehozását is fontolgatta a Molnár házaspár, az akkori polgármestert, Szász Jenőt is felkeresték az ötlettel. „Próbáltuk kialakítani a partnerséget a polgármesteri hivatallal, egy alkalommal 12 ebet át is vállaltunk a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelytől. Egy állatvédő alapítvány létrehozását terveztük, hogy az így megpályázott összegekkel tartsunk fenn egy megfelelő menhelyt. Mindehhez azonban egy alkalmas területet kellett volna kijelölnie az önkormányzatnak” – mesélte a létesítmény fenntartója. Molnár egyébként úgy véli, az udvarhelyiek kilencven százaléka helyesli a gazdátlan kutyák befogását és elaltatását, a vállalkozó viszont felhívja a figyelmet: a kóborkutya-problémáért nem az állatok, hanem a lakosság a felelős.

„Jelenleg kilenc kutya van, de szükség esetén húsz is elfér a polgármesteri hivatal által a II. Rákóczi Ferenc utcában működtetett menhelyen” – mondta el portálunknak Kelemen Klára, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának munkatársa. Az állatokat akár egy hónapig is eltartják a létesítményben, egy alkalmazott eteti és takarít az ebek után. A kóbor vagy annak vélt kutyákat az AVE Hargita munkatársai fogják be, Kelemen Klára becslése szerint tavaly körülbelül ötven állatnak szolgált ideiglenes lakhelyül a menhely. Gyakran előfordul, hogy elkószált négylábúakat is beszállítanak, ezeket bizonyos összeg kifizetésével válthatják ki gazdáik.

„Az ebeket nem ivartalanítjuk, viszont az oltásokat meg kell kapniuk” – tette hozzá az illetékes. Kelemen szerint a lakosság véleménye megoszlik a kóbor kutyák ügyében: bár valóban sokan az altatást látják megoldásnak, egyre több állatbarát szólal fel ellene. „Várjuk az új törvényt, hisz még mi sem tudjuk pontosan, mit foglal majd magában. Akkor a városi tanács által elfogadott határozat alapján járunk majd el, ha szükséges, nagy befogási akciókat is szervezünk, akárcsak az előző években” – magyarázta a hivatal munkatársa, megjegyezve, hogy a kutyák összegyűjtése nem okoz problémát, további sorsuk viszont kérdéses. „A kadicsfalvi menhely fenntartója valóban kérte már a hivatal segítségét, jelenleg nincs semmilyen együttműködési megegyezés a két fél között, elképzelhető viszont, hogy az önkormányzat a jövőben egy alapítványnak fogja átadni a kutyamenhely működtetésének feladatát” – summázott Kelemen Klára.

A 2011 áprilisában alakult székelyudvarhelyi EbRemény Egyesület az állatok védelme, az állatkínzás elhárítása mellett a gazdátlan állatok jövőjének biztosítását is céljául tűzte ki. Az egyesület tavaly november közepén jótékonysági rendezvénysorozatot is szervezett: a befolyó összeget újabb állatmenhely létesítésére szánták. A száz állat befogadására alkalmas korszerű létesítményt állatvédő szempontok szerint képzelték el az egyesület tagjai, ahol örökbefogadásukig  megfelelő körülmények között élhetnének a négylábúak.