Kuriózum, ami akár megszokottá is válhatna Gyergyószéken

Idén pedig még több gyümölcs nő és pirosodik.

Mindenki kipróbálhatja, érdemes az eperrel dolgozni, itt, a Gyergyói-medencében is – biztatja az embereket Gál Mária. Úgy tudja, ő az egyetlen vidékünkön, aki háztáji léptéknél nagyobb mennyiségben termeszti ezt a gyümölcsöt.

– teszi hozzá.

Kell egy bizonyos szintű szakértelem, de akinek nincsen, annak szívesen segít, ad szakmai tanácsot teljesen ingyen, megosztja tapasztalatait, hogy más, aki most kezdene el kertészkedni, az lehetőleg kevesebb hibát kövessen el, és legyen eredménye a munkájának.

Az első fontos szempont a fajtaválasztás. A Gálék által ültetett eper jó tulajdonsága, hogy bírja a telet, nem pusztul ki a nagy fagyokban. A tavaszi fagyok miatt mindig elpusztulnak az első virágok, de kiújulja a növény, és a követező virágzás már termést is hoz. A tavalyi évben szüretelt mennyiségből kiindulva egy hektáron 20 tonna gyümölcs jönne ki átlagosan. Ez még pityókából is elfogadható hozam. Mindez szabad ég alatt, szabad termesztésben.

Amikor vásárló keresi meg a borzonti kertészetet, mindig hátrakísérik a földre, hogy az érdeklődő saját szemével győződjön meg arról, hogy tényleg itt és nem máshol, nem fóliában érett be a gyümölcs. A málnabokrok tövénél is láthatunk epret pirosodni. Ennek is szerepe van: ha gyermekkel jön a vendég, akkor az nekik van szánva, szedjen magának és egyen, amennyi jólesik. A vásárlókat pedig nem kell keresni.

A termést helyből, az udvarról elviszik, minden reggel tudják, hogy az aznap leszedett epret ki fogja megvásárolni és felhasználni. Van eset, hogy házhoz is viszik: ha például olyan idős néni venne 5 kilót, akinek nincs lehetősége eljutni a borzonti kertészethez. Az eper ízét nem kellet dicsérje a termesztő, megkóstoltuk. Nagyon finom.

Ennek termesztése is jó jövedelmet ígér, egy hektáron 10–15 tonna gyümölcs is lehet – a tavalyi eredményekből kiszámolva. Az összesen egyhektáros Gál-kertészetben emellett paradicsom, uborka és hagyma is terem, a málnaidény után ezekből is ki tudja szolgálni a vásárlókat. Ezt egyrészt a vetésforgó miatt gondolták így jónak, másrészt számítanak arra is, hogy aki télen gombáért, nyáron eperért keresi fel őket, és megbízik bennük, az várhatóan paradicsomért, hagymáért is visszatér.

– fogalmaz Gál Mária. Hozzáteszi, számárra az is fontos, hogy a termés értékesítése mellett alkalom nyílik egy-egy jóízű beszélgetésre is.

Közben kísérletezik is: szedret, homoktövist és gojit is telepített. Ez az utóbbi egy ázsiai növényféle, amelynek gyümölcsei kiváló immunerősítő hatással vannak a szervezetre. Cél, hogy olyan növényei legyenek, amelyek több év után fordulnak termőre, és hosszú távon teremnek, hogy ne kelljen évente a talaj-előkészítést, ültetést és hasonló munkákat végezni, hiszen eljön majd az öregkor, amikor az nehéz lesz. Rózsatövet is ültetett, melynek olajhoz való szirmait akkor is le tudja majd szedegetni, ha idős lesz.

„Mindig próbálom kihasználni az alkalmat, és elmondani: igenis, itt, Gyergyóban is meg lehet élni a kertészkedésből. Érdemes belevágni. A munka, az odaállás meghozza a gyümölcsét. A mi példánk is mutatja: egy családnak egy hektár föld tisztességes megélhetést tud biztosítani. Persze, ezt csak úgy lehet csinálni, ha komolyan melléáll az ember, megadja a növénynek mindazt, amire annak szüksége van, és akkor vet, akkor kapál, amikor annak az ideje van” – jelenti ki Gál Mária. Az említettek mellett sorolja még a káposztát, fokhagymát, fekete ribizlit is, mint olyan haszonnövényt, amit jövedelmezően lehet termeszteni a Gyergyói-medencében. Hozzáteszi: nem fél attól, hogy tanácsai nyomán akkora mennyiségű termés lesz a vidéken, hogy ő nem tudja majd eladni a termékeit. A piac nincs lefedve, szinte mindent más vidékekről hoznak be Gyergyóba a gazdák, vagy rosszabb esetben kereskedők.

Aki a pénz szempontjából közelíti meg ezt az életformát, eleve lemond arról, hogy belevágjon, hiszen aprópénzek azok a jövedelmek, amelyek megvalósíthatók egy-egy kilogramm gyümölcsön vagy zöldségen. Az aprópénzek összeadogatva jelentik a megélhetést.

– szögezi le Gál Mária.

De nem csak a megélhetés, a pénz az, ami számít. „Én ha kora reggel kijövök ide, még minden friss, harmatos, hallom a madarak énekét, akkor tudom: ez a hely az én helyem, ide nem munkába jövök.”

Gál Mária nem csak azoknak szeretne üzenni, akik hozzá hasonlóan azon gondolkodnak, hogy a földből éljenek meg. „A természettől nem szabad nagyon elszakadni. Ez az, ami nekünk megmaradhat, ha vigyázunk rá. Autó, ház, bármi egy perc alatt semmivé tud válni, de a természettel együtt élve könnyebben el tudjuk viselni a nehézségeket is. Aki tömbházban lakik is, menjen ki a természetbe, hallgasson kicsit bele, legyen kicsit csendben, és találja meg benne saját magát. Nem mindenkinek van lehetősége, hogy egy hektáron gazdálkodjon.”

Akár a borzonti főút mellett található kertészetnél is meg lehet pihenni. Gál Mária szívesen látja a jó embereket egy-egy beszélgetésre is. A szakmai tanács is ingyen van.