Közszemlén a városrendezési terv

Az új rendezési terv hosszú időre meghatározhatja a város fejlődésének alakulását

Hosszú évekig készült a város új általános rendezési terve, de várhatóan még hosszabb időszakra meghatározza majd a jövőben várható fejlesztéseket, a városkép alakulását. Az új PUG 2012-től tíz évre lesz érvényes, és ez alapján állítják ki majd az építkezési engedélyeket, hagyják jóvá, vagy éppenséggel tiltják meg épületek emelését, átalakítását.

Köllő Miklós műépítész, a tervezetet készítő Larix Stúdió tervezőiroda vezetője elmondta, habár a törvény nem teszi kötelezővé történelmi tanulmány készítését a harmincezernél kisebb lélekszámú települések esetében, ezt mégis fontosnak tartották, hogy a város több száz éves településszerkezete, mint érték, továbbra se csorbuljon.

Az új városrendezési terv harmincnyolc körzetre tagolja a várost, amihez még társul Gyilkostó két körzete. Minden körzetre egyedi sajátosságok szerint határoznák meg az építkezésekhez szükséges engedélyezés követelményeit. Az új épületeknek vagy épületrész-átalakításoknak mindenképpen illeszkedniük kell az adott körzet sajátosságaiba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem adnának például engedélyt arra, hogy disznóól épüljön tömbházak közelében, ezzel szemben Felszegben ez lehetséges lenne.

Javaslat: a város vegyen területeket

Gyergyószentmiklós önkormányzata nagyon kevés saját tulajdonú területtel rendelkezik, ezért nagyobb teret igénylő beruházásokhoz igazából nincs is hol telket biztosítani. Lényegében egy sportcsarnokot nem is lenne, ahol felépíteni. Köllő Miklós javaslata szerint a városnak telekvásárlásokat kell fontolóra vennie. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy egy ilyen próbálkozás ára az lenne, hogy a jelenlegi magánterületeket csillagászati áron kínálnák megvételre a városnak. Az önkormányzatnak ezért oly módon kellene egyezségeket kötnie a tulajdonosokkal, amelyek nem csak a két fél részére előnyösek, de a következő generációk számára is. Köllő elképzelése szerint az ipari zóna vasúton felüli területeinek is másmilyen hasznosítást kellene kitalálni.

Zöldülnie kell Gyergyószentmiklósnak

A PUG készítőinek az a javaslatuk, hogy ne terjeszkedjen Gyergyószentmiklós, hanem a meglévő területeket hasznosítsa minél kedvezőbben, az élhetőbb város kialakításához. A tervben fontos szerepet kapott a zöld területek, parkok kérdése.

Köllő Miklós szerint Gyergyószentmiklóson nem az a probléma, hogy kevés a zöld terület, hanem az, hogy nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk. Példaként említette a Csiky-kertet, valamint a Both vára körüli erdőrészt, amelyek ugyan a városhoz tartoznak, de fekvésük mégsem ad lehetőséget arra, hogy a lakónegyedekben élők pihenésre, sétálásra nap, mint nap használhassák. Hogy ez megváltozhasson, egy nagyralátó elképzelést tártak a városvezetők elé.

A városi piac helyén kell egy tágas parkot kialakítani, a Békény folyása mentén pedig egy zöld folyosót létrehozni, egészen a Négyes kilométer körüli hétvégi házakig, ezt összekötve a Both várával és a Csiky-kerttel. A központi park ezzel szemben nem szerepel a tervező elképzelései között, ezt az új PUG szerint úgy kell megnyitni, ahogy az Nagyszeben vagy Nagybánya főtere esetében is történt.

Az új PUG jelenleg még csak tervezet. Csütörtöktől ezt a polgármesteri hivatalban közszemlére teszik, hatvan napon belül pedig bárki megteheti észrevételeit. Ezt követően már tanácshatározattal lép hatályba.