
Tóth László csíkszeredai főkonzul: olvad a jég a magyar–román viszonyban
Fotó: Gecse Noémi
Bizakodó a magyar–román viszonyt próbára tevő marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. A marosvásárhelyi származású Tóth László a lapcsaládunknak adott interjúban a fiatal külhoni magyar állampolgárokat is megillető életkezdési, illetve anyasági támogatásról is beszámolt.
2017. december 28., 16:032017. december 28., 16:03
– Van valamilyen előírás a magyar külügyminisztériumban, hogy a csíkszeredai főkonzul csak marosvásárhelyi származású lehet? Az elődje is a Bolyaiak városában született, akárcsak ön.
– Idén nyáron új külügyi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyet magam is részleteibe menően áttanulmányoztam, de ilyen passzusról nem tudok. Komolyra fordítva a szót: büszke vagyok arra, hogy Vásárhelyen születtem, de az, hogy elődöm is ide való, véletlen egybeesés, aminek önmagán túlmutató jelentősége nincsen.
– S ha már Vásárhely: mi lesz az utóbbi időben diplomáciai vitát is kavaró katolikus gimnáziummal? Végleges döntés jövő év elején várható a bukaresti parlamentben. Bizakodó?
– Igen, bizakodó vagyok, úgy tűnik, a román fél be kívánja tartani ígéreteit. Reméljük, hogy jövő év elején a bukaresti szenátus döntő házként elfogadja majd az iskolaalapításról szóló törvényt, és addig a két ház újra szavaz az oktatási törvény ezt lehetővé tevő módosításáról is. Álláspontunk ebben a kérdésben világos:
– Noha az iskolaügy okozott némi zavart a gépezetben, az utóbbi időben mégis mintha olvadna a jég a magyar–román viszonyban. Jól látom?
– Jól látja, még a kifejezést is helyénvalónak találom: valóban olvad a jég. Idén februárban a román külügyminiszter előadást tartott a magyar nagyköveti értekezleten, Budapesten, augusztus végén Szijjártó Péter miniszter úr ugyanezt megtette Bukarestben, az év folyamán pedig több kétoldalú találkozót bonyolítottak le. Bizonyos területeken vannak biztató előrelépések, azon kell dolgoznunk, hogy a nehéznek ígérkező 2018-as évben ez folytatódjon, vagy legalább a jelenlegi szinten megmaradjon.
– A román gazdasági növekedés uniós szinten is kiemelkedő, de a magyar sem marad el sokkal ettől. Kielégítőnek nevezhető a magyarországi cégek erdélyi, romániai jelenléte, tudnak élni a lehetőséggel?
– Románia Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az exportcélországok rangsorában pedig az előkelő második helyen áll. Véleményem szerint ez a két adat sok mindent elárul. A magyar cégek romániai exporttevékenysége jelentős, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajta tovább javítani. Nem véletlenül hívják a magyar külügyminisztériumot Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, minden magyar külképviseletnek, így a főkonzulátusnak is kiemelt feladata a magyar külgazdaság támogatása. A magam részéről mindent meg fogok tenni ennek érdekében, a konzuli kerülethez tartozó székely megyéken túl e tekintetben nagy potenciált látok a szintén oda tartozó négy moldvai megyében – Bákó, Botoșani, Szucsáva és Neamț megyékben – is.

Miután hosszas huzavona után a román külügyminisztérium rábólintott a kinevezésére, Tóth László személyében szerdától új főkonzul áll Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának élén.
– Nemrég ünnepélyes keretek között tette le az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Sikertörténet az egyszerűsített honosítás?
– Sikertörténet, aminek kimagasló jelentőségét személy szerint abban látom, hogy a közjogi egyesítésen túl gyógyírt jelent egy olyan lélektani sérelemre, amely miatt a XX. században sokat szenvedett a Kárpát-medencei magyarság. Újra egybekovácsolta a nemzetet, közösen dönthetünk és közösen viselhetjük döntéseinknek a következményeit.
– Január elsejétől a külhoni, így az Erdélyben élő magyar állampolgárok is igényelhetik a csíkszeredai főkonzulátus székhelyén a fiatalok életkezdési támogatását, ismertebb nevén a babakötvényt, illetve az anyasági támogatást. Mit kell tudni ezekről az újabb támogatási formákról?
– E két családtámogatási ellátási forma külhoni bevezetése újabb mérföldkő a nemzet közjogi egyesítésének folyamatában, amely 2010-ben, a kedvezményes honosítást lehetővé tevő törvénymódosítással kezdődött. Novák Katalin államtitkár asszony nyáron jelentette be, hogy 2018 a családok éve lesz, amelynek keretében a magyar kormány számos, gyermekvállalást és gyermeknevelést támogató döntést kíván meghozni és gyakorlatba ültetni. Ezek közé tartozik az anyasági támogatás és a babakötvény külhoni kiterjesztése. Előbbi összege 64 125 forint (ikrek esetében 85 500 forint), és az anya igényelheti a gyermek születését követő hat hónapon belül. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a születés Magyarországon anyakönyvezve legyen, de fontos megjegyezni, hogy a két kérelem – az anyakönyvezés és az anyasági támogatás iránti – egyszerre is benyújtható. A babakötvény igénylése esetén a magyar állam 42 500 forintot helyez el egy, a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlára, amelyet évente az inflációnak megfelelő kamattámogatással növel, és amelyet a családok Start-számla nyitásával és azon elhelyezett megtakarításokkal tovább gyarapíthatnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy
Ezekben az esetekben arra kell figyelniük a szülőknek, hogy minél előbb megtegyék, hogy ne csússzanak ki a határidőből.
Fotó: Gecse Noémi
– Magyarországon Gyurcsány Ferenc nemrég kampányba kezdett a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának a megvonásáért. A felvetés felháborodást keltett Erdélyben, ahol zajlik a regisztráció a jövő tavasszal esedékes magyar parlamenti választásokon való részvételre. Mit tud a regisztrációs folyamatról? Hány erdélyi szavazóra számítanak?
– Az erdélyiek felháborodása jogos, Gyurcsány Ferenc megosztásra épülő politikája méltatlan a magyar emberekhez, a magyar közélethez, a magyar Országgyűléshez. Az egész kezdeményezés ezer sebből vérzik, hogy csak a legszembetűnőbbet említsem: a magát a demokrácia élharcosának beállító Gyurcsány Ferenc egy szerzett jog elvételének szorgalmazójaként az alkotmányos demokrácia egyik alapelvét sértené meg. A magyar emberek bölcsességének hála, messze áll attól, hogy ezt megtehesse, és biztos vagyok benne, hogy bár cselekedetét a rövid távú politikai haszonszerzés motiválta, számításai nem válnak valóra, és a jövőben sem lesz rá alkalma. Ami a választási regisztrációt illeti,
A regisztrációhoz a főkonzulátus minden segítséget megad, arra kérek mindenkit, hogyha kérdése merül fel, forduljon bizalommal hozzánk, jövő áprilisban pedig vegyen részt a választáson, hiszen így tevékeny részese lehet közös jövőnk, a magyar nemzet sorsának alakításában.
– Néhány nappal vagyunk az újév kezdete előtt. Mit kíván 2018-ra az erdélyi magyaroknak?
– Nehéz év elé nézünk 2018-ban, amelyet itt, Erdélyben az Európát és benne a Kárpát-medencét érintő globális kihívásokon túlmenően egy sajátosan egyedi, az első világháborút lezáró események centenáriumából fakadó tehertétel tovább bonyolít.
kívánom az embereknek, hogy legyen sok boldog pillanatuk szeretteik körében. Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
szóljon hozzá!