Hirdetés
Hirdetés

Közösen dönthetünk a sorsunkról

Tóth László csíkszeredai főkonzul: olvad a jég a magyar–román viszonyban •  Fotó: Gecse Noémi

Tóth László csíkszeredai főkonzul: olvad a jég a magyar–román viszonyban

Fotó: Gecse Noémi

Bizakodó a magyar–román viszonyt próbára tevő marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. A marosvásárhelyi származású Tóth László a lapcsaládunknak adott interjúban a fiatal külhoni magyar állampolgárokat is megillető életkezdési, illetve anyasági támogatásról is beszámolt.

Pataky István

2017. december 28., 16:032017. december 28., 16:03

2017. december 28., 16:032017. december 28., 16:03

– Van valamilyen előírás a magyar külügyminisztériumban, hogy a csíkszeredai főkonzul csak marosvásárhelyi származású lehet? Az elődje is a Bolyaiak városában született, akárcsak ön.

– Idén nyáron új külügyi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyet magam is részleteibe menően áttanulmányoztam, de ilyen passzusról nem tudok. Komolyra fordítva a szót: büszke vagyok arra, hogy Vásárhelyen születtem, de az, hogy elődöm is ide való, véletlen egybeesés, aminek önmagán túlmutató jelentősége nincsen.

– S ha már Vásárhely: mi lesz az utóbbi időben diplomáciai vitát is kavaró katolikus gimnáziummal? Végleges döntés jövő év elején várható a bukaresti parlamentben. Bizakodó?

– Igen, bizakodó vagyok, úgy tűnik, a román fél be kívánja tartani ígéreteit. Reméljük, hogy jövő év elején a bukaresti szenátus döntő házként elfogadja majd az iskolaalapításról szóló törvényt, és addig a két ház újra szavaz az oktatási törvény ezt lehetővé tevő módosításáról is. Álláspontunk ebben a kérdésben világos:

Magyarország támogatja a helyi magyarság azon törekvését, hogy iskolát alapítson, és ezáltal biztosítva legyen a gyermekeik anyanyelvű oktatása.

– Noha az iskolaügy okozott némi zavart a gépezetben, az utóbbi időben mégis mintha olvadna a jég a magyar–román viszonyban. Jól látom?

– Jól látja, még a kifejezést is helyénvalónak találom: valóban olvad a jég. Idén februárban a román külügyminiszter előadást tartott a magyar nagyköveti értekezleten, Budapesten, augusztus végén Szijjártó Péter miniszter úr ugyanezt megtette Bukarestben, az év folyamán pedig több kétoldalú találkozót bonyolítottak le. Bizonyos területeken vannak biztató előrelépések, azon kell dolgoznunk, hogy a nehéznek ígérkező 2018-as évben ez folytatódjon, vagy legalább a jelenlegi szinten megmaradjon.

Hirdetés

– A román gazdasági növekedés uniós szinten is kiemelkedő, de a magyar sem marad el sokkal ettől. Kielégítőnek nevezhető a magyarországi cégek erdélyi, romániai jelenléte, tudnak élni a lehetőséggel?

– Románia Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az exportcélországok rangsorában pedig az előkelő második helyen áll. Véleményem szerint ez a két adat sok mindent elárul. A magyar cégek romániai exporttevékenysége jelentős, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajta tovább javítani. Nem véletlenül hívják a magyar külügyminisztériumot Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, minden magyar külképviseletnek, így a főkonzulátusnak is kiemelt feladata a magyar külgazdaság támogatása. A magam részéről mindent meg fogok tenni ennek érdekében, a konzuli kerülethez tartozó székely megyéken túl e tekintetben nagy potenciált látok a szintén oda tartozó négy moldvai megyében – Bákó, Botoșani, Szucsáva és Neamț megyékben – is.

korábban írtuk

Bemutatkozott Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának új vezetője
Bemutatkozott Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának új vezetője

Miután hosszas huzavona után a román külügyminisztérium rábólintott a kinevezésére, Tóth László személyében szerdától új főkonzul áll Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának élén.

– Nemrég ünnepélyes keretek között tette le az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Sikertörténet az egyszerűsített honosítás?

– Sikertörténet, aminek kimagasló jelentőségét személy szerint abban látom, hogy a közjogi egyesítésen túl gyógyírt jelent egy olyan lélektani sérelemre, amely miatt a XX. században sokat szenvedett a Kárpát-medencei magyarság. Újra egybekovácsolta a nemzetet, közösen dönthetünk és közösen viselhetjük döntéseinknek a következményeit.

A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óriási dolog, amelyet minden túlzás nélkül történelminek nevezhetünk.

– Január elsejétől a külhoni, így az Erdélyben élő magyar állampolgárok is igényelhetik a csíkszeredai főkonzulátus székhelyén a fiatalok életkezdési támogatását, ismertebb nevén a babakötvényt, illetve az anyasági támogatást. Mit kell tudni ezekről az újabb támogatási formákról?

– E két családtámogatási ellátási forma külhoni bevezetése újabb mérföldkő a nemzet közjogi egyesítésének folyamatában, amely 2010-ben, a kedvezményes honosítást lehetővé tevő törvénymódosítással kezdődött. Novák Katalin államtitkár asszony nyáron jelentette be, hogy 2018 a családok éve lesz, amelynek keretében a magyar kormány számos, gyermekvállalást és gyermeknevelést támogató döntést kíván meghozni és gyakorlatba ültetni. Ezek közé tartozik az anyasági támogatás és a babakötvény külhoni kiterjesztése. Előbbi összege 64 125 forint (ikrek esetében 85 500 forint), és az anya igényelheti a gyermek születését követő hat hónapon belül. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a születés Magyarországon anyakönyvezve legyen, de fontos megjegyezni, hogy a két kérelem – az anyakönyvezés és az anyasági támogatás iránti – egyszerre is benyújtható. A babakötvény igénylése esetén a magyar állam 42 500 forintot helyez el egy, a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlára, amelyet évente az inflációnak megfelelő kamattámogatással növel, és amelyet a családok Start-számla nyitásával és azon elhelyezett megtakarításokkal tovább gyarapíthatnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy

a törvény visszamenőleges hatályú, azaz mindkét támogatási formát minden, 2017. június 30. után született gyermek után igényelni lehet.

Ezekben az esetekben arra kell figyelniük a szülőknek, hogy minél előbb megtegyék, hogy ne csússzanak ki a határidőből.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

– Magyarországon Gyurcsány Ferenc nemrég kampányba kezdett a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának a megvonásáért. A felvetés felháborodást keltett Erdélyben, ahol zajlik a regisztráció a jövő tavasszal esedékes magyar parlamenti választásokon való részvételre. Mit tud a regisztrációs folyamatról? Hány erdélyi szavazóra számítanak?

– Az erdélyiek felháborodása jogos, Gyurcsány Ferenc megosztásra épülő politikája méltatlan a magyar emberekhez, a magyar közélethez, a magyar Országgyűléshez. Az egész kezdeményezés ezer sebből vérzik, hogy csak a legszembetűnőbbet említsem: a magát a demokrácia élharcosának beállító Gyurcsány Ferenc egy szerzett jog elvételének szorgalmazójaként az alkotmányos demokrácia egyik alapelvét sértené meg. A magyar emberek bölcsességének hála, messze áll attól, hogy ezt megtehesse, és biztos vagyok benne, hogy bár cselekedetét a rövid távú politikai haszonszerzés motiválta, számításai nem válnak valóra, és a jövőben sem lesz rá alkalma. Ami a választási regisztrációt illeti,

bizakodó vagyok és arra számítok, hogy sokkal több levélszavazat lesz 2018 áprilisában, mint négy évvel ezelőtt volt.

A regisztrációhoz a főkonzulátus minden segítséget megad, arra kérek mindenkit, hogyha kérdése merül fel, forduljon bizalommal hozzánk, jövő áprilisban pedig vegyen részt a választáson, hiszen így tevékeny részese lehet közös jövőnk, a magyar nemzet sorsának alakításában.

– Néhány nappal vagyunk az újév kezdete előtt. Mit kíván 2018-ra az erdélyi magyaroknak?

– Nehéz év elé nézünk 2018-ban, amelyet itt, Erdélyben az Európát és benne a Kárpát-medencét érintő globális kihívásokon túlmenően egy sajátosan egyedi, az első világháborút lezáró események centenáriumából fakadó tehertétel tovább bonyolít.

Azt kívánom az erdélyi magyarságnak, hogy legyen lehetősége méltósággal megélni az előttünk álló évet,

kívánom az embereknek, hogy legyen sok boldog pillanatuk szeretteik körében. Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 12., szerda

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely

Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után

Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után
2026. augusztus 12., szerda

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás

Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás
2026. augusztus 12., szerda

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten

Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát

Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát
2026. augusztus 12., szerda

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 

Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 
2026. augusztus 12., szerda

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr

A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot

Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot
2026. augusztus 12., szerda

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre

Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre
2026. augusztus 12., szerda

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma

Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma
Hirdetés