Közeledik az apokalipszis?

Komoly témákat is megvitatnak az előadásokon

Az idei rendezvény központi témája a fa, így szinte természetes, hogy a rendezvény nyitóelőadásán dr. Füleky György, a gödöllői Szent István Egyetem környezettudományi karának professzora a Kárpát-medencei erdősültség kérdésével foglalkozott. Mint kiderült, a fakitermelést és felhasználást már a rézkor óta „űzi” az ember, amikor 90-95%-ban erdő borította ezt a területet. Ám alig hatezer év alatt rohamosan csökkent ez az arány, Krisztus születésekor  már csak 70, a honfoglaláskor csupán 35% volt az erdők aránya. Ez a török hódoltság idején és az ezt követő időszakban tovább csökkent, míg 1913-ban már csak 26% volt. Marosszéken 1840-ben a mezőgazdaságilag hasznosított területekből az erdő aránya 25% volt, míg Háromszéken 61%. 1990-ben Maros megyében 216.147 hektár erdőt tartottak nyilván, a legnagyobb fás területet pedig Krassó-Szörény megye birtokolta.

Forrósodik a bolygónk

Dr. Makkai Gergely előadásából nemcsak az derült ki, hogy az ember 3-4 ezer éve gyakorol erőteljesebb hatást a környezetre, hanem azt is megtudhatta a hallgatóság, hogy a jégkorszak után a „mogyorókorszak” következett a földi vegetáció történetében. A meteorológus szakember kiemelte: 2010-ben jegyezték – az eddig mért mintegy másfél évszázad alatt – a legnagyobb hőmérsékletet, tavaly Pakisztánban az 54°C-t is elérte a hőmérséklet az árnyékban. 1970 óta az északi jégtakaró vastagsága felére, területe pedig 22%-kal csökkent. Az erdők nagyon lassan alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz, a természet nem tudja követni a jelenlegi folyamatokat. Ha a Föld átlaghőmérséklete 2,5 °C-kal megnő a jövőben, az erdők szén-dioxid elnyelő képessége eltűnik. A 3 °C-os hőmérsékletemelkedéssel az erdők 75%-a pusztulhat ki, de 1 °C-os növekedés is az amazonászi őserdők egyharmadának elvesztését fogja jelenteni. Olyan körülmények között, amikor 2000-2005 között amúgy is 3%-kal csökkent az erdők területe a Földön.

Kevesebb a víz

Sajnos dr. Hajdu Zoltán környezetvédelmi szakember sem tudott jobb hírekkel „szolgálni”. Mint kiderült, a Maros vízgyűjtő medencéjében a folyók 30%-a kiszáródó félben van, a vízszint és a biológiai sokszínűség is csökkenőben van. A ligetek tarolásával a talaj szivacshatása megszűnik, a mély árterületek elmocsarasodnak, a magas területek pedig kiszáradnak. Ezt a folyamatot csak tetézni tudja a mederszintek gyors süllyedése és a folyók szabályozása a magas gátak építése révén.

Nyárádmenti tündérek nyomában

Csütörtökön már lazább témákról beszélgetnek a résztvevők: Péter Pál a vad- és telepített gyümölcsösökről, Kentelky Endre a díszfákról és kertépítésről tartott előadást a Csűrben, míg dr. Gagyi József „tájba simuló” témát vetett fel: az erdőt, mint a tündérek mitikus élőhelyét közelítette meg. A pénteki programban a Bekecs környéki erdőgazdálkodásról hallhatnak előadást az érdeklődők, szombaton pedig a fafeldolgozás, fából épített örökség kerül „terítékre” Csíkfalván.