Közel ezerrel csökkent hat hónap alatt Hargita megye lakossága

– írja jelentésében a statisztikai hivatal. Az első félév során negatív szaporulatot (-772) igazolt az intézmény, azaz a halálesetek száma 772-vel meghaladta a születések számát – 2152 halálesetet és 1380 születést jegyeztek fel január eleje és június vége között.

A halálesetek száma márciusban, áprilisban és májusban haladta meg az elmúlt évek azonos időszakában mért adatokat, ez az időszak egyébként egybeesik a tavaszi, azaz a harmadik járványhullám idejével. Megyeszerte átlagban 6,6 volt az ezer főre jutó halálesetek száma az év első hat hónapjában, a városokban ez a szám alacsonyabb volt, mint vidéken. A települések közt nagy eltérések voltak e tekintetben is,

A legnagyobb különbség Tusnádfürdőn volt a születések (2,5) és a halálozások (7,4) ezer főre jutó száma között.

A születések lakosságarányos számában a vidéki települések magabiztosan vezetnek: az ezer lakosra jutó újszülöttek száma Székelyvarságon volt a legmagasabb (10,9), a tanyai települést Etéd (9,9), illetve Galambfalva (9,3) követi. A városok között Csíkszereda és Gyergyószentmiklós áll az első helyen 3,7-es mutatóval, Székelyudvarhelyen 3,3 volt az ezer főre jutó születések száma. Az anyák életkorát tekintve a 25–29 (29%), illetve a 30–34 (28,5%) éves korosztályban volt a leggyakoribb szülések száma, az átlagéletkor vidéken alacsonyabb, mint városon. Egyébként a szülők családi állapotát tekintve

– derül ki a megyei statisztikai hivatal adataiból.

A házasságkötések száma a kétszeresére nőtt az első félévben, az előző év azonos időszakához viszonyítva, de ez csak ebben az összefüggésben egy pozitív jelenség, azaz idén nem volt kiugróan magas a házasságkötések száma, hanem tavaly volt rendkívül alacsony a koronavírus és a pandémia miatt bevezetett járványügyi intézkedések miatt. Idén az első félévben 586 házasságkötést jegyeztek fel megyeszerte, ami 204 százalékkal magasabb, mint amennyi a múlt év azonos időszakában volt (286), de 16,2 százalékkal kevesebb a 2019-es esztendő első hat hónapjában feljegyzett számnál (699).

A válások száma negatív tendenciát mutat a 2020-as esztendő első félévéhez mérve: idén januártól június végéig 12,4 százalékkal több házasságot bontottak fel, mint tavaly, az év azonos időszakában.

Az év első hat hónapjában kétezer lakosra jutott egy válás Hargita megyében, a válások 60,6 százaléka történt olyan családokban, amelyekben kiskorú gyerekek is vannak, szám szerint 106 gyerek életét érintik ezek a válások.

A lakosság nagyobb része vidéken él

Ami az általános népességi adatokat illeti, a megye lakossága 856 fővel (328 733-ról 327 877-re) csökkent az év első felében, nemek szerinti megoszlásban a csökkenés jóval nagyobb volt a férfiak, mint a női lakosság körében. A megyei statisztikai hivatal összesítéséből kiderül, hogy még mindig többen élnek vidéken, mint városon:

A városok között a legnépesebb település Csíkszereda, amelyet a statisztikai hivatal adatai szerint 40 958-an laknak, a megyeközpontot Székelyudvarhely (37 549), Gyergyószentmiklós (19 313), illetve Maroshévíz (15 417) követi.

A községek között sorrendben Parajd (6941 lakos), Korond (6495), Gyergyóremete (6365), Csíkszentdomokos (6258) és Zetelaka (5980) a legnépesebbek, a legkevesebb állandó lakója pedig Székelyderzs (1033), Kányád (1152), Székelyandrásfalva (1227), Oklánd (1314) és Homoródalmás (1346) községnek van a július elsejei adatok szerint.

A megye lakosságának a legnagyobb részét (56,09%) a 25–64 éves korosztály teszi ki, a 65 évesnél idősebbek aránya 17,67 százalékos, a 15–24 éveseké 10,94%, a 0–14 éveseké pedig 15,30%. Egyébként a 15–24 éves korcsoport az egyetlen, amely esetében nagyon enyhe növekedés látható a januári és a július elsejei adatok összevetésekor, az összes többi korosztály részaránya csökkenést mutat, de ez az érték minden esetben csak az egy százaléknak a töredéke.