
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Több negatív tényező is megjelenik a demográfiai folyamotokról szóló jelentésben, amelyet a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal készített az év első félévének adatai alapján. Ezek között a legfontosabb talán az, hogy nőtt a halandóság.
2021. december 04., 19:542021. december 04., 19:54
Több mint nyolcszázzal csökkent Hargita megye népessége az első félévben, és ez az adat ugyan nem csak az elhalálozásokat foglalja magában, de a megyei statisztikai hivatal jelentése szerint a demográfiai folyamatokban észlelt változások elsősorban a halandóság növekedésében mutatkoznak meg. A házasságkötések száma megduplázódott – de ez csak az előző év azonos időszakához mérve jelent pozitív változást –, a válások száma pedig több mint tíz százalékkal nőtt.
– írja jelentésében a statisztikai hivatal. Az első félév során negatív szaporulatot (-772) igazolt az intézmény, azaz a halálesetek száma 772-vel meghaladta a születések számát – 2152 halálesetet és 1380 születést jegyeztek fel január eleje és június vége között.
A halálesetek száma márciusban, áprilisban és májusban haladta meg az elmúlt évek azonos időszakában mért adatokat, ez az időszak egyébként egybeesik a tavaszi, azaz a harmadik járványhullám idejével. Megyeszerte átlagban 6,6 volt az ezer főre jutó halálesetek száma az év első hat hónapjában, a városokban ez a szám alacsonyabb volt, mint vidéken. A települések közt nagy eltérések voltak e tekintetben is,
A legnagyobb különbség Tusnádfürdőn volt a születések (2,5) és a halálozások (7,4) ezer főre jutó száma között.
A születések lakosságarányos számában a vidéki települések magabiztosan vezetnek: az ezer lakosra jutó újszülöttek száma Székelyvarságon volt a legmagasabb (10,9), a tanyai települést Etéd (9,9), illetve Galambfalva (9,3) követi. A városok között Csíkszereda és Gyergyószentmiklós áll az első helyen 3,7-es mutatóval, Székelyudvarhelyen 3,3 volt az ezer főre jutó születések száma. Az anyák életkorát tekintve a 25–29 (29%), illetve a 30–34 (28,5%) éves korosztályban volt a leggyakoribb szülések száma, az átlagéletkor vidéken alacsonyabb, mint városon. Egyébként a szülők családi állapotát tekintve
– derül ki a megyei statisztikai hivatal adataiból.
A házasságkötések száma a kétszeresére nőtt az első félévben, az előző év azonos időszakához viszonyítva, de ez csak ebben az összefüggésben egy pozitív jelenség, azaz idén nem volt kiugróan magas a házasságkötések száma, hanem tavaly volt rendkívül alacsony a koronavírus és a pandémia miatt bevezetett járványügyi intézkedések miatt. Idén az első félévben 586 házasságkötést jegyeztek fel megyeszerte, ami 204 százalékkal magasabb, mint amennyi a múlt év azonos időszakában volt (286), de 16,2 százalékkal kevesebb a 2019-es esztendő első hat hónapjában feljegyzett számnál (699).
A válások száma negatív tendenciát mutat a 2020-as esztendő első félévéhez mérve: idén januártól június végéig 12,4 százalékkal több házasságot bontottak fel, mint tavaly, az év azonos időszakában.
Az év első hat hónapjában kétezer lakosra jutott egy válás Hargita megyében, a válások 60,6 százaléka történt olyan családokban, amelyekben kiskorú gyerekek is vannak, szám szerint 106 gyerek életét érintik ezek a válások.
Ami az általános népességi adatokat illeti, a megye lakossága 856 fővel (328 733-ról 327 877-re) csökkent az év első felében, nemek szerinti megoszlásban a csökkenés jóval nagyobb volt a férfiak, mint a női lakosság körében. A megyei statisztikai hivatal összesítéséből kiderül, hogy még mindig többen élnek vidéken, mint városon:
A városok között a legnépesebb település Csíkszereda, amelyet a statisztikai hivatal adatai szerint 40 958-an laknak, a megyeközpontot Székelyudvarhely (37 549), Gyergyószentmiklós (19 313), illetve Maroshévíz (15 417) követi.
A községek között sorrendben Parajd (6941 lakos), Korond (6495), Gyergyóremete (6365), Csíkszentdomokos (6258) és Zetelaka (5980) a legnépesebbek, a legkevesebb állandó lakója pedig Székelyderzs (1033), Kányád (1152), Székelyandrásfalva (1227), Oklánd (1314) és Homoródalmás (1346) községnek van a július elsejei adatok szerint.
A megye lakosságának a legnagyobb részét (56,09%) a 25–64 éves korosztály teszi ki, a 65 évesnél idősebbek aránya 17,67 százalékos, a 15–24 éveseké 10,94%, a 0–14 éveseké pedig 15,30%. Egyébként a 15–24 éves korcsoport az egyetlen, amely esetében nagyon enyhe növekedés látható a januári és a július elsejei adatok összevetésekor, az összes többi korosztály részaránya csökkenést mutat, de ez az érték minden esetben csak az egy százaléknak a töredéke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
szóljon hozzá!