Fotó: Barabás Ákos
Öt-hat éves korukban kezdenek el hangszeren tanulni a homoródabásfalvi Kalo család tagjai, akik kotta helyett hallás után sajátítják el mindazt, amivel előcsalhatják a sokak által kedvelt dallamokat. Tehetségük abból is látszik, hogy a cigányzenekarnak csak egyszer kell meghallgatnia egy számára ismeretlen népdalt, másodszor már húzza alá a zenét. Ebben stábunk is próbára tette a muzsikusokat, továbbá a zenekar egyes tagjainak szerepéről, a tanulásról és a mindennapokról faggattuk őket.
2017. augusztus 29., 14:072017. augusztus 29., 14:07
Muzsikaszóval fogadta stábunkat a családi ház udvarán a homoródabásfalvi Kalo zenekar, melynek tagjai – Kalo József (prímás), fia, József (másodprímás), édesapja, József (nagybőgő), valamint testvérei, Levente (harmonika) és Zoltán (brácsa) – már generációk óta zenélnek. A Homoród menti és egyéb dallamokat hallgatva arra lettünk figyelmesek, hogy a családtagoknak valóban vérükben lehet a zenélés, hiszen volt egy kisgyerek, akinek ugyan nem volt hangszer a kezében, de nem tágított a zenekar mellől, hanem folyamatosan jártak a kezei, mintha maga is hegedülne. Az is feltűnő volt, hogy
Emellett különösen nagy volt az összhang a prímás és mindössze tízéves másodhegedűs fia között, folyamatosan mosolyogtak, időnként pedig szembenéztek egymással, olyan érzést keltve, hogy a legfiatalabb zenész már tudja, mi következik.
Fotó: Barabás Ákos
Arra gondoltunk, hogy már az interjú előtt próbára tesszük a zenészeket, így magunkkal vittük Fábián Annamária népdalénekes egyetemi hallgatót, akit arra kértünk, énekeljen a muzsikusoknak ismeretlen dallamú népdalokat. Élmény volt megtapasztalni, hogy
Bármilyen népdal csendült fel, egyszeri hallás után játszani tudták. Kalo József meg is jegyezte, hogy rendszerint kapnak hasonló felkéréseket különböző rendezvényeken, így szokva vannak az ilyen helyzetekhez. Minden dallamot nem ismerhetnek, de folyamatosan tanulnak.
Fotó: Barabás Ákos
„Édesapám és az ő édesapja is zenész volt, ez öröklődött a családban, így a hagyományokat továbbvíve én is erre tanítottam a gyerekeimet, hogy mindig legyen egy zenekarunk” – magyarázta lapunknak a legidősebb Kalo József. Generációk óta Abásfalván élnek, és zenélésükkel a régi Homoród menti népdalokat is továbbörökítik. Mint mondta, a gyerekeket már öt-hat éves korukban elkezdik tanítani hangszeren játszani, méghozzá azon, amelyre a legnagyobb tehetsége mutatkozik. Persze az is fontos, hogy mindig minden hangszerből legyen utánpótlás a zenekarban. A nagybőgőn játszó édesapa fia, József hozzátette,
Noha ő és a másodprímás is jól játszik klarinéton, még egy tag kellene, hogy maradjon meg a két hegedűs. Cimbalmost azért nehéz találni, mert a faluban nem volt hagyománya ennek a hangszernek, ráadásul a környéken is kevesen vannak, akik tudnak játszani rajta.
Fotó: Barabás Ákos
„Már nagyon fiatal korukban látszik a gyerekeken, hogy mihez van tehetségük, hiszen maguktól elkezdik utánozni egy bizonyos hangszer játszásához szükséges mozdulatokat. Egyszerűen hangszert választanak maguknak” – mondta a zenekar prímása. A gyerekek egyébként tízéves korukra már nagyon jól megtanulnak zenélni édesapjuktól. Kalo József elmesélte, hogy annak idején ő is ölébe vette a most tízéves fiát, ráhelyezte pici ujjait a hegedű húrjaira és a vonóra, így segített neki előcsalni a hangokat. Ezután nagyon sok gyakorlás következett, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a gyerek mára klarinéton és hegedűn is szépen játszik, ráadásul az együttes másodprímása lett.
– jegyezte meg büszkén. A zenészcsalád egyébként nem tud kottát olvasni, hallás után tanítják a gyerekeket. Az elsajátított hangokból idővel egyszerűbb dallamok lesznek, majd egyre bonyolultabbak.
Fotó: Barabás Ákos
„Persze tehetsége is kell legyen a gyereknek a zenéléshez, hiszen van, aki tíz éve játszik, mégsem igazán jó zenész. Valahogy a génekben kell ez legyen. A cigánymuzsika olyan, hogy el kell vegyüljön a vérrel. Szívből, lélekből kell jöjjön” – így a hegedűs.
„Mi a lányokat is szívesen tanítjuk zenélni, ha akarják, de a tapasztalat az, hogy ők borzasztóan szégyenlősek. Szabályosan szégyenlik elvenni a hegedűt, hogy tanuljanak. Pedig a génjeikben nekik is benne van a muzsikálás, és ha tanulnának, úgy tudnának játszani, mint bármelyik férfi” – jelentette ki a zenekar prímása. Elmondta, mivel a lányok nem szívesen tanulnak meg hangszeren játszani, így ők inkább énekelnek vagy táncolnak. Persze mindkét nem számára fontos az is, hogy valamilyen szakmát elsajátítsanak az iskolában.
A prímás feladata vezetni a zenekart, eldönteni, hogy milyen dalokat játsszanak egy rendezvényen, és vigyázni arra, hogy ezek ne nagyon ismétlődjenek – vázolta fel szerepkörét Kalo József. „A prímás szöveget muzsikál, a szekunder pedig ezt kíséri, segítve, hogy minél jobb legyen a hangzás. Röviden: díszíti azt, hiszen két hegedű jóval szebben szól, mint egy” – mondta Kalo, hozzátéve, hogy a zenekar többi tagja szintén kíséretet játszik. Egyébként néha az érdekesség kedvéért hagyni szokta, hogy más hangszer vezesse a formációt zenélés közben.
Fotó: Barabás Ákos
„A jó muzsikához mindenkire szükség van” – fogalmazott. Büszke rá, hogy a faluban övék az egyetlen olyan zenekar, amelyben csak családtagok zenélnek. Meggyőződése, hogy szebben tud muzsikálni egy olyan csapat, amely folyton együtt gyakorol, jobban össze van szokva, mint egy olyan, ahová külsős tagot is kell hívni.
„Nemcsak muzsikálni kell tudni, hanem meg kell mulattatni a népet. Éppen ezért előadni is tudni kell, aminek szintén szívből kell jönnie, hiszen ha valaki ezt megjátssza, azt rögtön megérzi a közönség. A talpuk alá kell húzni a zenét, hogy ne csak a zenész érezze jól magát, hanem a jelenlévők mindegyike. Ehhez fontos egy összeszokott csapat” – magyarázta.
Fotó: Barabás Ákos
Kétszáz évnél is idősebb az a nagybőgő, amelyen id. Kalo József játszik, ezen kívül pedig egy hasonló korú hegedűje is van a családnak. Noha sokan kérték őket, hogy adják be a múzeumba vagy adják el a régi hangszereket, ezt sosem tennék meg. Vigyáznak rájuk, hiszen örökségükről van szó. Egyébként
„Az említett hegedűt nem is használjuk, ha nem muszáj, legtöbbször felakasztva vár a falon. Amikor rápillantok, mindig eszembe jutnak az elődeim, akik ezen játszottak” – fogalmazott az együttes prímása. A használt hangszereknek csak egy részét örökölte a család, a többit maguk vásárolták, de ami a zenekarban bevált, attól szintén nem válnak meg.
Fotó: Barabás Ákos
„Nagyon szeretem ezt a zenét, hiszen ebben nőttem fel. Rengeteg szép helyre eljutottunk a zenekarral, ahol megannyi gyönyörű élményben volt részünk. Sok jó énekest és táncost is megismertünk” – mesélte id. Kalo József, akinek mosolyt csaltak az arcára az emlékek. Érzelmileg is sokat jelent számára hangszere, amely a hétköznapokban is sokszor kezébe kerül, amikor egy általa kedvelt dalt játszik el, vagy egy épp egy ismeretlen dallamot próbál begyakorolni.
Kissé szégyenlősebb volt a zenekar legifjabb tagja, József, aki csak annyit mondott, hogy nagyon fontos számár a zene, és boldog, hogy együtt muzsikálhat a zenekarral. Akkor tud igazán kikapcsolódni, ha kezében van a hegedű. „A muzsikálásra való tehetség egy Istentől kapott ajándék” – tette hozzá édesapja. Szerinte ugyanakkor
A zenekar többi tagját – Leventét és Zoltánt – is megkérdeztük arról, mit jelent számukra a zene. Ők is azt hangsúlyozták, hogy szívből kell megszólaltatni a hangszereket, hiszen akkor lehet boldog a zenész és a közönsége is.
Fotó: Barabás Ákos
A kilencvenes évektől kezdődően nagyon divatba jött az elektronikus zene, amit a muzsikusok is megéreztek, azonban manapság ismét egyre nagyobb az igény a cigányzenére – magyarázta id. Kalo József. Zenekaruk nemcsak Hargita megyei, de a környező megyékben lévő rendezvényekre is rendszeresen meghívást kap, van úgy, hogy hetekkel előre be vannak táblázva. Egyebek mellett keresztelőkön, temetéseken, esküvőkön, falunapokon, születés- és névnapokon is zenélnek, de bárhova elmennek, ha szükség van rájuk. Román, magyar és cigány népzenét, illetve könnyűzenét is tudnak játszani. Elárulta, a székelyek főleg a katonadalokat kérik.
„Az igényeket követve elektronikus hangszereken is megtanultunk játszani, de a hagyományos zenélést szeretjük legjobban” – fogalmazott a fia. Rámutatott,
Addig is szezonális munkákkal igyekeznek pótolni keresetüket. „Bizonytalan kereseti forrás a zenélés, hiszen nem lehet előre tudni, hogy hívnak-e valahova vagy sem. A gyerekeknek viszont mindig meg kell venni a kenyeret” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
Egyébként több más zenekar is van Abásfalván, amelyek hozzájuk hasonlóan rendezvényekre járnak muzsikálni. Vannak viszont olyanok is, akik a gazdák udvarára kérezkednek be zenélni, és ha szerencséjük van, némi pénz is kerül a vonóba.
Tehetsége miatt rengetegen dicsérik a tízéves Kalo Józsefet, és apja is látja, hogy nem hiába, így azt szeretné, ha a továbbiakban művészektől tanulhatna, és nem ragadna meg Hargita megyében. „Szeretnénk, ha zeneiskolába járna, ahol egyebek mellett a kottát és sok mást is megtanulna, később pedig jobban élhetne, mint mi” – szögezték le az idősebbek. Éppen ezért arra gondoltak, hogy a gyerek jövő évtől eljárhatna a Szentegyházi Gyermekfilharmóniába tanulni.
Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.
Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.
Az ítélet nem jogerős.
A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.
Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.
Közel négy és fél év után megszűnt a villanyáramra megállapított ársapka, július 1-jétől piaci áron számláznak a szolgáltatók. A kiszolgáltatott fogyasztók számára havi 50 lejes támogatást biztosít az állam.
Többet kell fizetniük idén a román tengerpartra érkező turistáknak, a legtöbb szállodában mintegy 10–20 százalékkal emelték az árakat tavalyhoz képest.
Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán kijelentette, 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
Benzinkútról akart élelmiszert lopni, dulakodott az alkalmazottal, majd elmenekült a helyszínről két fiatal Szászrégenben, ám nem jutottak messzire: a rendőrök rövid időn belül őrizetbe vették őket.
szóljon hozzá!