Kossuth-díjas lett Kovács András Ferenc

Kossuth-díj – ennél nagyobbat nem kaphat magyar művész. Idén Marosvásárhelyre is került, a közkedvelt költői jelnevén KAF-ként ismert Kovács András Ferenc vehette át az elismerést hétfőn a budapesti Parlamentben.

Szász Cs. Emese

2010. március 15., 16:002010. március 15., 16:00

2010. március 15., 16:362010. március 15., 16:36

„A magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kovács András Ferenc József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettesének, versrovat szerkesztőjének” – hangzott ma a parlamentben, amikor a marosvásárhelyi költő átvette az elismerést. Az írók és költők közül Kovács András Ferenc mellett, Lengyel Péter és Rakovszky Zsuzsa a díjazott.

A romániai magyar költészet mérvadó egyénisége

Kovács András Ferenc az úgynevezett IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. A közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika.

Babérkoszorú helyett kisplasztika

Minden évben március 15-én adják át a legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából alapított az Országgyűlés. Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjazott korábban egy babérkoszorút kapott, amit a rendszerváltás után egy Kossuth Lajost formázó aranyozott-ezüstözött kisplasztika váltott fel.

Mennyi az annyi?

A Kossuth-díj a dicsőségen kívül pénzt is jelent, megalapításakor az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. Az induló 20.000 után később már 50 ezer forintot adtak, ezt 1976 és 1984 között már 70 ezerre növelték, majd a rendszerváltásig 200.000 volt a tét. A jó világ a rendszerváltás után következett, azóta a KSH adatai alapján nyilvántartott éves átlagkereset ötszöröse jár. 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió Ft került kifizetésre. Ez idén – az inforadio.hu adatai alapján – nagyjából hatmillió forint lehet, ami ráadásul adó- és járulékmentes.