HIRDETÉS
2019. február 19., kedd
Zsuzsanna
Zsuzsanna
Bemutatták szerdán a Csíksomlyói passió – Egy színházi előadás zarándokútja című könyvet Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. Mint elhangzott, a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tavaly márciusban vitte először színpadra a Csíksomlyói passió című előadást, amely azóta is nagy sikerrel fut a budapesti teátrumban. Az alkotók korábban úgy döntöttek, zarándokútra indulnak a produkcióval, a csíksomlyói nyeregben is bemutatják azt a helyi közönségnek. Az augusztus 18-ai ünnepi előadáson mintegy huszonötezren vettek részt, és százezernél is többen követték a Duna Televízió közvetítésének köszönhetően.
A Csíksomlyói passió című könyvben az előadás alkotói, színészei vallanak arról, mit jelentett számukra a magyarság zarándokhelyén előadni a produkciót.
A tanúságtétellel is felérő vallomások és megrendítő régi szövegek mellett a Prima Primissima-díjas Benkő Imre és Eöri Szabó Zsolt exkluzív fényképei teszik igazán emlékezetessé a művet.
Lukácsy György, a kiadvány szerkesztője kifejtette,
a színészekkel készített interjúk olyan tanúságtételek, amelyekért a műfaj kedvelőinek mindenképpen érdemes kezükbe venniük a könyvet.
„Egyszerűen nem lehet semlegesen elmenni emellett. A kötetben lévő fotók pedig teljes mértékben visszaadják a csíksomlyói előadás és az azt megelőző előkészületek főbb mozzanatait” – magyarázta. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Csíksomlyói passió rendezője családi elfoglaltság miatt nem lehetett jelen személyesen a könyvbemutatón, viszont videohívás révén megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Rámutatott, fokozott és nagyon erős törekvése a Nemzeti Színháznak a külhoni magyar területekkel való kapcsolatteremtés, nagyon sokat tesznek ennek érdekében.
– fogalmazott.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője az előadást és az azt bemutató könyvet méltatta. Véleménye szerint aki látta az előadást, meggyőződhetett arról, hogy a „Nemzeti Színház a nemzet színháza”. „Mi a főkonzulátuson a nemzet közjogi egyesítésén fáradozunk, de azon túl ugyanolyan fontosnak tartjuk a kulturális kötődés erősítését, mélyítését is. Nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk az ilyen kulturális események befogadására” – hangsúlyozta.
