
A korondi átrakóállomás építése. Utólagos következményekkel is járt a késlekedés. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza, amely egy per miatt évekig szünetelt, az építő viszont fenntartotta a készenléti állapotot, és ezzel kapcsolatos költségeit igyekszik behajtani.
2024. január 09., 07:572024. január 09., 07:57
Hogy nem egy sikertörténet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése, arról már több alkalommal beszámoltunk – több évi késlekedés után tavaly sikerült üzemeltetőt találni a gyergyóremetei lerakó számára, de a rendszer még nem működik.
A kiépítés folyamatát is több buktató kísérte, ezek közül a legjelentősebb a korondi átrakó építése körüli bonyodalmak voltak, emiatt több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között.
A panaszos először 2015-ben támadta meg jogi úton Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási projektjének korondi építési engedélyét, mert a telepet házához túl közel akarták felépíteni, a megyei önkormányzat viszont a férfi lakóházára kiadott építési engedély visszavonását és az ingatlan lebontását próbálta elérni egy másik perben, ezek mellett még több bírósági eljárás is zajlott a felek között.
A leállt építkezés 2018-ban újrakezdődött az eredeti helyszínen, miután a pereket a megyei tanács megnyerte, a lakóház lebontására irányuló keresetet pedig visszavonták.
A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt készenlétben állt, és a megyei tanácshoz eljuttatott követelései szerint
A Hargita megyei tanács sajtószolgálata kérdésünkre részletekkel is szolgált az ügyről. Mint írják, a cég végső követelése 3 millió 892 ezer lejt tesz ki a munkálatok perek miatt történt felfüggesztésének időtartamára vonatkozóan.
A tételek szerinti felsorolás alapján
a legnagyobb kiadást, több mint 1,1 millió lejt a projektvezető fenntartása jelentette a cégnek,
de egy másik projektvezető 668 ezer lejbe került ezalatt,
egy mérnök 186 ezer,
a telephelyvezető mérnök 155 ezer lej kiadást jelentett.
A telephely szervezésének költségei meghaladják az 500 ezer lejt,
autóbérlésért pedig mintegy 300 ezer lejt fizettek.
De a felsorolásban szerepel iroda- és lakásbérlés, fogyóeszközök, biztosítási költségek és mások.
A követelés nyomán már véget ért egy jogi eljárás a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bíróságon (románul: Curtea de Arbitraj Comercial), amelyet a megyei önkormányzat elveszített, és megítélték a vállalkozás számára a 3 millió 892 lejt, amelyhez hozzáadódik a közel 184 ezer lejes perköltség – tudtuk meg. Ezt a döntést támadták meg a Bukaresti Ítélőtáblán, amely januárban tartja az első tárgyalást az ügyben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke abban bízik, hogy az igazságszolgáltatás igazat ad nekik, mert úgy értékeli, a megyei tanácstól független halogatások, akadályozott ügymenet hátráltatta a projekt sikeres kivitelezését.
„Persze azt is meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztal véglegesen az igazságszolgáltatás. A végleges és visszavonhatatlan döntés után, ha továbbra is fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehoznunk, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, hogy a megye költségvetését kár ne érje. Ez eset óriási kihívás elé állította Hargita Megye Tanácsa mellett Korond vezetőségét is, és
Elsősorban azok, akik egy szakszerű, jogszerű közberuházást meg szeretnének állítani, kell tudják, hogy azzal együtt jár a felelősség is, a felelőtlen feljelentések, vegzálások és kivizsgálások miatt” – jelentette ki a Székelyhonnak a megyei önkormányzat elnöke.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!