
A korondi átrakóállomás építése. Utólagos következményekkel is járt a késlekedés. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza, amely egy per miatt évekig szünetelt, az építő viszont fenntartotta a készenléti állapotot, és ezzel kapcsolatos költségeit igyekszik behajtani.
2024. január 09., 07:572024. január 09., 07:57
Hogy nem egy sikertörténet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése, arról már több alkalommal beszámoltunk – több évi késlekedés után tavaly sikerült üzemeltetőt találni a gyergyóremetei lerakó számára, de a rendszer még nem működik.
A kiépítés folyamatát is több buktató kísérte, ezek közül a legjelentősebb a korondi átrakó építése körüli bonyodalmak voltak, emiatt több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között.
A panaszos először 2015-ben támadta meg jogi úton Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási projektjének korondi építési engedélyét, mert a telepet házához túl közel akarták felépíteni, a megyei önkormányzat viszont a férfi lakóházára kiadott építési engedély visszavonását és az ingatlan lebontását próbálta elérni egy másik perben, ezek mellett még több bírósági eljárás is zajlott a felek között.
A leállt építkezés 2018-ban újrakezdődött az eredeti helyszínen, miután a pereket a megyei tanács megnyerte, a lakóház lebontására irányuló keresetet pedig visszavonták.
A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt készenlétben állt, és a megyei tanácshoz eljuttatott követelései szerint
A Hargita megyei tanács sajtószolgálata kérdésünkre részletekkel is szolgált az ügyről. Mint írják, a cég végső követelése 3 millió 892 ezer lejt tesz ki a munkálatok perek miatt történt felfüggesztésének időtartamára vonatkozóan.
A tételek szerinti felsorolás alapján
a legnagyobb kiadást, több mint 1,1 millió lejt a projektvezető fenntartása jelentette a cégnek,
de egy másik projektvezető 668 ezer lejbe került ezalatt,
egy mérnök 186 ezer,
a telephelyvezető mérnök 155 ezer lej kiadást jelentett.
A telephely szervezésének költségei meghaladják az 500 ezer lejt,
autóbérlésért pedig mintegy 300 ezer lejt fizettek.
De a felsorolásban szerepel iroda- és lakásbérlés, fogyóeszközök, biztosítási költségek és mások.
A követelés nyomán már véget ért egy jogi eljárás a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bíróságon (románul: Curtea de Arbitraj Comercial), amelyet a megyei önkormányzat elveszített, és megítélték a vállalkozás számára a 3 millió 892 lejt, amelyhez hozzáadódik a közel 184 ezer lejes perköltség – tudtuk meg. Ezt a döntést támadták meg a Bukaresti Ítélőtáblán, amely januárban tartja az első tárgyalást az ügyben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke abban bízik, hogy az igazságszolgáltatás igazat ad nekik, mert úgy értékeli, a megyei tanácstól független halogatások, akadályozott ügymenet hátráltatta a projekt sikeres kivitelezését.
„Persze azt is meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztal véglegesen az igazságszolgáltatás. A végleges és visszavonhatatlan döntés után, ha továbbra is fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehoznunk, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, hogy a megye költségvetését kár ne érje. Ez eset óriási kihívás elé állította Hargita Megye Tanácsa mellett Korond vezetőségét is, és
Elsősorban azok, akik egy szakszerű, jogszerű közberuházást meg szeretnének állítani, kell tudják, hogy azzal együtt jár a felelősség is, a felelőtlen feljelentések, vegzálások és kivizsgálások miatt” – jelentette ki a Székelyhonnak a megyei önkormányzat elnöke.
A Duna vízszintje mindössze három centiméterrel haladta meg hétfőn este az atomerőmű működéséhez szükséges minimumot Csernavodánál – közölte a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR).
Nicușor Dan megtámadta az alkotmánybíróságon a parlamentben múlt héten elfogadott új feddhetetlenségi törvényt – közölte hétfőn az elnöki hivatal.
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
szóljon hozzá!