Ismét elszaporodtak a kóbor kutyák Sepsiszentgyörgyön. Horia Krausz, a megyeszékhelyi kutyamenhely vezetője szerint ez a felelőtlen ebtartó gazdák miatt alakulhatott így.
2011. október 07., 14:502011. október 07., 14:50
A kóbor kutyák 90 százalékának egykor gazdája volt, aztán valamilyen okból kifolyólag az utcára kerültek – állítja Krausz. A két évvel ezelőtt létrehozott kutyamenhelyre szeptemberben 57 eb került.
„Van, aki azért hozta be több éven át nevelt kutyáját, mert külföldre megy dolgozni, és nincs aki gondját viselje, de olyan is akadt, aki egyszerűen ráunt arra az állatra, aki több éven át társa volt jóban-rosszban, és az öreg eb helyet fiatalabbat vásárolt. Szép számmal találunk a kapunk elé, kartondobozba letett kiskutyákat, de az utcáról, lakónegyedekből is hoztunk be négylábút” – mondta Krausz.
Szemléletváltásra van szükség, az új befogadására a legfogékonyabbak a gyerekek, ezért a kutyamenhely alkalmazottai – két kutya társaságában – az iskolákat járják, és a felelős ebtartásról, a kóbor kutyákról beszélnek, tartanak előadást. Két év alatt több mint ezer állat fordult meg a menhelyen, és illetve 300-ra tehető az örökbefogadott ebek száma. A 80 férőhelyes telepen jelenleg 100 négylábú van, eltartásukról a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gondoskodik.
A város lakói elismerik, hogy a menhely létrehozása után javult a helyzet, de még mindig vannak lakónegyedek, ahol falkákban járnak az ebek. Horia Krausz szerint a kóborkutya-problémát úgy lehetne hatékonyan megoldani, ha minden állatot nyilvántartásba vennének és azonosító csippel látnának el. Ha utcára kerül, azonnal felelősségre lehetne vonni a gazdáját, ugyanis a törvény értelmében 500–1000 lej közötti pénzbírság szabható ki az állatelhagyásért.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
A húsvétig ugyan még keveset várni kell, de nem árt már most felfrissíteni a kesice-használati ismereteinket. A zabolai Mikes-kastélyban szombaton azonban nemcsak tojásírási technikákat leshetünk el, hanem különleges zenei élményben is részünk lehet.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy Kézdivásárhely és Azuga is felkerüljön a 2027-es Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztivált (EYOF) szervező romániai települések listájára.
Lezárult az engedélyeztetési folyamat, így március 30-án megnyitja kapuit az új tüdőkórház Sepsiszentgyörgyön. A korszerű intézményben a járóbeteg-ellátás, az ambuláns gondozás és a kórházi kezelés egyaránt elvégezhető.
A társadalmi felzárkózás, az esélyteremtés és a roma közösség megerősítésének lehetőségeiről tartanak szakmai konferenciát március 27-én. A rendezvénysorozatban irodaátadó, kiállításmegnyitó és zenei fellépések is helyet kapnak.
Március utolsó napján elkezdődnek a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány méltán népszerű tojásdíszítő műhelymunkái. A húsvéti készülődést éjszakába nyúló tojásíró maratonnal zárják április harmadikán, nagypénteken.
A csütörtökön napirendre kerülő tanácshatározat alapján Fekete Márta műépítész, Márkus András plébános, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke és Opra Mariana Sanda intenzív terápiás főorvos kapja Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díját.
A sepsiszentgyörgyi rendőrök pénzbírságot szabtak ki a város egyik vendéglátóhelyének, amiért egy alkalmazott alkoholt szolgált fel egy 16 és egy 17 éves fiatalnak. A bírság mellé az önkormányzat elrendelte a helyiség tevékenységének felfüggesztését.
Székelyföld-szerte egyre kritikusabb az egészségügyi alapellátás helyzete, főként a vidéki településeken. Csak Háromszéken egy év leforgása alatt heten vonultak nyugdíjba, az aktív háziorvosok több mint fele pedig már a hatvanas éveiben jár.
A diákoknak szenteli a 2026-os esztendőt Kovászna Megye Tanácsa. A középiskolásoknak szóló, élményalapú programcsomagot a háromszéki fiatalok igényeinek figyelembevételével állítják össze.
szóljon hozzá!