
Fotó: Olti Angyalka
Bár Székelyföldön és Erdélyben hajlamosak vagyunk távolinak gondolni az éghajlatváltozást, az már itt van. Ezt a mezőgazdászok tapasztalják a legjobban. Mit tehetünk, hogy mérsékeljük a következményeit? Erről beszélgettünk Hajdú Hunor László biológussal.
2026. augusztus 09., 08:542026. augusztus 09., 08:54
A klímaváltozás elleni harcot elvesztettük, de sosem késő egy jobb katasztrófáért harcolni – írta közösségi oldalán Hajdú Hunor László marosvásárhelyi tudományos kutató, éghajlatszakértő. Az angolul közölt mondat két szakértő, Andrew Boyd és David Suzuki gondolatainak társítása. Hajdú Hunor Lászlóval arról beszélgettünk, hogy mit tehetünk egyénileg a környezetünkért, azért, hogy a ránk váró katasztrófa kevésbé legyen súlyos.
Hajdú Hunor László tizenöt éve foglalkozik éghajlatkutatással, és mint megkeresésünkre kifejtette, a klímaváltozás egyik sajátossága, hogy hatásai, a szélsőséges események nem minden évben ugyanazon a helyen jelentkeznek. „Nem arról van szó, hogy mindenhol ugyanaz történik.
A közös bennük az, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő. A ház már ég, a kérdés csak az, hogy teljesen elpusztul, vagy lesznek szobák, amiket meg tudunk menteni”– fogalmazott.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a klímaváltozás Romániában csak a Partiumban és Bánságban, vagy csak a szomszédos Magyarországon érezteti hatását, de ez nem így van. A szakember szerint igaz, hogy Erdélyben a hegyek közelsége valamelyest mérsékli a hőmérsékleti szélsőségeket, és a csapadék eloszlása is kedvezőbb, de
Az aszály egyre gyakrabban okoz gondot, még akkor is, ha az idei év eddig kedvezőbben alakult.
Fotó: Borbély Fanni
Idén tavasszal és a nyár elején a sokéves átlaghoz közeli mennyiségű csapadék hullott, ami egyelőre megóvta a termést. Ez azonban könnyen megváltozhat, hiszen napközben 30 Celsius-fok föle emelkedik a levegő hőmérséklete, és ez gyorsan kiszárítja a talaj felső rétegeit, kárt okozva a termésben.
Szerinte hosszú távon az életminőségünk romlása várható. Most 39-40 Celsius fok van nyáron, akkor ez például Magyarországon a 40-43 fokra is felkúszhat idővel, és a mostani, nyarankénti 2-3 hőkupola helyett 4-5 lesz. Ezekre nem vagyunk kellőképpen felkészülve.
„Sajnálatos módon Romániára is érvényes az, hogy a politikusaink szinte egyáltalán nem foglalkoznak az éghajlatváltozással, mint témával, mint problémával, esetleg csak annak egy kis részével az energiaváltsággal és a mezőgazdasággal. Amikor környezetvédelemről beszélnek, akkor többnyire csak a medvekérdést érintik.
vagy például a hidrológiai energiatározókról is.”
Az extrém melegben nagyobb a vízfogyasztás, kevesebb a tartalék
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint pontosan ugyanúgy jutottunk el idáig, ahogy kijuthatunk belőle: milliárdnyi egyéni döntés eredményeként. Mint kifejtette, a mindennapi kicsi és nagyobb döntéseink előtt
Ez jelentheti azt, hogy autó helyett gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel indulunk el, ha erre lehetőség van. Jelentheti azt is, hogy tudatosabban választjuk meg, mit fogyasztunk. A marhahús előállítása például a legnagyobb környezeti terhelést jelentő élelmiszerek közé tartozik.
Ez nagyjából annyi, mintha 3-3,5 ezer kilométerrel kevesebbet autóznánk egy átlagos benzines autóval. Emellett mintegy 123 ezer literrel kisebb lesz a vízlábnyomunk, és körülbelül 2600 négyzetméternyi földterület használatát is megspóroljuk.”
Hasonló a helyzet a hosszú utazással – inkább vonattal, autóbusszal, autóval, mint repülővel –, és a ruhavásárlással is. Ami az aktuális energiaváltságot illeti,
mert akkor az országos rendszerbe nagyon sok napenergiát termelnek be, így a környezeti hatás kevésbé megterhelő. Összegzésként elmondta: nem minden esetben a tökéletes megoldás a cél, hanem az, hogy
Ez a mi, egyéni felelősségünk.
Románia energiatárolási kapacitása jelenleg jelentősen elmarad a szükségletektől, ami súlyos strukturális egyensúlyhiányt okoz az országos villamosenergia-hálózatban. Bár a megújuló energiaforrások (szél- és napenergia) rohamtempóban bővülnek, a tárolók hiánya miatt abszurd piaci helyzet alakult ki: Románia napközben, a túltermelés csúcsán rendkívül olcsón exportál áramot, míg este és éjszaka méregdrágán kénytelen importálni azt.
Elfogadta a felkérést a köztársasági elnöki tisztségre Baka András – közölte a kormányfő Facebook-oldalán szombaton.
Drón hatolt be szombat reggel Románia irányából Bulgária légterébe, majd a bolgár határtól mintegy 100 méterre felrobbant – közölte Rumen Radev miniszterelnök a bolgár biztonsági tanács ülése után.
Egy várakozó metrószerelvénybe is betévedt az a sérült vaddisznó, amely a mozgólépcsőn jutott le szombaton a Kossuth Lajos téri metróállomás peronjára, de egyik utas sem sérült meg – közölte a BKV Zrt. az MTI-vel.
A pénteki árcsökkenést követően szombaton is olcsóbb lett néhány banival a gázolaj a romániai töltőállomásokon, míg benzint szinten mindenhol az előző napi áron lehet tankolni.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója.
Több, kővel megrakott uszályt süllyesztettek a Duna medrébe a csernavodai atomerőmű még működő kettes blokkjának üzemben tartása érdekében – írja a News.ro hírportál szombati közlése nyomán az MTI.
A Moody's elismerte azokat a fontos lépéseket, amelyeket Románia az elmúlt évben a költségvetési egyensúly megteremtése és a kiadások visszafogása érdekében tett – közölte a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Légköri instabilitásra, megerősödő szélre, viharokra és jelentős mennyiségű csapadékot hozó záporokra vonatkozó, sárga jelzésű riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés a székelyföldi megyéket is érinti.
Jelenleg 14 megye 133 településén korlátozzák a vezetékes vízellátást a rendelkezésre álló vízkészletek csökkenése miatt – derül ki a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) péntek este közölt adataiból.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
szóljon hozzá!