Klímaváltozás: az energiatárolási kapacitás elmaradása is súlyosbítja a helyzetet

A közös bennük az, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő. A ház már ég, a kérdés csak az, hogy teljesen elpusztul, vagy lesznek szobák, amiket meg tudunk menteni”– fogalmazott.

Az aszály egyre gyakrabban okoz gondot, még akkor is, ha az idei év eddig kedvezőbben alakult.

Szerinte hosszú távon az életminőségünk romlása várható. Most 39-40 Celsius fok van nyáron, akkor ez például Magyarországon a 40-43 fokra is felkúszhat idővel, és a mostani, nyarankénti 2-3 hőkupola helyett 4-5 lesz. Ezekre nem vagyunk kellőképpen felkészülve.

Politikai felelősség

„Sajnálatos módon Romániára is érvényes az, hogy a politikusaink szinte egyáltalán nem foglalkoznak az éghajlatváltozással, mint témával, mint problémával, esetleg csak annak egy kis részével az energiaváltsággal és a mezőgazdasággal. Amikor környezetvédelemről beszélnek, akkor többnyire csak a medvekérdést érintik.

vagy például a hidrológiai energiatározókról is.”

Ez jelentheti azt, hogy autó helyett gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel indulunk el, ha erre lehetőség van. Jelentheti azt is, hogy tudatosabban választjuk meg, mit fogyasztunk. A marhahús előállítása például a legnagyobb környezeti terhelést jelentő élelmiszerek közé tartozik.

Ez nagyjából annyi, mintha 3-3,5 ezer kilométerrel kevesebbet autóznánk egy átlagos benzines autóval. Emellett mintegy 123 ezer literrel kisebb lesz a vízlábnyomunk, és körülbelül 2600 négyzetméternyi földterület használatát is megspóroljuk.”

Hasonló a helyzet a hosszú utazással – inkább vonattal, autóbusszal, autóval, mint repülővel –, és a ruhavásárlással is. Ami az aktuális energiaváltságot illeti,

mert akkor az országos rendszerbe nagyon sok napenergiát termelnek be, így a környezeti hatás kevésbé megterhelő. Összegzésként elmondta: nem minden esetben a tökéletes megoldás a cél, hanem az, hogy

Ez a mi, egyéni felelősségünk.