
Fotó: Olti Angyalka
Bár Székelyföldön és Erdélyben hajlamosak vagyunk távolinak gondolni az éghajlatváltozást, az már itt van. Ezt a mezőgazdászok tapasztalják a legjobban. Mit tehetünk, hogy mérsékeljük a következményeit? Erről beszélgettünk Hajdú Hunor László biológussal.
2026. augusztus 09., 08:542026. augusztus 09., 08:54
A klímaváltozás elleni harcot elvesztettük, de sosem késő egy jobb katasztrófáért harcolni – írta közösségi oldalán Hajdú Hunor László marosvásárhelyi tudományos kutató, éghajlatszakértő. Az angolul közölt mondat két szakértő, Andrew Boyd és David Suzuki gondolatainak társítása. Hajdú Hunor Lászlóval arról beszélgettünk, hogy mit tehetünk egyénileg a környezetünkért, azért, hogy a ránk váró katasztrófa kevésbé legyen súlyos.
Hajdú Hunor László tizenöt éve foglalkozik éghajlatkutatással, és mint megkeresésünkre kifejtette, a klímaváltozás egyik sajátossága, hogy hatásai, a szélsőséges események nem minden évben ugyanazon a helyen jelentkeznek. „Nem arról van szó, hogy mindenhol ugyanaz történik.
A közös bennük az, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő. A ház már ég, a kérdés csak az, hogy teljesen elpusztul, vagy lesznek szobák, amiket meg tudunk menteni”– fogalmazott.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a klímaváltozás Romániában csak a Partiumban és Bánságban, vagy csak a szomszédos Magyarországon érezteti hatását, de ez nem így van. A szakember szerint igaz, hogy Erdélyben a hegyek közelsége valamelyest mérsékli a hőmérsékleti szélsőségeket, és a csapadék eloszlása is kedvezőbb, de
Az aszály egyre gyakrabban okoz gondot, még akkor is, ha az idei év eddig kedvezőbben alakult.
Fotó: Borbély Fanni
Idén tavasszal és a nyár elején a sokéves átlaghoz közeli mennyiségű csapadék hullott, ami egyelőre megóvta a termést. Ez azonban könnyen megváltozhat, hiszen napközben 30 Celsius-fok föle emelkedik a levegő hőmérséklete, és ez gyorsan kiszárítja a talaj felső rétegeit, kárt okozva a termésben.
Szerinte hosszú távon az életminőségünk romlása várható. Most 39-40 Celsius fok van nyáron, akkor ez például Magyarországon a 40-43 fokra is felkúszhat idővel, és a mostani, nyarankénti 2-3 hőkupola helyett 4-5 lesz. Ezekre nem vagyunk kellőképpen felkészülve.
„Sajnálatos módon Romániára is érvényes az, hogy a politikusaink szinte egyáltalán nem foglalkoznak az éghajlatváltozással, mint témával, mint problémával, esetleg csak annak egy kis részével az energiaváltsággal és a mezőgazdasággal. Amikor környezetvédelemről beszélnek, akkor többnyire csak a medvekérdést érintik.
vagy például a hidrológiai energiatározókról is.”
Az extrém melegben nagyobb a vízfogyasztás, kevesebb a tartalék
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint pontosan ugyanúgy jutottunk el idáig, ahogy kijuthatunk belőle: milliárdnyi egyéni döntés eredményeként. Mint kifejtette, a mindennapi kicsi és nagyobb döntéseink előtt
Ez jelentheti azt, hogy autó helyett gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel indulunk el, ha erre lehetőség van. Jelentheti azt is, hogy tudatosabban választjuk meg, mit fogyasztunk. A marhahús előállítása például a legnagyobb környezeti terhelést jelentő élelmiszerek közé tartozik.
Ez nagyjából annyi, mintha 3-3,5 ezer kilométerrel kevesebbet autóznánk egy átlagos benzines autóval. Emellett mintegy 123 ezer literrel kisebb lesz a vízlábnyomunk, és körülbelül 2600 négyzetméternyi földterület használatát is megspóroljuk.”
Hasonló a helyzet a hosszú utazással – inkább vonattal, autóbusszal, autóval, mint repülővel –, és a ruhavásárlással is. Ami az aktuális energiaváltságot illeti,
mert akkor az országos rendszerbe nagyon sok napenergiát termelnek be, így a környezeti hatás kevésbé megterhelő. Összegzésként elmondta: nem minden esetben a tökéletes megoldás a cél, hanem az, hogy
Ez a mi, egyéni felelősségünk.
Románia energiatárolási kapacitása jelenleg jelentősen elmarad a szükségletektől, ami súlyos strukturális egyensúlyhiányt okoz az országos villamosenergia-hálózatban. Bár a megújuló energiaforrások (szél- és napenergia) rohamtempóban bővülnek, a tárolók hiánya miatt abszurd piaci helyzet alakult ki: Románia napközben, a túltermelés csúcsán rendkívül olcsón exportál áramot, míg este és éjszaka méregdrágán kénytelen importálni azt.
Egyre több és súlyosabb közúti balesetet jegyeznek az elektromos rollerek kapcsán. Idén Maros megye területén összesen 69 olyan baleset volt, amelyben elektromos roller volt érintett. Pár napja pedig tragikus kimenetelű is történt.
A Bihar megyei törvényszék szerdán elrendelte három, 21 és 25 év közötti fiatalember 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését.
Konkrét lépéseket kell tennie Ukrajnának a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – mondta a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Alapfokon 1 év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Bukarest második kerületének bírósága a fővárosban futárként dolgozó bangladesi vendégmunkást tavaly nyáron bántalmazó fiatalembert.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön cáfolta a sajtóban, forrásokra hivatkozva megjelent híreket, melyek szerint elutasította volna Luca Niculescu miniszterelnöki jelöltségét.
Három személyt kórházba szállítottak csütörtökön délután egy baleset következtében, ami a Maros megyei Mezőbándon történt.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere csütörtök délután a román-ukrán határ közelében.
Vádat emeltek egy 61 éves Kovászna megyei politikus ellen, aki 68 személytől kért pénzt és cserébe választási bizottsági helyeket ígért. A hatósági tájékoztatás nem nevezi meg az említett politikust.
Nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, hogy megvédje Európa közös határait – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a visegrádi országok Írország részvételével tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Pozsonyban.
szóljon hozzá!