
Archív
Fotó: Pinti Attila
A Román Vízügyi Igazgatóság, a Brassó megyei prefektúra, és a szenátus környezetvédelmi bizottsága is bejelentette, hogy kivizsgálják, hogy a június 30-i áradások során előírásszerűen kezelték-e a Tatrang patak gyűjtőtavának zsilipjeit, és az események láncolata véletlen egybeesésnek, vagy súlyos tévedéseknek tulajdonítható.
2018. július 23., 18:472018. július 23., 18:47
2018. július 23., 22:462018. július 23., 22:46
Mint ismeretes a Kovászna megyei Bácsteleken több száz házat öntött el a víz, a megáradt Tatrang pedig elsodorta a bodolai vasúti hidat, így megszűnt a vasúti közlekedés Brassó és Bodzaforduló között.
Allen Coliban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Brassó megyei szenátora tett fel kérdéseket:
A Brassó megyei Vízügyi Hivatal azt válaszolta, hogy szabály szerint jártak el, ám a szenátor egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, tovább is fennáll a gyanú, hogy nem megfelelően kezelték a zsilipeket, sőt fotókat is bemutatott, hogy egy zárt zsilipcső a nyomás alatt elszakadt. „Nem irányított túlfolyás volt.
– mondta a Pro TV érdeklődésére Mihai Uța, a Brassó megyei Vízügyi Hivatal vezetője. Június 30-án a Tatrang felső folyásán, Négyfalu felett felemelték a gyűjtőtó zsilipjeit, akkor hatalmas víztömeg zúdult Bácstelek irányába, a patak baloldalán meggyengült a gát. Amint a zsilipeket elzárták, a Tatrang vízszintje is csökkenni kezdett.
A vízügyi szakemberek azonban kitartanak amellett, hogy megfelelő mértében ürítették le a gyűjtőtavat, hogy az áradást még felfogja, de ne zúduljon le a teljes víztömeg a lakott területre. Coliban szenátor szerint
Marian Rusaliu Brassó megyei prefektus szintén kivizsgálást ígér, szerinte, ha valaki tévedett, annak felelnie kell.
A június végi áradás csak Kovászna megyében 24 települést érintett, Bácstelekről és Márkosfalváról több száz embert kellett evakuálni.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás