
Jakab István
Fotó: Református.ro
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Áder János magyar köztársasági elnök Jakab Istvánt, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesét, a Galambodi Református Egyházközség lelkipásztorát, egyházi írót az erdélyi szórványmagyarság lelki életének gazdagítása és identitásának megőrzése iránti kivételesen elhivatott lelkészi szolgálata és közösségépítő tevékenysége elismeréseként.
2017. április 05., 20:042017. április 05., 20:04
2017. április 05., 20:062017. április 05., 20:06
Március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmából több erdélyi személyiséget is kitüntettek, elismerve a közösségért, nemzetért tett fáradozásait, tevékenységét. A díjakat a kitüntettek szerdán vették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vett át Tischler Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat Romániai Szervezetének főtitkára, valamint Biszak József, a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Szabó Lajosnak, a sepsiszentgyörgyi Szent József Plébánia címzetes kanonok-pébánosának, Fülöp József Zoltán Jászai Mari-díjas színművésznek, a csíkszeredai Csíki Játékszín alapító tagjának, illetve Jakab Istvánnak, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesének ítélte oda Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A magyar nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket adtak át szerda délután Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-ház eskütermében.
Jakab István 1970. január 30-án született Szamosújváron. Általános iskolai tanulmányait Széken végezte, majd Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban érettségizett 1988-ban. Ezután a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 1994-ben egyetemi oklevelet, 1995-ben pedig második lelkészképesítő oklevelet szerzett. A teológiai tanulmányok elvégzése után egy évet Magyarfodorházán, majd két évet Kolozsváron, a Bulgária-telepi Református Egyházközségben volt segédlelkész. 1997-től a galambodi református gyülekezet lelkipásztora, 2012-től a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperesi tisztségét is betölti.
Jakab István nagy hangsúlyt fektet arra, hogy jó kapcsolatot ápoljon a többi történelmi egyházzal.
Munkája egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír a szórványban élő magyarság nemzeti identitásának megőrzésében. Hivatása mellett számos egyéb megbízatást és szolgálatot is vállal, és egyházi íróként is említésre méltó. 2012 óta szerkesztője a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye lapjának, a Maros-Mezőségi Kévének, 2015-től szerkesztője és társszerzője a Mi pedig Krisztust prédikáljuk című prédikációs kötetnek, 2016-tól szerkesztője és társszerzője az Egyetlen vigasztalásunk napi áhítatos könyvnek. Emellett 2012-től főszervezője a maros-mezőségi kis- és szórványgyülekezetek évente megrendezett gyermekhitmélyítő és magyar identitástudat-erősítő táborának.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!