
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
A Szemafor Széltoló névre hallgató kisbéri félvér mént Magyarország Agrárminisztériuma adományozta az oltszemi Mikó-kastély gazdaságának. A szilvásváradi állami ménesből Háromszékre szállított tenyészállat az utolsó fedező mének egyike abból a kisbéri vérvonalból, amelynek eredete Oltszemen gyökerezik.
2021. június 17., 18:012021. június 17., 18:01
2021. június 17., 18:022021. június 17., 18:02
Szemafor Széltoló kisbéri félvér fajtájú ló 2008-ban született, sportkipróbáláson, díjugratáson is részt vett, felmenői élsportolók voltak, amelyek számos világversenyen indultak, köztük az amszterdami olimpián is. Úgy gondolom, hogy a következetes tenyésztési munkával, keresztezésekkel ismét olyan egyedek jöhetnek a világra, amelyek méltón fogják képviselni az elődeiket – hangsúlyozta oltszemi látogatása során Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója. Hozzátette,
Bodok község és Kovászna Megye Tanácsának képviseletében Fodor István polgármester és Tamás Sándor tanácselnök levélben mondtak köszönetet dr. Nagy István agrárminiszternek a támogatásért, és meghívták, hogy vegyen részt a július 2–4. között Oltszemen megrendezendő nemzetközi fogathajtó versenyen.
Az Oltszemről elszármazott lófajta úgy honosodott meg Magyarországon, hogy a Kisbéri Magyar Királyi Állami Ménes az oltszemi Mikó-kastély utolsó tulajdonosától, Emil Schmutzlertől bérelte a Lobogó nevű sötétsárga mént, amelynek felmenői között volt a trakehneni ménes legendás ménje, Tempelhüter. Az Oltszemről bérelt mén Kisbérre érkezésekor Lobogó néven nyert törzsménbeosztást. Ivadékai közül három mén került a tenyésztésbe, de a vonal apai ágon 1968-ban kihalt. Anyai ágon a jelenleg tenyésztésben lévő kisbéri mének közül Szemafor Széltolóban is megtalálható a Lobogó-vérvonal.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!