Az esetleges jóváhagyásról a környezetvédelmi minisztérium a vadásztársaságokat értesíti, majd ezeknek a megyei környezetvédelmi ügynökségnél kell kérelmezniük a kilövési engedély kiállítását, ám ilyen ügyben még egyetlen vadásztársaság sem jelentkezett az intézménynél – tájékoztatott Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, hozzáfűzve, nem tud róla, hogy kaptak volna választ a vadásztársaságok.

A Nagy-Küküllő Vadásztársaság harminc medve kilövésére kért engedélyt a szakminisztériumtól, de Mărmureanu-Bíró Leonárd igazgató szerint ha országosan csak huszonkét egyed ártalmatlanítását hagyták jóvá, akkor ők nem kaptak engedélyt.

Legalább egy kilövési engedélyre mindenképpen szükségük lenne, hogy vészhelyzetben intézkedni tudjanak, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy törvénytelenséget követnek el – mondta az igazgató.

A nemrég történt székelyudvarhelyi medveportyázást említve magyarázatként hozzáfűzte, se befogni, se kilőni nem tudják a nagyvadat, ha nincs rá engedélyük, és a vadászok nem kockáztatják meg a törvénytelen kilövésért járó 40 ezer eurós pénzbírságot.

– vélekedett a szakember.

Tudja, hogy nagyobb visszhangja van annak, ha egy tizennégy éves kamaszra támad rá a nagyvad – utalt a Fogarason történt hétfői medvetámadásra –, de Hargita megyében idén tizennégy embert támadtak meg a medvék, és csak a két csíkdánfalvi juhászt megsebesítő egyedre adott kilövési engedélyt a szaktárca – sorolta a visszásságokat.

Mărmureanu szerint egyébként a megyei környezetvédelmi ügynökség és a megyei környezetőrség a kilövési engedélyekre vonatkozó összes kérésüket elégtelen mennyiségű bizonyítékra hivatkozva kedvezőtlen szakvéleményezéssel továbbította a környezetvédelmi minisztériumba. Ő ezért

– jelentette ki Mărmureanu, hozzáfűzve, hogy úgy tűnik, az általuk összeállított 114, medvék által okozott károkat dokumentáló iratcsomó nem volt elegendő bizonyítéknak.

Benedek László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője megkeresésünkre cáfolta, hogy az udvarhelyi vadásztársaság összes kérésére kedvezőtlen szakvéleményezést adtak. Azt viszont elismerte, hogy a kérések egy része esetében ez történt, mivel azok nem voltak megfelelően megindokolva.

– fogalmazott az intézmény igazgatója. Azt nem tudni, hogy megyeszerte milyen arányban kaptak kedvező szakvéleményezést a kilövési kérésekre a vadásztársaságok, erről még nem készült felmérés – mondta kérdésünkre Benedek László József.

Öt kérésében összesen tizenkét medve kilövésére kért engedélyt a Zetelaka és Társai Vadásztársaság, és jóváhagyást ugyan még nem, visszautasítást viszont már kaptak a környezetvédelmi tárcától: két példány ártalmatlanítását vetette el a szaktárca – tudtuk meg a vadásztársaság vezetőjétől. Benke József elmondta, egy emberre támadó medve miatt is kértek kilövési engedélyt, de egyelőre nem akarja véleményezni azt, ha arra sem kapnak jóváhagyást. Ők egyébként kedvező szakvéleményezést kaptak kéréseikre a megyei környezetvédelmi ügynökségtől – tájékoztatott az igazgató.

Hat medvét kilőhettek már Kovászna megyében

Háromszéken összesen hat medve kilövésére kaptak engedélyt a vadászegyesületek, ezek mind emberre támadtak, veszélyes egyedekként voltak nyilvántartva. László Béla a Kovászna megyei Vadászegyesület elnöke lapunknak elmondta,

Legalább 25-30 medvét kellene kilőni, a kukoricaföldek tele vannak nagyvaddal, mindjárt több a medve, mint a vaddisznó – fogalmazta meg a vadgazdálkodási szakember. A Dél-Hargita Vadász Egyesület területén szintén három medve kilövésére kaptak jóváhagyást, így Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat, különösen az utóbbi volt nagyon veszélyes, mert bejárt a bikfalvi iskola udvarára. A Bodok Vadász Egyesület 25 iratcsomót állított össze, minden kért dokumentumot csatoltak, jegyzőkönyveket az okozott károkról, ám egyetlen medve kilövését sem hagyták jóvá.

– mondta el lapunknak Fodor István Bodok polgármestere, a vadászegyesület elnöke.