
Fotó: Presidency
Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő az új közoktatási és felsőoktatási törvényt. A jogszabályok számos újdonságot tartalmaznak.
2023. július 04., 18:352023. július 04., 18:35
2023. július 04., 19:432023. július 04., 19:43
Az alkalomból a Cotroceni-palotában tartott ceremónián mintegy 120 személy vett részt, köztük Nicolae Ciucă szenátusi elnök, az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, több kormánytag, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok. 2018-ban hasonló ceremónia keretében hirdette ki államfő az Erdélyt Moldvával összekötő Egyesülés autópálya megépítéséről szóló jogszabályt – számol be az Agerpres.
Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik őket – mondta Klaus Iohannis államfő kedden, miután kihirdette a közoktatási és a felsőoktatási törvényt.
A Cotroceni-palotában mondott beszédében Iohannis reményét fejezte ki, hogy a törvények ünnepélyes kihirdetésén részt vevő döntéshozók részt fognak vállalni abban, hogy a Képzett Románia projekt valósággá váljon.
– mondta Iohannis.
Fotó: Presidency
Az elnök úgy fogalmazott, hogy a Képzett Románia projekt személyes „szívügye” és mandátumainak prioritása volt, és most, a közoktatási és felsőoktatási törvény hatályba lépésével valósággá válik.
Felidézte, hogy a törvények előkészítésében oktatási szakértők, a hatóságok, tanulók, egyetemisták, tanárok, vállalkozók képviselői vettek részt, és az elmúlt évek összetett válságai dacára is sikerült elnyerni hozzájuk a szükséges politikai támogatást.
Az elnök szerint az új oktatási törvények célja a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságainak orvoslása, a magasabb színvonalú oktatás, a tanárok támogatása és tisztelete.
Az új közoktatási törvény számos programot ír elő az iskolai erőszak elleni küzdelemre, a hátrányos helyzetű tanulók élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, illetve a sport népszerűsítésére; az egyes diákok igényeinek figyelembevételével pedig visszaszorítja majd a funkcionális analfabetizmust – hangsúlyozta Iohannis.
A jogszabályok ugyanakkor vonzóvá teszik a tanári pályát az egyetem padjaiból kikerülő fiatalok számára. Az elnök szerint
Minden tanárnak lehetősége lesz a továbbképzésre, és azok számára, akik készek több tantárgyat tanítani, bevezetik a kettős szakosodást igazoló tanári oklevelet – sorolta Iohannis.
Fotó: Presidency
Kulcsfontosságú reformokat hoz a felsőoktatási törvény is az államfő szerint:
A technika fejlődése ugyanis magasan képzett végzősök jelentkezését fogja megkövetelni; ezért az egzakt tudományok terén határon túli képzési lehetőségeket is támogatni fognak. Ugyanakkor kialakítják az egyetemi etikai szabályok, valamint a minden felelősre vonatkozó szankciók egyértelmű és átlátható rendszerét –mondta.
A ceremónia végén Iohannis közös fotót készített a jelenlévőkkel, megjegyezve, hogy bármennyire is sokan vannak az ünnepségen, az oktatási törvények kidolgozásához ennél jóval többen járultak hozzá.
„Minden bizonnyal ez a legtöbbet vitatott törvény minden idők Romániájában, és sokan továbbra is vitatkozni akarnak róla; de én azt javaslom, hogy azok legyenek sokan, akik alkalmazzák” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Az új közoktatási törvény többek között kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől.
A törvény egyebek mellett előírja, hogy a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig. Ilyen esetekben évente kérelmezniük kell munkaviszonyuk meghosszabbítását, a tanintézetnek pedig az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül el kell bírálnia azt, majd közölnie kell a döntést az indoklással együtt.
Fotó: Presidency
A felsőoktatási törvény öt évben szabja meg a rektori megbízatás időtartamát, és előírja, hogy egy személynek legfeljebb két rektori megbízatása lehet egyazon intézményben.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján.
A két jogszabályt május 22-én fogadta el a szenátus döntő házként. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát.
Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra.
Fotó: Presidency
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
szóljon hozzá!