
Az éghajlatváltozás negatív hatásai még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből
Fotó: Orbán Orsolya
Ha a teleken múlna, több melegkedvelő gyümölcsfajtával is lehetne már kísérletezni a térségben, ám a tapasztalt szakértő szerint a klímaváltozás olyan kiszámíthatatlan körülményekkel jár, hogy azok inkább beszűkítik a gyümölcstermesztők lehetőségeit.
2025. szeptember 07., 08:562025. szeptember 07., 08:56
Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja az agrárszektort, a tikkasztóan forró nyarak, az enyhe, hómentes telek, a csapadékszegény tavaszi időjárás vagy a gyors, özönvízszerű esőzések egyre csak növelik a terméskiesés kockázatát. Az évszakok felmelegedése egyre erőteljesebben tapasztalható, és a jelenség látszólag új lehetőségeket is hoz.
Udvarhelyszéki őstermelőktől idén már helyi termesztésű görög- és sárgadinnyét is lehetett vásárolni, a térségben már megmaradnak az érzékenyebb szőlőfajták, ami néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, tavasszal
Az idei esztendő ugyan rossz példa lesz erre, de olyan gyümölcsöskert-tulajdonosok is vannak, akik télen a saját termésükből készült sárgabaracklekvárt kanalazzák a frissen gőzölgő, vajas házikenyérre.
Persze, a sikeres gyümölcsfanevelést illetően egyáltalán nem mellékes tényező, hogy valaki csak egy facsemetével kísérletezik az udvar egy napos, de szélvédett részében, vagy gyümölcsöskertet telepít az érzékenyebb, melegkedvelőbb fajtákból. Éppen ezért szakértőhöz fordultunk, arról érdeklődve, milyen lehetőségeket hoz a klímaváltozás a melegkedvelőbb gyümölcsfajták meghonosítására, illetve milyen hatással van a jelenség az őshonos fajtákra. A válasz nem túl biztató a jövőre nézve.
A gondot már nem a telek jelentik – az érzékenyebb gyümölcsfajták esetében sem ez a leginkább kockázatos évszak –, a telek ugyanis enyhék,
ahogyan az idén is bebizonyosodott – kezdett bele a téma taglalásába Székely Csaba agrármérnök, nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, aki több száz fából álló gyümölcsöskertet gondoz.
Fotó: Barabás Ákos
Noha Romániában már évek óta megterem például a kivi is – Dobrudzsában már van egy hathektáros ültetvény, ami elég sikeresen terem –, „a klímaváltozás nem igazán ad okot arra nálunk, hogy ilyen irányba váltsunk, mediterrán gyümölcsfajokra, mert
– véli a szakember.
„Most már bármilyen nemes szőlőt lehet Hargita megyében termeszteni. Idáig ez álom volt, csak a direkt termő hibrideknek nevezett fajtákat lehetett termeszteni, amelyeknek nagyon jó a fagytűrő képességük. Amilyen teleink vannak az utóbbi jó pár esztendőben, a nemesebb fajták a teleket most már biztosan kibírják, tehát nem lesz rügykárosodás rajtuk. A probléma akkor jelentkezik – hasonlóan az idei évhez –, amikor beindul a rügyduzzadás, rügyfakadás. Három-, négycentis hajtások voltak már a szőlőn idén is, nem csak duzzadt rügyek, amikor
Régebb is előfordultak tavaszi fagyok, a különbség viszont az – amit Székely Csaba már a klímaváltozás számlájára ír –, hogy a mínusz fokok régen egy, legfeljebb két hajnalon jelentkeztek, nem egy hétig tartott a fagyos időjárás, mint idén tavasszal.
Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás és a szélsőséges kilengések az okai annak, hogy szerinte nem igazán érdemes kísérletezni délebbi gyümölcsfajták meghonosításával. Szerinte az említett tényezők még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből.
„Látom, például a gabonafélék esetében is, hogy a nemesítés már nem a termésbőség, a terméspotenciál növelése felé tart, hanem azt vizsgálják, hogy melyik fajta hogy bírja a szélsőséges időjárást” – mondta a tapasztalt gyümölcstermesztő, aki úgy véli, hogy a gyümölcstermesztés esetében is ez a tényező kellene fontosabb legyen a nemesítés során. De telepítésnél is, ezért azt javasolja mindenkinek, aki gyümölcsöst létesítene, hogy ilyen szempontból is jól olvasson utána a kiszemelt fajták képességének. Erre példaként szintén az idei esztendőt hozta fel, ugyanis a tavaszi fagyok nála is „letesztelték” a különböző fajták fagytűrő képességét. Almafákból is vannak „slágerfajtái”, amelyek a nyugat-európai gyümölcsösökben elterjedtnek számítanak – fogalmazott, a Florinát, Topázt, Pinovát és Jonagoldot említve –, de ezeken egy gyümölcs sincs idén. Eközben viszont a nálunk citromalmaként ismert Golden almáktól roskadoznak a fái,
A Goldennek tehát nagyon jó a fagytűrő képessége, ezt pedig a Generos nevű román fajta követi, és a Jonathánt is fontos megőrizni, mert úgy néz ki, hogy az is elég jól bírja a fagyokat – magyarázta.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A nálunk elterjedt szilvafajtákat, például a legrégebbi Kárpát-medencei szilvafajták közé tartozó Beszterceit is nagyon megviselték a fagyok. Néhány ismerősénél viszont, akik nagyobb mennyiségben termesztenek szilvát, egész jól tűrték a tavaszi fagyokat a szerb Lepotica-fajták, tehát van azoknak jövője ebben a térségben – véli az agrármérnök, aki nyugdíjba vonulása előtt a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője volt.
Székely Csaba szerint
és azt javasolja mindenkinek, telepítés előtt, a gyümölcsfajták kiválasztásánál ez legyen egy hangsúlyos kritérium számukra.
Az éghajlatváltozás hatásainak a következménye az is – idén is szembesült ezzel –, hogy kiszámíthatatlanná váltak a rovarkártevők rajzási ciklusai.
„Eddig nagyjából tudtuk, hogy a május közepe, vége felé van a klasszikus nyüvesedést okozó alma- és szilvamoly első rajzása, és akkor tudtuk, hogy szükség van egy-két kezelésre. Még volt egy ciklus augusztus 20. és szeptember eleje között, elvégeztük a következő kezelést, és ezzel nagyjából kibekkeltük a nagyobb kártételt. De a klímaváltozással ez is megváltozott. Én nem használtam idén feromoncsapdákat, amivel nyomon lehet követni a kártevők rajzását, a naptárt és az időjárást követtem, de
– részletezte a problémát. Székely Csaba szerint ugyanakkor egy újonnan megjelent gond az is, hogy a hosszú, meleg ősz miatt a kártevőnemzedékek száma is megnőhet, illetve alkalmanként meg is nő: megjelenhet egy második, harmadik nemzedék is azoknál a kártevőknél, amelyek eddig egynemzedékesek voltak, és akár öt-hat is azok esetében, amelyek mindeddig csak három-négy nemzedéket produkáltak évente. Ezek miatt pedig több lesz a munka a gyümölcsösökben és a kártevők elleni védekezés költségei is nőnek.
Ekkora tapasztalattal rendelkezve azt hitte, sok mindent tud már a gyümölcstermesztésről, de a megváltozott körülmények miatt rá kell jönnie, hogy van még tanulnivaló, mondta felnevetve a szakember, aki két évtizede neveli gyümölcsfáit, ám úgy érzi, az időjárási szélsőségek miatt egyre nehezebb boldogulni a gyümölcsöskertben.
A Caritas piramisjátékhoz hasonlította szombaton Oana Gheorghiu a nem járulékalapú különnyugdíjakat.
Az eMAG 15. fekete pénteki árleszállítási akciója minden várakozást felülmúlt: több mint 986 millió lej értékű rendelést regisztráltak, ami 10 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt – tájékozatott szombaton a vállalat.
Általánosságban enyhe télre számíthatunk Romániában, azonban lehetnek nagy havazások és fagyos időszakok is – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója.
Több mint két évre bevonták a jogosítványát, és 16 ezer lejre bírságolták a rendőrök azt a marosvásárhelyi motorbiciklist, aki egy Kolozs megyei országúton közlekedve tizenhárom alkalommal előzött szabálytalanul, átlépve a folytonos vonalat.
Idén októberben 4 692 612 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 198-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2775 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Nicușor Dan államfő állami látogatásra hívta meg Romániába Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A hivatalos meghívást Oana Țoiu román külügyminiszter adta át pénteken Ankarában török hivatali partnerének, Hakan Fidannak.
Az amerikai erők maradnak Romániában, de változni fog a katonák váltásának rendszere – jelentette ki román idő szerint péntek este a Fehér Házban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
A világűrből állítólag két emberi alkotás látszik: a kínai nagy fal és a portugáliai Douro völgyének teraszosan művelt szőlőültetvényei. Erről megbizonyosodni fölöttébb nehéz lenne, ám a híres borvidékre eljutni már egyszerűbb, mint gondolnánk.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
szóljon hozzá!