Hirdetés
Hirdetés

Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de még nem a miénk

Az éghajlatváltozás negatív hatásai még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből

Az éghajlatváltozás negatív hatásai még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből

Fotó: Orbán Orsolya

Ha a teleken múlna, több melegkedvelő gyümölcsfajtával is lehetne már kísérletezni a térségben, ám a tapasztalt szakértő szerint a klímaváltozás olyan kiszámíthatatlan körülményekkel jár, hogy azok inkább beszűkítik a gyümölcstermesztők lehetőségeit.

Széchely István

2025. szeptember 07., 08:562025. szeptember 07., 08:56

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja az agrárszektort, a tikkasztóan forró nyarak, az enyhe, hómentes telek, a csapadékszegény tavaszi időjárás vagy a gyors, özönvízszerű esőzések egyre csak növelik a terméskiesés kockázatát. Az évszakok felmelegedése egyre erőteljesebben tapasztalható, és a jelenség látszólag új lehetőségeket is hoz.

Udvarhelyszéki őstermelőktől idén már helyi termesztésű görög- és sárgadinnyét is lehetett vásárolni, a térségben már megmaradnak az érzékenyebb szőlőfajták, ami néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, tavasszal

a kísérletezőkedvűbb kerttulajdonosok fagytűrő citromfacsemetét is vásárolnak az őshonos gyümölcsfajták csemetéi mellé.

Az idei esztendő ugyan rossz példa lesz erre, de olyan gyümölcsöskert-tulajdonosok is vannak, akik télen a saját termésükből készült sárgabaracklekvárt kanalazzák a frissen gőzölgő, vajas házikenyérre.

Hirdetés

Persze, a sikeres gyümölcsfanevelést illetően egyáltalán nem mellékes tényező, hogy valaki csak egy facsemetével kísérletezik az udvar egy napos, de szélvédett részében, vagy gyümölcsöskertet telepít az érzékenyebb, melegkedvelőbb fajtákból. Éppen ezért szakértőhöz fordultunk, arról érdeklődve, milyen lehetőségeket hoz a klímaváltozás a melegkedvelőbb gyümölcsfajták meghonosítására, illetve milyen hatással van a jelenség az őshonos fajtákra. A válasz nem túl biztató a jövőre nézve.

A nemesebb szőlőfajták is kibírják már az itteni teleket

A gondot már nem a telek jelentik – az érzékenyebb gyümölcsfajták esetében sem ez a leginkább kockázatos évszak –, a telek ugyanis enyhék,

a kiszámíthatatlan tavaszi időjárás jelenti a nagyobb veszélyt a növényekre,

ahogyan az idén is bebizonyosodott – kezdett bele a téma taglalásába Székely Csaba agrármérnök, nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő, aki több száz fából álló gyümölcsöskertet gondoz.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Noha Romániában már évek óta megterem például a kivi is – Dobrudzsában már van egy hathektáros ültetvény, ami elég sikeresen terem –, „a klímaváltozás nem igazán ad okot arra nálunk, hogy ilyen irányba váltsunk, mediterrán gyümölcsfajokra, mert

Idézet
lesznek ugyan olyan esztendők, amikor összejön minden a terméshez, de több lesz az olyan év, amikor nem”

– véli a szakember.

„Most már bármilyen nemes szőlőt lehet Hargita megyében termeszteni. Idáig ez álom volt, csak a direkt termő hibrideknek nevezett fajtákat lehetett termeszteni, amelyeknek nagyon jó a fagytűrő képességük. Amilyen teleink vannak az utóbbi jó pár esztendőben, a nemesebb fajták a teleket most már biztosan kibírják, tehát nem lesz rügykárosodás rajtuk. A probléma akkor jelentkezik – hasonlóan az idei évhez –, amikor beindul a rügyduzzadás, rügyfakadás. Három-, négycentis hajtások voltak már a szőlőn idén is, nem csak duzzadt rügyek, amikor

Idézet
jött az április 8-ai mínusz hét Celsius-fokos fagy.”

Régebb is előfordultak tavaszi fagyok, a különbség viszont az – amit Székely Csaba már a klímaváltozás számlájára ír –, hogy a mínusz fokok régen egy, legfeljebb két hajnalon jelentkeztek, nem egy hétig tartott a fagyos időjárás, mint idén tavasszal.

A nemesítés már nem a terméspotenciál növelése felé tart

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás és a szélsőséges kilengések az okai annak, hogy szerinte nem igazán érdemes kísérletezni délebbi gyümölcsfajták meghonosításával. Szerinte az említett tényezők még az eddig jól megtermő gyümölcsfajták némelyikét is kiszoríthatják a térségből.

„Látom, például a gabonafélék esetében is, hogy a nemesítés már nem a termésbőség, a terméspotenciál növelése felé tart, hanem azt vizsgálják, hogy melyik fajta hogy bírja a szélsőséges időjárást” – mondta a tapasztalt gyümölcstermesztő, aki úgy véli, hogy a gyümölcstermesztés esetében is ez a tényező kellene fontosabb legyen a nemesítés során. De telepítésnél is, ezért azt javasolja mindenkinek, aki gyümölcsöst létesítene, hogy ilyen szempontból is jól olvasson utána a kiszemelt fajták képességének. Erre példaként szintén az idei esztendőt hozta fel, ugyanis a tavaszi fagyok nála is „letesztelték” a különböző fajták fagytűrő képességét. Almafákból is vannak „slágerfajtái”, amelyek a nyugat-európai gyümölcsösökben elterjedtnek számítanak – fogalmazott, a Florinát, Topázt, Pinovát és Jonagoldot említve –, de ezeken egy gyümölcs sincs idén. Eközben viszont a nálunk citromalmaként ismert Golden almáktól roskadoznak a fái,

olyan szép a termés, hogy fel kellett támassza az ágakat.

A Goldennek tehát nagyon jó a fagytűrő képessége, ezt pedig a Generos nevű román fajta követi, és a Jonathánt is fontos megőrizni, mert úgy néz ki, hogy az is elég jól bírja a fagyokat – magyarázta.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A nálunk elterjedt szilvafajtákat, például a legrégebbi Kárpát-medencei szilvafajták közé tartozó Beszterceit is nagyon megviselték a fagyok. Néhány ismerősénél viszont, akik nagyobb mennyiségben termesztenek szilvát, egész jól tűrték a tavaszi fagyokat a szerb Lepotica-fajták, tehát van azoknak jövője ebben a térségben – véli az agrármérnök, aki nyugdíjba vonulása előtt a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője volt.

Székely Csaba szerint

egyre fontosabb szemponttá válik a kései virágzás a tavaszi időjárási anomáliák okozta károk elkerülése szempontjából,

és azt javasolja mindenkinek, telepítés előtt, a gyümölcsfajták kiválasztásánál ez legyen egy hangsúlyos kritérium számukra.

Kiszámíthatatlanná váltak a rovarkártevők rajzási ciklusai

Az éghajlatváltozás hatásainak a következménye az is – idén is szembesült ezzel –, hogy kiszámíthatatlanná váltak a rovarkártevők rajzási ciklusai.

„Eddig nagyjából tudtuk, hogy a május közepe, vége felé van a klasszikus nyüvesedést okozó alma- és szilvamoly első rajzása, és akkor tudtuk, hogy szükség van egy-két kezelésre. Még volt egy ciklus augusztus 20. és szeptember eleje között, elvégeztük a következő kezelést, és ezzel nagyjából kibekkeltük a nagyobb kártételt. De a klímaváltozással ez is megváltozott. Én nem használtam idén feromoncsapdákat, amivel nyomon lehet követni a kártevők rajzását, a naptárt és az időjárást követtem, de

Idézet
a kártevők rajzási ciklusa úgy felborult, hogy vagy lekéstem, vagy elsiettem a védekezést”

– részletezte a problémát. Székely Csaba szerint ugyanakkor egy újonnan megjelent gond az is, hogy a hosszú, meleg ősz miatt a kártevőnemzedékek száma is megnőhet, illetve alkalmanként meg is nő: megjelenhet egy második, harmadik nemzedék is azoknál a kártevőknél, amelyek eddig egynemzedékesek voltak, és akár öt-hat is azok esetében, amelyek mindeddig csak három-négy nemzedéket produkáltak évente. Ezek miatt pedig több lesz a munka a gyümölcsösökben és a kártevők elleni védekezés költségei is nőnek.

Ekkora tapasztalattal rendelkezve azt hitte, sok mindent tud már a gyümölcstermesztésről, de a megváltozott körülmények miatt rá kell jönnie, hogy van még tanulnivaló, mondta felnevetve a szakember, aki két évtizede neveli gyümölcsfáit, ám úgy érzi, az időjárási szélsőségek miatt egyre nehezebb boldogulni a gyümölcsöskertben.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 14., csütörtök

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

A mai nappal, négy év után megszűnik az háborús veszélyhelyzet – közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon-oldalán.

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Miután a Pro Animalia Alapítvány közel harminc év működés után beszüntette a tevékenységét, a csíktaplocai menhely védencei háromszéki civilszervezethez kerülnek. A kutyákat hamarosan átköltöztetik egy új helyre, ahol gondjukat fogják viselni.

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit
2026. május 14., csütörtök

A számottevő amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke Románia elnöke szerint

A „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke – jelentette ki a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón Nicușor Dan.

A számottevő amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke Románia elnöke szerint
2026. május 14., csütörtök

NATO-főtitkár Bukarestben: erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete mindig is erős szövetség volt és az is marad, és szükségünk van egy erősebb Európára egy erősebb NATO-n belül - jelentette ki szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának végén.

NATO-főtitkár Bukarestben: erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül
Hirdetés
2026. május 13., szerda

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja
2026. május 13., szerda

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?
2026. május 13., szerda

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek

Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz
2026. május 13., szerda

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat

A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat
2026. május 13., szerda

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben

Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben
Hirdetés