
Az oktatási törvény nemrég kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Tíz perc – egy tanórák közti szünetnyi idő – elegendő ahhoz, hogy egy gyerek érzelmileg sérüljön, elveszítse ön- és mások iránti bizalmát. Az iskolai bullyingnek, azaz a testi-lelki bántalmazásnak vagy fenyegetésnek, megfélemlítésnek nagyon súlyos következményei lehetnek. Mit tehet a bántalmazott osztálytársa, tanára, osztályfőnöke vagy a szülők? – ha nem túl késő, akkor sokat. A bullying közvetlenül vagy közvetve, de sokakat érint, a jelenségről Fodor-Vanyó Mónika gyergyószentmiklósi iskolapszichológus, nevelési tanácsadóval beszélgettünk.
2020. február 17., 19:142020. február 17., 19:14
– Legtöbbször azok a gyerekek az áldozatok, akik elhanyagoltabb családból jönnek. Munkám során ilyen esetekkel találkozom a leggyakrabban, de ez sem törvényszerű. Az elmúlt tanévben például volt egy olyan eset, amikor a szakorvos otthoni taníttatást ajánlott egy hatodikos tanulónak, mert egyetlen más megoldás – osztály-, vagy iskolaváltás – sem vezetett volna eredményre. Ez a gyerek például egy teljesen normális körülmények között élő családból származik.
Sok gyerek a családban ért sérelme miatt válik dominánssá, ezt a feszültséget vezeti le valójában. Vannak a közösségekben olyanok, akik maguk mellé tudnak állítani tömegeket. Aki csatlakozik egy bántalmazóhoz, az esetleg fél attól, hogy ha nem teszi ezt, akkor ő válik célponttá. Van olyan, aki passzív marad adott helyzetekben, és ritkábban akad olyan is, aki segíteni próbál.
– Szinte bármi. Nagyon gyakori például kisebb iskolások körében az, hogy valakit beskatulyáznak, megbélyegeznek. Ő az, akit olyasmivel címkéznek fel, ami nem igaz rá. Gyakori eset szintén az, hogy megszégyenítik az adott gyermeket az osztály előtt azzal, hogy lehúzzák a nadrágját. Viccesnek tűnik a helyzet, de van aki ezen nem tud túllépni és maradandó sérülést okoznak neki. Ezeket át szoktuk beszélni a gyerekekkel. Ugyanakkor
Jellemzően kizárnak valakit egy csoportbeszélgetésből, vagy előfordul olyan is, hogy nem zárják ki, de pont olyan dolgokat beszélnek meg ott róla, amivel direkt bántják őt. Sajnos népszerű az is, hogy elmásított fotókat küldenek tovább a bántott személyről. Ezekben az esetekben mindig megkérjük a gyerekeket, hogy ne küldjenek magukról fényképeket másnak, főleg meztelen fotókat ne, még akkor se, ha úgy érzik, hogy az adott személyben tökéletesen megbíznak. Nemrég egy iskolai verekedést filmeztek le fiatalok és az volt az érdekes, hogy senki nem avatkozott közbe, azt mondták, hogy megérdemelte a bántott fél a verést.
– Mindegyiket sajátos esetként kell kezelni és sokat kell beszélni róla. Én ki szoktam emelni a diákoknak, hogy különbség van a vicces heccelés és tényleges csúfolódás, illetve a társaik kiközösítése között, ez utóbbiban ott van a szándékosság. Egy konfliktuskezelési képzés részeként a resztoratív, azaz jóvátételi, helyreállító technikát ismertették az iskolapszichológusokkal, amelyet nevelőotthonokban, börtönökben használnak, és ami a közösségnevelésről szól. Előbb egyénileg beszélnek a célszeméllyel, majd szembesítik az érintetteket – mert sokszor az a baj, hogy a bántónak általában alacsony az empátiakészsége, dominanciára törekszik, sokszor ő maga is bántalmazott, nagyon gyakran nem tud mit kezdeni a konfliktushelyzetekkel. De ha foglalkozol vele és sokat beszélsz erről a dologról, tudsz segíteni neki abban, hogy átérezze a másik fél helyzetét, hiszen legtöbbször ő is ebben a helyzetben van, csak egy másik oldalon. Ha ezt megérti, akkor tud ez az egész változni.
Léteznek ugyanakkor prevenciós technikák is, amiket az osztályokba be szoktunk vinni, és használ. Van például egy nagyon jó folyamatindító játék. Először körbe állunk a gyerekekkel, ezután kettőt, hármat kiküldünk a körből és arra kérjük őket, hogy próbáljanak bejutni. A kört alkotók azt az instrukciót kapják, hogy ne engedjék be a kint lévőket, csak akkor, ha szépen kérik őket. A játék során nagyon jól előjönnek az érzések. Azonnal megérinti azt, akit nem engedtek be. Tudatosul benne, hogy milyen érzés az, amikor ki van rekesztve. Fontos figyelni a módszerekre, óvatosan kell lavírozni, hogy ne a várt eredmény ellenkezőjét érjük el.
– Sokat beszélünk a gyerekekkel erről. Fontos, hogy tudják mi számít árulkodásnak, és melyek azok a helyzetek, amikor felnőtt segítségét kell kérjék. A pedagógusok, a tanítónők vagy osztályfőnökök a csoport formálódását tudják figyelemmel követni. Továbbá
Lényeges, hogy családtagjai is értésére adják és éreztessék a gyerekekkel, hogy nagyon rossz következménye lehet a bántásnak, zaklatásnak. Abban az esetben, ha a bántalmazott gyermek konkrétan nem panaszkodik, a megváltozott viselkedéséből lehet észrevenni, hogy baj van. Ha szorong, ha sokat sír, nagyon nem akar menni iskolába, vagy ahogy az iskoláról beszél, mind-mind árulkodó jel lehet a szülő vagy pedagógus számára – mutatott rá zárszóként az árulkodó jelekre az iskolapszichológus.
Törvényi háttér
A Mentsétek meg a gyerekeket (Salvaţi Copiii România) romániai jogvédő szervezet adatai szerint minden négy gyerekből egyet naponta bántalmazás ér a hazai iskolákban. Emellett negyvenkét ország közül Románia a harmadik helyen áll az iskolai erőszak gyakorisága tekintetében. Sértegetések, verekedések, illetve a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élők, a szegényebb sorsúak, más vallásúak, más etnikumúak megalázása – ezek a leggyakoribb formái az iskolai erőszaknak. A kormány 2018 végén vezette be az iskolai megalázást, megfélemlítést, testi-lelki agressziót, csúfolódást, sértegetést, gyűjtőnevén a bullyingot tiltó törvényt. Az oktatási törvény így kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését, a pszichológiai felügyeletet, de a pedagógusok tájékoztatását és felkészítését is a jelenség okozta problémák kezelésére.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Elhárították kedd délután azt a meghibásodást, ami miatt Sepsiszentgyörgy belvárosában, továbbá több egészségügyi intézményben is szünetelt a vízszolgáltatás.
Megműtötték a vadászrepülő-baleset pilótáját kedden, a beavatkozás sikeres volt, a pilóta teljes felépülése várható.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden közölte, hogy bűnvádi eljárást indított Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettes ellen befolyással üzérkedéshez nyújtott bűnsegély gyanújával.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
szóljon hozzá!