Hirdetés
Hirdetés

Ki mit tehet az iskolai erőszak megfékezése érdekében?

Az oktatási törvény nemrég kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF

Az oktatási törvény nemrég kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Tíz perc – egy tanórák közti szünetnyi idő – elegendő ahhoz, hogy egy gyerek érzelmileg sérüljön, elveszítse ön- és mások iránti bizalmát. Az iskolai bullyingnek, azaz a testi-lelki bántalmazásnak vagy fenyegetésnek, megfélemlítésnek nagyon súlyos következményei lehetnek. Mit tehet a bántalmazott osztálytársa, tanára, osztályfőnöke vagy a szülők? – ha nem túl késő, akkor sokat. A bullying közvetlenül vagy közvetve, de sokakat érint, a jelenségről Fodor-Vanyó Mónika gyergyószentmiklósi iskolapszichológus, nevelési tanácsadóval beszélgettünk.

Hegyi Zsuzsánna

2020. február 17., 19:142020. február 17., 19:14

– Ki lehet a célpont és kiből lehet bántalmazó?

– Legtöbbször azok a gyerekek az áldozatok, akik elhanyagoltabb családból jönnek. Munkám során ilyen esetekkel találkozom a leggyakrabban, de ez sem törvényszerű. Az elmúlt tanévben például volt egy olyan eset, amikor a szakorvos otthoni taníttatást ajánlott egy hatodikos tanulónak, mert egyetlen más megoldás – osztály-, vagy iskolaváltás – sem vezetett volna eredményre. Ez a gyerek például egy teljesen normális körülmények között élő családból származik.

Nagyon gyakori az, hogy maga a bántalmazó egy másik helyzetben áldozati szerepben van.

Sok gyerek a családban ért sérelme miatt válik dominánssá, ezt a feszültséget vezeti le valójában. Vannak a közösségekben olyanok, akik maguk mellé tudnak állítani tömegeket. Aki csatlakozik egy bántalmazóhoz, az esetleg fél attól, hogy ha nem teszi ezt, akkor ő válik célponttá. Van olyan, aki passzív marad adott helyzetekben, és ritkábban akad olyan is, aki segíteni próbál.

– Mi lehet a kiközösítés oka?

– Szinte bármi. Nagyon gyakori például kisebb iskolások körében az, hogy valakit beskatulyáznak, megbélyegeznek. Ő az, akit olyasmivel címkéznek fel, ami nem igaz rá. Gyakori eset szintén az, hogy megszégyenítik az adott gyermeket az osztály előtt azzal, hogy lehúzzák a nadrágját. Viccesnek tűnik a helyzet, de van aki ezen nem tud túllépni és maradandó sérülést okoznak neki. Ezeket át szoktuk beszélni a gyerekekkel. Ugyanakkor

a nagyobbaknál létezik az internetes zaklatás.

Jellemzően kizárnak valakit egy csoportbeszélgetésből, vagy előfordul olyan is, hogy nem zárják ki, de pont olyan dolgokat beszélnek meg ott róla, amivel direkt bántják őt. Sajnos népszerű az is, hogy elmásított fotókat küldenek tovább a bántott személyről. Ezekben az esetekben mindig megkérjük a gyerekeket, hogy ne küldjenek magukról fényképeket másnak, főleg meztelen fotókat ne, még akkor se, ha úgy érzik, hogy az adott személyben tökéletesen megbíznak. Nemrég egy iskolai verekedést filmeztek le fiatalok és az volt az érdekes, hogy senki nem avatkozott közbe, azt mondták, hogy megérdemelte a bántott fél a verést.

– Hogyan oldódik meg egy-egy ilyen helyzet?

– Mindegyiket sajátos esetként kell kezelni és sokat kell beszélni róla. Én ki szoktam emelni a diákoknak, hogy különbség van a vicces heccelés és tényleges csúfolódás, illetve a társaik kiközösítése között, ez utóbbiban ott van a szándékosság. Egy konfliktuskezelési képzés részeként a resztoratív, azaz jóvátételi, helyreállító technikát ismertették az iskolapszichológusokkal, amelyet nevelőotthonokban, börtönökben használnak, és ami a közösségnevelésről szól. Előbb egyénileg beszélnek a célszeméllyel, majd szembesítik az érintetteket – mert sokszor az a baj, hogy a bántónak általában alacsony az empátiakészsége, dominanciára törekszik, sokszor ő maga is bántalmazott, nagyon gyakran nem tud mit kezdeni a konfliktushelyzetekkel. De ha foglalkozol vele és sokat beszélsz erről a dologról, tudsz segíteni neki abban, hogy átérezze a másik fél helyzetét, hiszen legtöbbször ő is ebben a helyzetben van, csak egy másik oldalon. Ha ezt megérti, akkor tud ez az egész változni. 

Hirdetés

Léteznek ugyanakkor prevenciós technikák is, amiket az osztályokba be szoktunk vinni, és használ. Van például egy nagyon jó folyamatindító játék. Először körbe állunk a gyerekekkel, ezután kettőt, hármat kiküldünk a körből és arra kérjük őket, hogy próbáljanak bejutni. A kört alkotók azt az instrukciót kapják, hogy ne engedjék be a kint lévőket, csak akkor, ha szépen kérik őket. A játék során nagyon jól előjönnek az érzések. Azonnal megérinti azt, akit nem engedtek be. Tudatosul benne, hogy milyen érzés az, amikor ki van rekesztve. Fontos figyelni a módszerekre, óvatosan kell lavírozni, hogy ne a várt eredmény ellenkezőjét érjük el.

– Ki mit tehet a helyzet javulása érdekében?

– Sokat beszélünk a gyerekekkel erről. Fontos, hogy tudják mi számít árulkodásnak, és melyek azok a helyzetek, amikor felnőtt segítségét kell kérjék. A pedagógusok, a tanítónők vagy osztályfőnökök a csoport formálódását tudják figyelemmel követni. Továbbá

nagyon fontos a szülők, főleg a zaklatott és a zaklató gyerekek szüleinek a bevonása, ha már konkrét esetről kell beszélni.

Lényeges, hogy családtagjai is értésére adják és éreztessék a gyerekekkel, hogy nagyon rossz következménye lehet a bántásnak, zaklatásnak. Abban az esetben, ha a bántalmazott gyermek konkrétan nem panaszkodik, a megváltozott viselkedéséből lehet észrevenni, hogy baj van. Ha szorong, ha sokat sír, nagyon nem akar menni iskolába, vagy ahogy az iskoláról beszél, mind-mind árulkodó jel lehet a szülő vagy pedagógus számára – mutatott rá zárszóként az árulkodó jelekre az iskolapszichológus.

Törvényi háttér

A Mentsétek meg a gyerekeket (Salvaţi Copiii România) romániai jogvédő szervezet adatai szerint minden négy gyerekből egyet naponta bántalmazás ér a hazai iskolákban. Emellett negyvenkét ország közül Románia a harmadik helyen áll az iskolai erőszak gyakorisága tekintetében. Sértegetések, verekedések, illetve a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élők, a szegényebb sorsúak, más vallásúak, más etnikumúak megalázása – ezek a leggyakoribb formái az iskolai erőszaknak. A kormány 2018 végén vezette be az iskolai megalázást, megfélemlítést, testi-lelki agressziót, csúfolódást, sértegetést, gyűjtőnevén a bullyingot tiltó törvényt. Az oktatási törvény így kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését, a pszichológiai felügyeletet, de a pedagógusok tájékoztatását és felkészítését is a jelenség okozta problémák kezelésére.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 09., csütörtök

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval

Homokvihar alakult ki szerdán Eforie tengerparti strandjain, a vízimentők beszámolói szerint a szél nagy erővel fújt a tenger felől. Videót is közzétettek az esetről.

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium

Az oktatási minisztérium hasznos tanácsokat és a felvételi folyamat lépéseit tartalmazó útmutatót tett közzé a középiskolai felvételire jelentkező tanulók számára.

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium
2026. július 09., csütörtök

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására

A kormány csütörtökön 20,028 millió lejt utalt ki a költségvetési tartalékalapból fogyatékossággal élő felnőttek bentlakásos központjainak és idősotthonoknak a finanszírozására.

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására
2026. július 09., csütörtök

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön

Csak minden negyedik romániai tölti az idei nyári szabadságát külföldön, közülük 65 százalék Görögországot, Bulgáriát, Olaszországot vagy Törökországot jelölte meg úti célként – derül ki egy felméréséből.

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata

Újabb nemzetközi járatot indít a Wizz Air a brassói nemzetközi repülőtérről: november 3-tól közvetlen összeköttetés lesz a spanyolországi Valencia és Brassó között.

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata
2026. július 09., csütörtök

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a korábbi kormánykoalíció pártjainak engedniük kell az önérzetükből, amikor a politikai válság megoldásáról tárgyalnak.

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Azonosították és megbüntették az elszabadult lovak tulajdonosát

A Csíkszereda utcáin megjelent lovak helyzete megoldódott: hazaterelték az állatokat, a tulajdonosukat pedig megbírságolták – közölték csütörtök délben a hatóságok.

Azonosították és megbüntették az elszabadult lovak tulajdonosát
2026. július 09., csütörtök

Sepsiszentgyörgy közelében rengett a föld éjszaka

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt csütörtökre virradóan, 1 óra 30 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Sepsiszentgyörgy közelében rengett a föld éjszaka
2026. július 09., csütörtök

Elszabadult lovak vágtáztak Csíkszereda utcáin – videóval

Elszabadult lovakat fotóztak csütörtök reggel Csíkszeredában. A haszonállatok több helyszínen is végigvágtáztak, többek között a Dedeman barkácsáruházzal szembeni zöldövezeten, valamint a Szent Kereszt Plébániatemplom környékén.

Elszabadult lovak vágtáztak Csíkszereda utcáin – videóval
Hirdetés