
Az oktatási törvény nemrég kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Tíz perc – egy tanórák közti szünetnyi idő – elegendő ahhoz, hogy egy gyerek érzelmileg sérüljön, elveszítse ön- és mások iránti bizalmát. Az iskolai bullyingnek, azaz a testi-lelki bántalmazásnak vagy fenyegetésnek, megfélemlítésnek nagyon súlyos következményei lehetnek. Mit tehet a bántalmazott osztálytársa, tanára, osztályfőnöke vagy a szülők? – ha nem túl késő, akkor sokat. A bullying közvetlenül vagy közvetve, de sokakat érint, a jelenségről Fodor-Vanyó Mónika gyergyószentmiklósi iskolapszichológus, nevelési tanácsadóval beszélgettünk.
2020. február 17., 19:142020. február 17., 19:14
– Legtöbbször azok a gyerekek az áldozatok, akik elhanyagoltabb családból jönnek. Munkám során ilyen esetekkel találkozom a leggyakrabban, de ez sem törvényszerű. Az elmúlt tanévben például volt egy olyan eset, amikor a szakorvos otthoni taníttatást ajánlott egy hatodikos tanulónak, mert egyetlen más megoldás – osztály-, vagy iskolaváltás – sem vezetett volna eredményre. Ez a gyerek például egy teljesen normális körülmények között élő családból származik.
Sok gyerek a családban ért sérelme miatt válik dominánssá, ezt a feszültséget vezeti le valójában. Vannak a közösségekben olyanok, akik maguk mellé tudnak állítani tömegeket. Aki csatlakozik egy bántalmazóhoz, az esetleg fél attól, hogy ha nem teszi ezt, akkor ő válik célponttá. Van olyan, aki passzív marad adott helyzetekben, és ritkábban akad olyan is, aki segíteni próbál.
– Szinte bármi. Nagyon gyakori például kisebb iskolások körében az, hogy valakit beskatulyáznak, megbélyegeznek. Ő az, akit olyasmivel címkéznek fel, ami nem igaz rá. Gyakori eset szintén az, hogy megszégyenítik az adott gyermeket az osztály előtt azzal, hogy lehúzzák a nadrágját. Viccesnek tűnik a helyzet, de van aki ezen nem tud túllépni és maradandó sérülést okoznak neki. Ezeket át szoktuk beszélni a gyerekekkel. Ugyanakkor
Jellemzően kizárnak valakit egy csoportbeszélgetésből, vagy előfordul olyan is, hogy nem zárják ki, de pont olyan dolgokat beszélnek meg ott róla, amivel direkt bántják őt. Sajnos népszerű az is, hogy elmásított fotókat küldenek tovább a bántott személyről. Ezekben az esetekben mindig megkérjük a gyerekeket, hogy ne küldjenek magukról fényképeket másnak, főleg meztelen fotókat ne, még akkor se, ha úgy érzik, hogy az adott személyben tökéletesen megbíznak. Nemrég egy iskolai verekedést filmeztek le fiatalok és az volt az érdekes, hogy senki nem avatkozott közbe, azt mondták, hogy megérdemelte a bántott fél a verést.
– Mindegyiket sajátos esetként kell kezelni és sokat kell beszélni róla. Én ki szoktam emelni a diákoknak, hogy különbség van a vicces heccelés és tényleges csúfolódás, illetve a társaik kiközösítése között, ez utóbbiban ott van a szándékosság. Egy konfliktuskezelési képzés részeként a resztoratív, azaz jóvátételi, helyreállító technikát ismertették az iskolapszichológusokkal, amelyet nevelőotthonokban, börtönökben használnak, és ami a közösségnevelésről szól. Előbb egyénileg beszélnek a célszeméllyel, majd szembesítik az érintetteket – mert sokszor az a baj, hogy a bántónak általában alacsony az empátiakészsége, dominanciára törekszik, sokszor ő maga is bántalmazott, nagyon gyakran nem tud mit kezdeni a konfliktushelyzetekkel. De ha foglalkozol vele és sokat beszélsz erről a dologról, tudsz segíteni neki abban, hogy átérezze a másik fél helyzetét, hiszen legtöbbször ő is ebben a helyzetben van, csak egy másik oldalon. Ha ezt megérti, akkor tud ez az egész változni.
Léteznek ugyanakkor prevenciós technikák is, amiket az osztályokba be szoktunk vinni, és használ. Van például egy nagyon jó folyamatindító játék. Először körbe állunk a gyerekekkel, ezután kettőt, hármat kiküldünk a körből és arra kérjük őket, hogy próbáljanak bejutni. A kört alkotók azt az instrukciót kapják, hogy ne engedjék be a kint lévőket, csak akkor, ha szépen kérik őket. A játék során nagyon jól előjönnek az érzések. Azonnal megérinti azt, akit nem engedtek be. Tudatosul benne, hogy milyen érzés az, amikor ki van rekesztve. Fontos figyelni a módszerekre, óvatosan kell lavírozni, hogy ne a várt eredmény ellenkezőjét érjük el.
– Sokat beszélünk a gyerekekkel erről. Fontos, hogy tudják mi számít árulkodásnak, és melyek azok a helyzetek, amikor felnőtt segítségét kell kérjék. A pedagógusok, a tanítónők vagy osztályfőnökök a csoport formálódását tudják figyelemmel követni. Továbbá
Lényeges, hogy családtagjai is értésére adják és éreztessék a gyerekekkel, hogy nagyon rossz következménye lehet a bántásnak, zaklatásnak. Abban az esetben, ha a bántalmazott gyermek konkrétan nem panaszkodik, a megváltozott viselkedéséből lehet észrevenni, hogy baj van. Ha szorong, ha sokat sír, nagyon nem akar menni iskolába, vagy ahogy az iskoláról beszél, mind-mind árulkodó jel lehet a szülő vagy pedagógus számára – mutatott rá zárszóként az árulkodó jelekre az iskolapszichológus.
Törvényi háttér
A Mentsétek meg a gyerekeket (Salvaţi Copiii România) romániai jogvédő szervezet adatai szerint minden négy gyerekből egyet naponta bántalmazás ér a hazai iskolákban. Emellett negyvenkét ország közül Románia a harmadik helyen áll az iskolai erőszak gyakorisága tekintetében. Sértegetések, verekedések, illetve a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élők, a szegényebb sorsúak, más vallásúak, más etnikumúak megalázása – ezek a leggyakoribb formái az iskolai erőszaknak. A kormány 2018 végén vezette be az iskolai megalázást, megfélemlítést, testi-lelki agressziót, csúfolódást, sértegetést, gyűjtőnevén a bullyingot tiltó törvényt. Az oktatási törvény így kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését, a pszichológiai felügyeletet, de a pedagógusok tájékoztatását és felkészítését is a jelenség okozta problémák kezelésére.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
szóljon hozzá!