
Az oktatási törvény nemrég kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Tíz perc – egy tanórák közti szünetnyi idő – elegendő ahhoz, hogy egy gyerek érzelmileg sérüljön, elveszítse ön- és mások iránti bizalmát. Az iskolai bullyingnek, azaz a testi-lelki bántalmazásnak vagy fenyegetésnek, megfélemlítésnek nagyon súlyos következményei lehetnek. Mit tehet a bántalmazott osztálytársa, tanára, osztályfőnöke vagy a szülők? – ha nem túl késő, akkor sokat. A bullying közvetlenül vagy közvetve, de sokakat érint, a jelenségről Fodor-Vanyó Mónika gyergyószentmiklósi iskolapszichológus, nevelési tanácsadóval beszélgettünk.
2020. február 17., 19:142020. február 17., 19:14
– Legtöbbször azok a gyerekek az áldozatok, akik elhanyagoltabb családból jönnek. Munkám során ilyen esetekkel találkozom a leggyakrabban, de ez sem törvényszerű. Az elmúlt tanévben például volt egy olyan eset, amikor a szakorvos otthoni taníttatást ajánlott egy hatodikos tanulónak, mert egyetlen más megoldás – osztály-, vagy iskolaváltás – sem vezetett volna eredményre. Ez a gyerek például egy teljesen normális körülmények között élő családból származik.
Sok gyerek a családban ért sérelme miatt válik dominánssá, ezt a feszültséget vezeti le valójában. Vannak a közösségekben olyanok, akik maguk mellé tudnak állítani tömegeket. Aki csatlakozik egy bántalmazóhoz, az esetleg fél attól, hogy ha nem teszi ezt, akkor ő válik célponttá. Van olyan, aki passzív marad adott helyzetekben, és ritkábban akad olyan is, aki segíteni próbál.
– Szinte bármi. Nagyon gyakori például kisebb iskolások körében az, hogy valakit beskatulyáznak, megbélyegeznek. Ő az, akit olyasmivel címkéznek fel, ami nem igaz rá. Gyakori eset szintén az, hogy megszégyenítik az adott gyermeket az osztály előtt azzal, hogy lehúzzák a nadrágját. Viccesnek tűnik a helyzet, de van aki ezen nem tud túllépni és maradandó sérülést okoznak neki. Ezeket át szoktuk beszélni a gyerekekkel. Ugyanakkor
Jellemzően kizárnak valakit egy csoportbeszélgetésből, vagy előfordul olyan is, hogy nem zárják ki, de pont olyan dolgokat beszélnek meg ott róla, amivel direkt bántják őt. Sajnos népszerű az is, hogy elmásított fotókat küldenek tovább a bántott személyről. Ezekben az esetekben mindig megkérjük a gyerekeket, hogy ne küldjenek magukról fényképeket másnak, főleg meztelen fotókat ne, még akkor se, ha úgy érzik, hogy az adott személyben tökéletesen megbíznak. Nemrég egy iskolai verekedést filmeztek le fiatalok és az volt az érdekes, hogy senki nem avatkozott közbe, azt mondták, hogy megérdemelte a bántott fél a verést.
– Mindegyiket sajátos esetként kell kezelni és sokat kell beszélni róla. Én ki szoktam emelni a diákoknak, hogy különbség van a vicces heccelés és tényleges csúfolódás, illetve a társaik kiközösítése között, ez utóbbiban ott van a szándékosság. Egy konfliktuskezelési képzés részeként a resztoratív, azaz jóvátételi, helyreállító technikát ismertették az iskolapszichológusokkal, amelyet nevelőotthonokban, börtönökben használnak, és ami a közösségnevelésről szól. Előbb egyénileg beszélnek a célszeméllyel, majd szembesítik az érintetteket – mert sokszor az a baj, hogy a bántónak általában alacsony az empátiakészsége, dominanciára törekszik, sokszor ő maga is bántalmazott, nagyon gyakran nem tud mit kezdeni a konfliktushelyzetekkel. De ha foglalkozol vele és sokat beszélsz erről a dologról, tudsz segíteni neki abban, hogy átérezze a másik fél helyzetét, hiszen legtöbbször ő is ebben a helyzetben van, csak egy másik oldalon. Ha ezt megérti, akkor tud ez az egész változni.
Léteznek ugyanakkor prevenciós technikák is, amiket az osztályokba be szoktunk vinni, és használ. Van például egy nagyon jó folyamatindító játék. Először körbe állunk a gyerekekkel, ezután kettőt, hármat kiküldünk a körből és arra kérjük őket, hogy próbáljanak bejutni. A kört alkotók azt az instrukciót kapják, hogy ne engedjék be a kint lévőket, csak akkor, ha szépen kérik őket. A játék során nagyon jól előjönnek az érzések. Azonnal megérinti azt, akit nem engedtek be. Tudatosul benne, hogy milyen érzés az, amikor ki van rekesztve. Fontos figyelni a módszerekre, óvatosan kell lavírozni, hogy ne a várt eredmény ellenkezőjét érjük el.
– Sokat beszélünk a gyerekekkel erről. Fontos, hogy tudják mi számít árulkodásnak, és melyek azok a helyzetek, amikor felnőtt segítségét kell kérjék. A pedagógusok, a tanítónők vagy osztályfőnökök a csoport formálódását tudják figyelemmel követni. Továbbá
Lényeges, hogy családtagjai is értésére adják és éreztessék a gyerekekkel, hogy nagyon rossz következménye lehet a bántásnak, zaklatásnak. Abban az esetben, ha a bántalmazott gyermek konkrétan nem panaszkodik, a megváltozott viselkedéséből lehet észrevenni, hogy baj van. Ha szorong, ha sokat sír, nagyon nem akar menni iskolába, vagy ahogy az iskoláról beszél, mind-mind árulkodó jel lehet a szülő vagy pedagógus számára – mutatott rá zárszóként az árulkodó jelekre az iskolapszichológus.
Törvényi háttér
A Mentsétek meg a gyerekeket (Salvaţi Copiii România) romániai jogvédő szervezet adatai szerint minden négy gyerekből egyet naponta bántalmazás ér a hazai iskolákban. Emellett negyvenkét ország közül Románia a harmadik helyen áll az iskolai erőszak gyakorisága tekintetében. Sértegetések, verekedések, illetve a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élők, a szegényebb sorsúak, más vallásúak, más etnikumúak megalázása – ezek a leggyakoribb formái az iskolai erőszaknak. A kormány 2018 végén vezette be az iskolai megalázást, megfélemlítést, testi-lelki agressziót, csúfolódást, sértegetést, gyűjtőnevén a bullyingot tiltó törvényt. Az oktatási törvény így kiegészült azzal a cikkellyel, amely meghatározza a bullying fogalmát és előírja a megelőzését, a pszichológiai felügyeletet, de a pedagógusok tájékoztatását és felkészítését is a jelenség okozta problémák kezelésére.
Megjelent az első kedvcsináló előzetes a soron következő, 2027-ben érkező Shrek-filmhez. A 2000-es évek népszerű animációs franchise-ja négy mozifilmet és két Csizmás kandúr spin-offot ért meg.
Medvék jelenlétét jelezték több településről is a hatóságoknak kedd délután és az esti órákban. A hatóságok Ro-Alertet küldtek az érintett települések lakóinak.
Ismét emberre támadt egy medve: ezúttal Brassó megyében sebesített meg egy körülbelül 50 éves férfit. A sérült életének megmentéséért mentőhelikoptert is bevetettek, amely elsőként érkezett a helyszínre.
Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter kedden közölte, hogy elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségi-rendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet.
Közösségi összefogás eredményeképpen nyert a bálványosi talajminta a Magyar Talajtani Társaság által meghirdetett Az év talaja közönségszavazásán. A talajszelvényt Kis Mercedesz-Boglárka geológus-kutató nevezte be a versenybe.
Medve harapott meg egy német turistát kedden délután az Argeș megyei Arefu község hegyvidéki térségében, a a Transzfogarasi úton található Dracula kemping közelében.
Megelőző intézkedésként és az állatok egészségének védelméért visszahívják a boltokból a Lidl Románia által forgalmazott egyik nedves macskaeledelt.
Bíróság elé állítottak az ügyészek egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pénzügyi felelőseként több mint 400 ezer lejt sikkasztott el a párt számláiról.
A korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz – írta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi üléséről beszámoló Facebook-bejegyzésében az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!