Hirdetés
Hirdetés

Ki kérhet kártérítést, ha közúton vadállattal ütközik egy autó?

Érdemes komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát •  Fotó: Mihály Csaba

Érdemes komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát

Fotó: Mihály Csaba

Az utóbbi időszakban egyre több vad és gépjármű ütközéséről szóló hírt lehet olvasni. Ezek közül néhány ténylegesen szenzációs, önmagában a tények miatt is. Jelen romániai viszonyok között a vad–gépjármű ütközések kapcsán a vadászatra jogosultak felelősségre vonása és a vadban bekövetkezett kár követelése egyaránt a valóságtól elrugaszkodott.

Farkas Attila

2017. október 08., 13:582017. október 08., 13:58

2017. október 08., 14:002017. október 08., 14:00

Augusztus hónapban történt például Gorj megyében olyan eset, amikor egy Olaszországból hazatérő személy kisebb személyautójával

olyan szerencsétlen módon hajtott bele egy vaddisznókondába, hogy a balesetben 33 disznó pusztult el.

Hirdetés

Ugyancsak augusztusban Szeben megyében is történt egy komolyabb baleset, amelyben hét vaddisznó volt az áldozat. Csodával határos módon, személyi sérülés egyik említett esetben sem történt. A szenzációsnak számító események sora azonban szeptember hónapban is folytatódott.

Nagy hírverést kapott például az az ügy, melynek egyik főszereplője egy Mehedinti megyei mentőssofőr volt, aki bevetés közben elgázolt egy vaddisznót, amely életét vesztette. Az esemény pikantériája, hogy a mentőautó vezetőjét a rend éber őrei orvvadászattal gyanúsították.

Nagy valószínűséggel, vagy a baleseti jegyzőkönyv orvvadászatra vonatkozó része lesz érvénytelenítve, vagy peres ügy kerekedik ki belőle, ugyanis az orvvadászat bűnténynek minősül.

Több károsult is lehet

A bírósági ügyek valószínűsége egyébként is nagy, hisz egy vad-gépjármű ütközés esetenként tetemes anyagi kárral járhat, és nagytestű vaddal való ütközés során személyi sérülések is előfordulhatnak. A károk viselésének módja pedig sokak számára nem egyértelmű. Jogi tanácsadással foglalkozó fórumokon láttam, hogy a vadon élő- és háziállatokkal történt közúti ütközéseket megpróbálják összemosni.

A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) értelmében ugyanis az állat tulajdonosa vonható felelősségre minden, az állattal kapcsolatosan felmerült kár miatt.

Pontosabban, a Ptk. vonatkozó passzusai úgy fogalmaznak, hogy az a felelős, akinek a kár bekövetkeztének idején a jogi őrzése alatt állt az állat. Ezt a jogászok úgy próbálják értelmezni, hogy

a vadon élő, vadászható fajok jogi őrzése a vadászatra jogosultak (vadásztársulatok, erdészetek, földtulajdonosi közösségek stb.) felelőssége. Azonban a szabad területen élő vadállomány nem a vadászatra jogosultak tulajdona, hanem országos és nemzetközi jelentőségű közvagyon, és nem felügyelhető, mint a háziállatok.

A vadászatra jogosult a vadállományt csak ügykezeli, annak gondnoka. Feladata a vadállomány egyedeinek illegális vadászat és egyéb behatások elleni védelme, valamint felelősséggel tartozik a mezőgazdasági és erdészeti kultúrákban, illetve a háziállatokban bekövetkezett a károkért egy speciális jogszabály értelmében. Ilyen megközelítésben,

egy vad-gépjármű ütközésből a vadászatra jogosultnak is kára származik és esetleg elvárható, hogy az ügykezelési szerződése értelmében meg is próbálja felhajtani ezt a kárt.

Követel, majd fizet az autótulajdonos?
Egy ilyen, Temes megyei jogi háború idén szeptemberben kapott nagyobb hírverést, habár 2016-ban történt ügyről van szó. Röviden, egy gépjárművezető autójavítási költséget képező 1000 euró nagyságrendű összeget követel egy vadásztársulattól, ez utóbbi viszont 4000 eurót, amennyi az elgázolt őzsuta kártérítési értéke. A kártérítési értékkel kapcsolatban azt szükséges megemlíteni, hogy vadászidényen kívül, orvvadászat során elejtett egyedek kártérítési értékeit tartalmazza a vadászatról és vadállomány védelméről szóló törvény. A vadásztársulat erre hivatkozva követel 4000 eurót egy őzsutáért. Az ügy minden részletében számomra nem ismert, csak az események sorrendje. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem egyértelmű, a vadásztársulat az őt ért kárt próbálja felhajtani, vagy inkább a követelés egy válaszlépés a gépjárművezető akciójára.

Mentőöv lehet a hajtóvadászat

Igazából a vadásztársulat álláspontja is érthető, hisz Romániában 5000 hektár a legkisebb vadászterület kiterjedése. Ekkora és ennél nagyobb területen szabadon élő állatok eshetnek közlekedési balesetekben áldozatul, de ez teljesen független attól, hogy éppen ki a vadgazda és hogyan végzi a munkáját. Egyetlen kivétel létezhet, éspedig az, mikor vadászati tevékenység (hajtás) zavarja a vadat közlekedési utakra.

Tehát, ha nappali időszakban jelenik meg hirtelen az úton egy vagy több vad, és erre semmi nem hívja fel előzetesen a gépjárművezetők figyelmét, úgy érdemes utána nézni, hogy hajtóvadászat nem történt-e a környéken. Éjszakai baleseteknél a vadásztársulatok felelőssége nem áll fenn.

Komolyan venni a vadveszélyt

A fenti magyarázat során felmerült két dolog, ami külön tárgyalást érdemel. Ezek: a napszak és a figyelmeztetés.

Alapvetően biológiai és viselkedéstani okokra visszavezethető módon a vadfajok legaktívabb időszakai a napnyugta és napkelte körüli órák. Ilyenkor bizonyos területrészeken megnövekszik annak az esélye, hogy vaddal találkozzunk az utakon.

Ezen szakaszokat a vadászatra jogosultak ismerik, és kérik a közútkezelőt (CNADNR), hogy vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyezzen ki. A figyelmeztető táblák oda vannak kihelyezve, ahol a veszélyes szakaszok kezdődnek, és ki vannak egészítve a veszélyes szakasz hosszúságát mutató táblával.

Tehát, napkelte és napnyugta környékén mindenképpen figyelmesebben kell vezetni, s ha még vadveszélyt jelző figyelmeztető tábla is ki van helyezve, akkor még fokozottabb óvatosságra van szükség.

Az egyébként banálisnak tűnő, vadveszélyre figyelmeztető táblákat ajánlatos tehát komolyan venni. Azért is, mert egy, ez év májusi

Bihar megyei bírósági döntés értelmében az országos közútkezelő részvénytársaságot ítélték kártérítés megfizetésére, ugyanis a vad-gépjármű ütközés helyszínére vonatkozóan vadveszélyre figyelmeztető forgalmi tábla nem volt kihelyezve.

A döntés indoklásának szellemében viszont, ha táblával lett volna jelezve a veszélyhelyzet, a gépjárművezető kénytelen lett volna viselni a bekövetkezett kárt. Gépjárművezetői szempontból legjobb megoldás az elővigyázatos vezetés, második az önkéntes biztosítás (CASCO).

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”

Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.

Adománygyűjtő akció a Hammnál
Adománygyűjtő akció a Hammnál
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

2025. december 12., péntek

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy

Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér
2025. december 12., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt
2025. december 12., péntek

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben
2025. december 12., péntek

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról

Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek hajnalban
Rengett a föld péntek hajnalban
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

Hirdetés