
Kevesebben születtek Kézdivásárhelyen, mint az elmúlt években
Fotó: Gecse Noémi
Csökkenő tendenciát mutat a Kézdivásárhelyen született csecsemők száma az elmúlt évek adataiban, de haláleset és házasságkötés is kevesebb történt tavaly, mint az előző esztendőkben. Baróton is hasonló a helyzet.
2025. január 09., 12:142025. január 09., 12:14
2025. január 09., 16:542025. január 09., 16:54
A kézdivásárhelyi önkormányzatnál 2024-ben 358 gyermeket anyakönyveztek, ez az adat 2023-ban 387, 2022-ben 427, 2021-ben pedig 452 volt. A számokat látva mondhatnánk, hogy
„A számok a kézdivásárhelyi kórházban született kisbabákat mutatják, akiknek a szülei nemcsak a céhes városból, hanem a környező községekből, valamint Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Kovászna városából és környékéről származnak. Emellett anyakönyveztünk külföldön született gyermekeket is” – magyarázta Kovács Mária Magdolna.
Az elhalálozásoknál is érvényes, amit Kovács kiemelt, ezen adatok is a kórházban elhunytakat (legyen helyi vagy más településről származó) és a külföldön történt eseteket is magukban foglalják. Mindezeket figyelembe véve tavaly 272 halálesetet jegyeztek, 2023-ban 299-et, 2022-ben 287-et, 2021-ben pedig 357-et.
Az intézmény munkatársa elmondta,
A céhes városban 2024-ben 69 pár mondta ki a boldogító igent, 2022-ben és 2021-ben pedig egyaránt 61 házasságot anyakönyveztek.
A baróti kórházban 2024-ben 61 gyermek született, de csak öt babának barótiak a szülei, a többiek a környékbeli települések lakói – főként székelyszáldobosiak és magyarhermányiak –, és
A kórházban a 2023-as évhez viszonyítva hattal kevesebb kisbaba jött világra, akkor 67 csecsemőből 12 volt városi lakcímmel bejegyezve. Ugyanakkor további 52 baba máshol született, de baróti lakcímű család gyermekeként.
A válások száma a korábbi nulláról egyre nőtt, viszont többen is házasodtak: míg 2023-ban 43, addig 2024-ben 49 párt adtak össze.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!