
Az inflációs rátán felül is emelnek a jövő évi adókon - döntött a testület
Fotó: Szabó Barbara
A jövő évi adók és illetékek elfogadása volt a legfontosabb napirendi pontja a kézdivásárhelyi városi tanács decemberi soros ülésének. A 10,4 százalékos inflációs rátán felül is emelnek – de tettek azért egy kivételt.
2024. december 12., 17:492024. december 12., 17:49
2024. december 12., 18:172024. december 12., 18:17
Sok kérdést felvetett a jövő évi adók és illetékek emelése a csütörtöki tanácsülést megelőzően. 2025-től minden önkormányzatnak legalább 10,4%-kal (a 2023-as infláció értékével) kötelező emelnie. Ezen felül a kézdivásárhelyi testület még 4,6%-ot rátesz, így
ha az adóbefizetési kötelességüket még március előtt elvégzik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Bokor Tibor polgármester egyébként a minimálbér újbóli emelésével magyarázza a növekedést.
„Néhány hete ismét emelt a kormány a minimálbéren, amelynek értelmében ez január elsejétől bruttó 350 lejjel fog nőni. Számításaink szerint az önkormányzatunkra ez egy egész komoly terhet fog róni: év végéig 1,5 millió lej pluszköltséget jelent. Ezt valahonnan elő kell teremtenünk. Az önkormányzatnak jövedelmi forrása csak az adókból, illetékekből származik, más gazdasági tevékenységet nem folytathatunk. Számoltunk egyet:
amely pontosan 1,5 millió lej plusz jövedelmet jelentene számunkra. Mindezt azonban csak abban az esetben, ha senki sem fizetné be március végéig, tehát a teljes összeg így sem fog begyűlni, máshonnan is kell majd gazdálkodnunk” – részletezte a polgármester.
Mint az elöljáró részletezte, ezek a számítások hosszabb beszélgetést eredményeztek a szakbizottságokban, amelynek végén megszületett egy kompromisszum:
„Én is támogatom ezt a tervezetet, tekintettel arra, hogy a vállalkozóink sincsenek rózsás helyzetben, nélkülük pedig mi sem élhetünk. Minden más esetben azonban marad a 15%-os emelés” – mondta az elöljáró.
A testület minden tagja elfogadta a változtatást, illetve az emelést is, akárcsak egy másik napirendi pontot: a Gosp-Com Kft. köztisztasági vállalat által végzett szolgáltatások díjának emelését is.
Mint jelezte, az összeget az utóbbi négy évben nem aktualizálták, de mivel a kiadásaik 80 százalékát a személyzeti költségek teszik ki, ezért mostanra igazán fontos kérdéssé vált az áremelés.
A tanács ezeken kívül a költségvetés módosítására bólintott rá, de megszavazták többek között a Sárfalvi kultúrotthon köztulajdonba vételét is.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
1 hozzászólás