
Az inflációs rátán felül is emelnek a jövő évi adókon - döntött a testület
Fotó: Szabó Barbara
A jövő évi adók és illetékek elfogadása volt a legfontosabb napirendi pontja a kézdivásárhelyi városi tanács decemberi soros ülésének. A 10,4 százalékos inflációs rátán felül is emelnek – de tettek azért egy kivételt.
2024. december 12., 17:492024. december 12., 17:49
2024. december 12., 18:172024. december 12., 18:17
Sok kérdést felvetett a jövő évi adók és illetékek emelése a csütörtöki tanácsülést megelőzően. 2025-től minden önkormányzatnak legalább 10,4%-kal (a 2023-as infláció értékével) kötelező emelnie. Ezen felül a kézdivásárhelyi testület még 4,6%-ot rátesz, így
ha az adóbefizetési kötelességüket még március előtt elvégzik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Bokor Tibor polgármester egyébként a minimálbér újbóli emelésével magyarázza a növekedést.
„Néhány hete ismét emelt a kormány a minimálbéren, amelynek értelmében ez január elsejétől bruttó 350 lejjel fog nőni. Számításaink szerint az önkormányzatunkra ez egy egész komoly terhet fog róni: év végéig 1,5 millió lej pluszköltséget jelent. Ezt valahonnan elő kell teremtenünk. Az önkormányzatnak jövedelmi forrása csak az adókból, illetékekből származik, más gazdasági tevékenységet nem folytathatunk. Számoltunk egyet:
amely pontosan 1,5 millió lej plusz jövedelmet jelentene számunkra. Mindezt azonban csak abban az esetben, ha senki sem fizetné be március végéig, tehát a teljes összeg így sem fog begyűlni, máshonnan is kell majd gazdálkodnunk” – részletezte a polgármester.
Mint az elöljáró részletezte, ezek a számítások hosszabb beszélgetést eredményeztek a szakbizottságokban, amelynek végén megszületett egy kompromisszum:
„Én is támogatom ezt a tervezetet, tekintettel arra, hogy a vállalkozóink sincsenek rózsás helyzetben, nélkülük pedig mi sem élhetünk. Minden más esetben azonban marad a 15%-os emelés” – mondta az elöljáró.
A testület minden tagja elfogadta a változtatást, illetve az emelést is, akárcsak egy másik napirendi pontot: a Gosp-Com Kft. köztisztasági vállalat által végzett szolgáltatások díjának emelését is.
Mint jelezte, az összeget az utóbbi négy évben nem aktualizálták, de mivel a kiadásaik 80 százalékát a személyzeti költségek teszik ki, ezért mostanra igazán fontos kérdéssé vált az áremelés.
A tanács ezeken kívül a költségvetés módosítására bólintott rá, de megszavazták többek között a Sárfalvi kultúrotthon köztulajdonba vételét is.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
1 hozzászólás