Kevesebb lett a méz

A méhészet szezonja általában március közepén–végén szokott beindulni

Hargita megyében hiányos a méhlegelő, mivel nincs akác- és hársfaerdő, de napraforgó- és repcetáblák sincsenek, melyek a méhek számára bőséges nektárforrásnak számítanak. Hegyi Géza, a Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke arról tájékoztatott, hogy 60 százalékos csökkenés állt be 2010-ben. „Ez az utóbbi 30 év leggyengébb éve, mivel kétharmados kiesésünk volt. 2009-ben fenyőmézet is gyűjtöttek, de az elmúlt évben jelentős mennyiség abból sem volt. Azt abból vesszük észre, hogy a méz sötétebb. Sok ásványi anyagot tartalmaz, de annak a méhész nem örül, mivel telelésre nem alkalmas” – magyarázza a szakember.

Hegyi arra is kitért, hogy a megye 16 000 méhcsaládjából 3000 vándorolt. Ebbe beletartozik az udvarhelyi zóna zöme, néhány csíkszeredai, maroshévízi és gyergyói család. „2010-ben a megyében megközelítőleg 150 tonna mézet pergettek. Az eladás arányán látszik a csökkenés, mivel a házi fogyasztás úgyis megmarad” – mondja az alelnök, aki arra is kitért, hogy a telelés szempontjából a mostani időjárás igencsak jónak számít, mivel nincs az a nagy hideg. „Csendet kell biztosítani a családoknak, a méhészeknek pedig vigyázniuk kell az elpusztult méhek tetemével, hogy ne dugják el a röplyukat. Vigyázniuk kell arra is, hogy ne fogyjon el a telelésre szánt méz, nehogy éhen pusztuljanak. Amennyiben nem hagytak a családnak 12–15 kiló mézet, vigyázniuk kell” – fejezte be Hegyi.

Az utóbbi években – ahogy 2010-ben – is a legeredményesebb méhészének az oroszhegyi Albert Géza számít. Elmondta, mintegy 300 méhcsaládja van. „Kevesebbet állítottunk elő, mint tavaly, családonként 20 kilós átlaggal számolhatok: megközelítőleg 6 tonna mézről beszélhetek” – mondta a méhész.