Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:51

20 film amit nem érdemes kihagyni 2026-ban

19:43

Szeben megyei gyilkosság: fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen az anyja megölésével gyanúsított nő

19:09

Jótékony céllal ragadtak puskát a vadászok Háromszéken

19:01

Téli olimpia, labdarúgó-vb és budapesti BL-döntő vár ránk 2026-ban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Kevesebb a megművelt föld – a kaszálók összterülete nőtt, de a szántóké csökkent tavalyhoz képest

Tavalyhoz képest mintegy 400 hektárral kevesebb földet művelnek meg a gazdák Hargita megyében

Fotó: Veres Nándor

Valamelyest nőtt a mezőgazdasági területek mértéke az előző évhez képest Hargita megyében, igaz, csak a kaszálók összterülete bővült. A megművelt földterületek több száz hektárral csökkentek. A megye fő terményének számító krumpli – az utóbbi évtizedben tapasztalható csökkenő tendenciának megfelelően – ismét teret veszített a mezőgazdaságban. A cukorrépa-termesztés viszont újra felívelőben van.

Széchely István

2019. június 24., 11:232019. június 24., 11:23

2019. június 24., 11:312019. június 24., 11:31

A 2018-as feljegyzett 394 985-ről 395 492 hektárra nőtt a megművelt területek mérete 2019-re – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság frissen megjelent jelentéséből.

A nagyobb területeken termesztett gabonafélékkel – búzával, rozzsal és őszi tritikáléval – bevetett földek összterülete 13 800-ról 14 000 hektárra nőtt, és 23 hektáros (147-ről 170-re) növekedés tapasztalható a cukorrépaföldek esetében is.

Fotó: Farkas Tamás

Utóbbi azonban egyelőre a felét sem éri el az öt évvel ezelőtti mértéknek – akkor ugyanis még 350 hektáron termesztettek cukorrépát a Hargita megyei gazdák –, és közelében sincs az 1990-es évek előtti átlagnak, amikor még 1000 hektáron termesztették a haszonnövényt. Mindazonáltal – mint az a jelentésből kiderül – az igazgatóságnál reménykednek benne, hogy

a növekvő tendencia megmarad és a cukorrépa-termesztő gazdák előnyös szerződéseket tudnak kötni a szomszédos megyék cukorgyáraival.

A kukoricaföldek összterülete nagyjából hasonló maradt, mint az elmúlt években, de a mintegy 3000 hektár kevésnek számít a megye lehetőségeihez képest, ez pedig a vadállatok által okozott gyakori terméskárokkal magyarázható – jegyzik meg a jelentésben, kitérve arra is, hogy a silókukorica-termesztés viszont egyre elterjedtebb.

Noha továbbra is a burgonya számít a megye fő haszonnövényének, a pityókaföldek összterülete tíz éve folyamatosan csökken, és nem történt ez másként idén sem, dacára annak, hogy tavaly majdnem rekordtermést értek el a gazdák, ráadásul jó áron is tudták értékesíteni a termést.

A tavalyi 7500 hektárról idén 7200-ra zsugorodtak a krumpliföldek Hargita megyében. Ez nagyjából fele a tíz évvel ezelőtti értéknek.

A csökkenés okai sokrétűek: a szövetkezetek hiánya, a burgonyafogyasztás csökkenése, a burgonyaimport, az oroszországi embargó, valamint az is, hogy a burgonyatermesztők nehezen tudnak szerződést kötni a hipermarketekkel. A csökkenés okai közt szerepel ugyanakkor egy pozitív tényező is:

nőtt a hektáronkénti átlagtermés.

Fotó: Farkas Tamás

A jelentés összesítéséből kiderül, hogy a mezőgazdasági területek besorolását tekintve csak a kaszálók összterülete nőtt idén – közel kétezer hektárral – 165 718-ról 167 696-ra. A legelők esetében nagyjából ezer hektáros csökkenés észlelhető, jelenleg 153 436 hektárnyi legelőt tartanak számon a tavalyi 154 525-höz képest.

A megművelt földek összterülete mintegy 400 hektárral csökkent, 73 912-ről 73 515-re.

Fotó: Gecse Noémi

Az időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatása esetében az igazgatóság jelentése kitér arra, hogy az év első hónapjaiban megfelelő mennyiségű volt a csapadék mértéke, ám márciust és április első felét szárazság jellemezte, majd

májusban és június elején az átlagnál sokkal több csapadék esett.

Utóbbi a növénybetegségek megjelenésének kockázatát hordozza a burgonyaföldeken, ahol a sok csapadék miatt a növényvédelmi munkákat is nehéz volt elvégezni.

Megemlítik azt is, hogy a tavalyi őszt és az idei tavasz első felét jellemző szárazság miatt az elvetett magvakból kikelt növények fejlődése csak gyenge vagy közepes volt.