Kevesebb a megművelt föld – a kaszálók összterülete nőtt, de a szántóké csökkent tavalyhoz képest

A 2018-as feljegyzett 394 985-ről 395 492 hektárra nőtt a megművelt területek mérete 2019-re – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság frissen megjelent jelentéséből.

A nagyobb területeken termesztett gabonafélékkel – búzával, rozzsal és őszi tritikáléval – bevetett földek összterülete 13 800-ról 14 000 hektárra nőtt, és 23 hektáros (147-ről 170-re) növekedés tapasztalható a cukorrépaföldek esetében is.

Utóbbi azonban egyelőre a felét sem éri el az öt évvel ezelőtti mértéknek – akkor ugyanis még 350 hektáron termesztettek cukorrépát a Hargita megyei gazdák –, és közelében sincs az 1990-es évek előtti átlagnak, amikor még 1000 hektáron termesztették a haszonnövényt. Mindazonáltal – mint az a jelentésből kiderül – az igazgatóságnál reménykednek benne, hogy

a növekvő tendencia megmarad és a cukorrépa-termesztő gazdák előnyös szerződéseket tudnak kötni a szomszédos megyék cukorgyáraival.

A kukoricaföldek összterülete nagyjából hasonló maradt, mint az elmúlt években, de a mintegy 3000 hektár kevésnek számít a megye lehetőségeihez képest, ez pedig a vadállatok által okozott gyakori terméskárokkal magyarázható – jegyzik meg a jelentésben, kitérve arra is, hogy a silókukorica-termesztés viszont egyre elterjedtebb.

Noha továbbra is a burgonya számít a megye fő haszonnövényének, a pityókaföldek összterülete tíz éve folyamatosan csökken, és nem történt ez másként idén sem, dacára annak, hogy tavaly majdnem rekordtermést értek el a gazdák, ráadásul jó áron is tudták értékesíteni a termést.

A tavalyi 7500 hektárról idén 7200-ra zsugorodtak a krumpliföldek Hargita  megyében. Ez nagyjából fele a tíz évvel ezelőtti értéknek.

A csökkenés okai sokrétűek: a szövetkezetek hiánya, a burgonyafogyasztás csökkenése, a burgonyaimport, az oroszországi embargó, valamint az is, hogy a burgonyatermesztők nehezen tudnak szerződést kötni a hipermarketekkel. A csökkenés okai közt szerepel ugyanakkor egy pozitív tényező is:

nőtt a hektáronkénti átlagtermés.

A jelentés összesítéséből kiderül, hogy a mezőgazdasági területek besorolását tekintve csak a kaszálók összterülete nőtt idén – közel kétezer hektárral – 165 718-ról 167 696-ra. A legelők esetében nagyjából ezer hektáros csökkenés észlelhető, jelenleg 153 436 hektárnyi legelőt tartanak számon a tavalyi 154 525-höz képest.

A megművelt földek összterülete mintegy 400 hektárral csökkent, 73 912-ről 73 515-re.

Az időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatása esetében az igazgatóság jelentése kitér arra, hogy az év első hónapjaiban megfelelő mennyiségű volt a csapadék mértéke, ám márciust és április első felét szárazság jellemezte, majd

májusban és június elején az átlagnál sokkal több csapadék esett.

Utóbbi a növénybetegségek megjelenésének kockázatát hordozza a burgonyaföldeken, ahol a sok csapadék miatt a növényvédelmi munkákat is nehéz volt elvégezni.

Megemlítik azt is, hogy a tavalyi őszt és az idei tavasz első felét jellemző szárazság miatt az elvetett magvakból kikelt növények fejlődése csak gyenge vagy közepes volt.