
Archív
Fotó: Veres Nándor
Jelentősen drágult a távfűtés lakossági ára Szentegyházán. A tavalyi árhoz képest csaknem duplájára nőtt, a 134 lejes gigakalóriánkénti költség helyett idén 265 lejre számíthatnak a település távfűtést használó lakói.
2017. szeptember 14., 22:212017. szeptember 14., 22:21
A drágulással kapcsolatban több panasz is érkezett lapunkhoz, ezért Molnár Tibor szentegyházi polgármestert kérdeztük a döntés okairól.
Több oka is van a drágításnak. 2011 óta nem volt áremelés a városban, azóta megnőtt az energiaforrások ára, leginkább a fűrészporé és a faőrleményeké, ráadásul ezeket beszerezni is nagyon nehéz – kezdett bele az okok taglalásába a polgármester, hozzáfűzve, hogy
A 2016-os évben annyira veszteségesen termeltek, hogy 600–700 ezer lejjel kellett kiegészítenie a költségeket az önkormányzatnak, különben ellehetetlenült volna a távfűtés. Ezt az összeget az infrastrukturális befektetésekre szánt pénzből kellett elvenni. A most következő fűtésszezonra viszont legfeljebb 200 ezer lejt tudnak szánni erre a célra, így elkerülhetetlen volt a drágítás, és
Nem voltak felkészülve a drágításra a Szentegyházán élők, kellemetlenül érintette a közösséget a döntés – tudtuk meg a településen érdeklődve. Az egyik megszólaló elmondta, reménykednek, hogy egy gigakalória-mérő felszerelésével tudnak majd spórolni. Ezeket az eszközöket saját pénzből kell megvásárolniuk.
A probléma az, hogy későn jelentették be a változást, így az embereknek nem maradt idejük arra, hogy átálljanak gázos vagy elektromos fűtésre. Sokan vannak, akik nem tudnak leválni a rendszerről, mert nincs pénzük, és rá vannak kényszerülve, hogy a távfűtési rendszeren maradjanak, ha télen nem akarnak megfagyni. Egy másik megkérdezett elmondta, ha lehetne csökkenteni a fűtés erősségét, akkor lehetne spórolni. Szerinte fokozatosan kellett volna emelnie az árakat a szentegyházi önkormányzatnak, nem egyszerre, és nem éppen a fűtési szezon küszöbén.
Azok közül, akik meghozták ezt a döntést, senki sem használja a szolgáltatást, így nem érinti őket.
– fűzte hozzá.
Kolumbán Zsolt
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!