Kétszázhetvenöt éves a szentegyházi általános iskola

„A 275 év magáért beszél, hiszen azon kevés vidéki iskolák közé tartozunk, amelyek hagyományaikat, a keresztény értékeket, a magyarságukat mindig fontosnak tartották. Ez ad okot a megmaradásra ma is” – jelentette ki az ünnepségen Farkas Ildikó, az intézet aligazgatója.

Fekete-Bartos Kinga igazgató úgy fogalmazott, az iskola léte szorosan összefűződik a helyi közösséggel, ezekből az élményekből, érzésekből és emlékekből fonódik össze az intézmény történetének egy része.

Köszönetet mondott azon személyeknek, akik az elmúlt évszázadokban egyengették az iskola sorsát, küzdve, áldozatokat hozva ezért és akik az oktatásban látták a jövőt, a felemelkedés lehetőségét. Lőrincz Csaba polgármester, aki maga is az intézmény padjai között tanult, elmondta, hogy nagyon hálás diákéveiért.

Márton Adél tanfelügyelő arról beszélt, hogy sok idő egy iskola életében a 275 év, hiszen a padok között nem csak a szükséges tudást szerezhették meg a diákok, de az élmények és a megkötött barátságok révén a szülőföld szeretete is beléjük ivódott.

Az ünnepségen jelen volt Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) udvarhelyszéki elnöke is, aki hangsúlyozta,

Rámutatott, a kultúra megőrzésében és az eszmei értékek továbbadásában nagy szerepe van az oktatóknak és intézményvezetőknek, ezért köszönetet kell mondjon a fáradozásaikért.

Az iskola történetéről két kiadvány is készült Demeter Csanád történész, illetve Koncsag László plébános közreműködésével, amelyből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy miért változott meg az eredetileg Márton Jánosnak keresztelt plébános családneve.

Az eseményen Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője is köszöntötte a jelenlévőket, valamint okleveleket adott át azon nyugdíjas tanároknak, akik sokat tettek az intézetért. Az ünnepséget a gyerekek előadásai tették színesebbé.