– tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. Hargita megyében a mezőgazdasági katasztrófavédelmi bizottság megalakulása után mérik majd fel a károkat.

A helyzet Hargita megyében még nem kétségbeejtő, ugyanis ha rövid időn belül lesznek kiadós esőzések, akkor az őszi vetések esetében prognosztizált 30–35 százalékos terméskiesés is csökkenhet, ellenkező esetben viszont nőni fog.

„De ha Isten őrizz nem lesz még tíz napig, két hétig eső, akkor a tavaszi vetések kelése is egyenlőtlen lesz. Most még éppen nincs katasztrófa, mert a tavaszi vetésű kultúrák még nem szenvednek” – vázolta a helyzetet Török Jenő.

Ráadás a szeles időjárás

A szárazság ebben a hónapban vált súlyossá, ugyanis a sokévi 48,3 literes átlaghoz képest megyeszerte átlagban mindössze 4 liternyi csapadék esett négyzetméterenként. A bajt fokozta az is, hogy miközben ez nem jellemző – főként a Csíki-medencében –, nagyon szeles volt az időjárás.

– magyarázta a szakember, további kedvezőtlen tényezőként említve meg a hideg reggeleket. Nagyon sokszor mínusz 8–9 fokra csökkent a hőmérséklet reggelente. A búza télen mínusz 15–17 fokot, hótakaró alatt mínusz 25-öt is gond nélkül kibír, de ilyenkor, amikor nappal már szép idő van, az erős hajnali lehűlés megviseli a növényt, és a szárazsággal, valamint széllel párosulva a három stresszhatás miatt leáll a fejlődésben. Ez történt idén.

Kevés a csapadék egy ideje

Az igazgatóság mérései szerint egyébként már szeptember óta az átlagnál kevesebb vagy legfeljebb átlagos mennyiségű csapadék volt a megyében.

• Szeptemberben a 48 literes átlagmennyiséghez képest csak 27 liternyi eső esett négyzetméterenként,

• októberben a szokásos mennyiségnél valamivel több,

• novemberben szintén kevés, mindössze 15,7 liter,

• decemberben pedig elfogadható mennyiségű, közel a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékot jegyeztek fel.

• Az idei év első hónapja nagyon száraz volt,

• februárban az átlagnál kicsit jobb – de nagyon kevés volt a hó –,

• március második felétől pedig már elkezdődött a szárazság, egész hónapban mindössze 23 liternyi csapadék hullott négyzetméterenként, a sokévi 28 literhez képest.

A helyzet azonban ezután vált igazán súlyossá – tudtuk meg Török Jenőtől –, ugyanis a 48,3 literes átlagmennyiséghez képest

Ez átlagolva alig haladja meg négyliteres mennyiséget, amit több mint tízszer kevesebb a sokévi mennyiségnél.

A szárazságra a gazdák is panaszkodnak. Székely Csaba nyikómalomfalvi agrármérnök néhány napja katasztrofálisnak, siralmasnak nevezte a helyzetet. „Vetettünk kukoricát valamelyik nap, de a vetés mélységében, 6–7 centi mélyen olyan száraz a föld, hogy zörög. Ilyent még nem értem, katasztrofális, siralmas a helyzet a csapadékhiány szempontjából” – érzékeltette a problémát az agrármérnök.

korábban írtuk

Jelentős kárt tettek az éjszakai fagyok a korán virágzó gyümölcsfákon

Nagy kárt tettek a korán virágzó gyümölcsfákban az elmúlt napok éjszakai fagyjai Hargita megye nagy részében. A tél viszont enyhe volt, ezért idén sok rovarkárra számítanak a szakemberek. A legnagyobb gondot viszont a csapadékhiány jelenti most.