
Rendkívül száraz a föld, nagyon várják már a kiadós esőket a gazdák
Fotó: Beliczay László
Az őszi vetések esetében már most mintegy 30–35 százalékos terméskiesést valószínűsítenek a szakemberek Hargita megye esetében, pedig az aszály tekintetében itt jobb a helyzet, mint az ország jelentős részében. Ha viszont nem lesz eső egy, két héten belül, azt már a tavaszi vetések is megszenvedik.
2020. április 24., 08:582020. április 24., 08:58
Négyzetméterenként mintegy 60–80 liternyi csapadék hiányzik a talajból Hargita megyében, az aszály miatt már most 30–35 százalékos várható terméskieséssel számolnak a szakemberek az őszi vetések, főként a búza esetében. A hiányzó vízmennyiség két hónapnyi csapadéknak felel meg. Országszerte még rosszabb a helyzet, sokkal súlyosabb, mint Hargita megyében, a mezőgazdasági szaktárca el is fogadott egy rendeletet, amelynek értelmében
– tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. Hargita megyében a mezőgazdasági katasztrófavédelmi bizottság megalakulása után mérik majd fel a károkat.
A helyzet Hargita megyében még nem kétségbeejtő, ugyanis ha rövid időn belül lesznek kiadós esőzések, akkor az őszi vetések esetében prognosztizált 30–35 százalékos terméskiesés is csökkenhet, ellenkező esetben viszont nőni fog.
„De ha Isten őrizz nem lesz még tíz napig, két hétig eső, akkor a tavaszi vetések kelése is egyenlőtlen lesz. Most még éppen nincs katasztrófa, mert a tavaszi vetésű kultúrák még nem szenvednek” – vázolta a helyzetet Török Jenő.
A szárazság ebben a hónapban vált súlyossá, ugyanis a sokévi 48,3 literes átlaghoz képest megyeszerte átlagban mindössze 4 liternyi csapadék esett négyzetméterenként. A bajt fokozta az is, hogy miközben ez nem jellemző – főként a Csíki-medencében –, nagyon szeles volt az időjárás.
– magyarázta a szakember, további kedvezőtlen tényezőként említve meg a hideg reggeleket. Nagyon sokszor mínusz 8–9 fokra csökkent a hőmérséklet reggelente. A búza télen mínusz 15–17 fokot, hótakaró alatt mínusz 25-öt is gond nélkül kibír, de ilyenkor, amikor nappal már szép idő van, az erős hajnali lehűlés megviseli a növényt, és a szárazsággal, valamint széllel párosulva a három stresszhatás miatt leáll a fejlődésben. Ez történt idén.
Az igazgatóság mérései szerint egyébként már szeptember óta az átlagnál kevesebb vagy legfeljebb átlagos mennyiségű csapadék volt a megyében.
Szeptemberben a 48 literes átlagmennyiséghez képest csak 27 liternyi eső esett négyzetméterenként,
októberben a szokásos mennyiségnél valamivel több,
novemberben szintén kevés, mindössze 15,7 liter,
decemberben pedig elfogadható mennyiségű, közel a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékot jegyeztek fel.
Az idei év első hónapja nagyon száraz volt,
februárban az átlagnál kicsit jobb – de nagyon kevés volt a hó –,
március második felétől pedig már elkezdődött a szárazság, egész hónapban mindössze 23 liternyi csapadék hullott négyzetméterenként, a sokévi 28 literhez képest.
A helyzet azonban ezután vált igazán súlyossá – tudtuk meg Török Jenőtől –, ugyanis a 48,3 literes átlagmennyiséghez képest
Ez átlagolva alig haladja meg négyliteres mennyiséget, amit több mint tízszer kevesebb a sokévi mennyiségnél.
A szárazságra a gazdák is panaszkodnak. Székely Csaba nyikómalomfalvi agrármérnök néhány napja katasztrofálisnak, siralmasnak nevezte a helyzetet. „Vetettünk kukoricát valamelyik nap, de a vetés mélységében, 6–7 centi mélyen olyan száraz a föld, hogy zörög. Ilyent még nem értem, katasztrofális, siralmas a helyzet a csapadékhiány szempontjából” – érzékeltette a problémát az agrármérnök.

Nagy kárt tettek a korán virágzó gyümölcsfákban az elmúlt napok éjszakai fagyjai Hargita megye nagy részében. A tél viszont enyhe volt, ezért idén sok rovarkárra számítanak a szakemberek. A legnagyobb gondot viszont a csapadékhiány jelenti most.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás