
Rendkívül száraz a föld, nagyon várják már a kiadós esőket a gazdák
Fotó: Beliczay László
Az őszi vetések esetében már most mintegy 30–35 százalékos terméskiesést valószínűsítenek a szakemberek Hargita megye esetében, pedig az aszály tekintetében itt jobb a helyzet, mint az ország jelentős részében. Ha viszont nem lesz eső egy, két héten belül, azt már a tavaszi vetések is megszenvedik.
2020. április 24., 08:582020. április 24., 08:58
Négyzetméterenként mintegy 60–80 liternyi csapadék hiányzik a talajból Hargita megyében, az aszály miatt már most 30–35 százalékos várható terméskieséssel számolnak a szakemberek az őszi vetések, főként a búza esetében. A hiányzó vízmennyiség két hónapnyi csapadéknak felel meg. Országszerte még rosszabb a helyzet, sokkal súlyosabb, mint Hargita megyében, a mezőgazdasági szaktárca el is fogadott egy rendeletet, amelynek értelmében
– tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. Hargita megyében a mezőgazdasági katasztrófavédelmi bizottság megalakulása után mérik majd fel a károkat.
A helyzet Hargita megyében még nem kétségbeejtő, ugyanis ha rövid időn belül lesznek kiadós esőzések, akkor az őszi vetések esetében prognosztizált 30–35 százalékos terméskiesés is csökkenhet, ellenkező esetben viszont nőni fog.
„De ha Isten őrizz nem lesz még tíz napig, két hétig eső, akkor a tavaszi vetések kelése is egyenlőtlen lesz. Most még éppen nincs katasztrófa, mert a tavaszi vetésű kultúrák még nem szenvednek” – vázolta a helyzetet Török Jenő.
A szárazság ebben a hónapban vált súlyossá, ugyanis a sokévi 48,3 literes átlaghoz képest megyeszerte átlagban mindössze 4 liternyi csapadék esett négyzetméterenként. A bajt fokozta az is, hogy miközben ez nem jellemző – főként a Csíki-medencében –, nagyon szeles volt az időjárás.
– magyarázta a szakember, további kedvezőtlen tényezőként említve meg a hideg reggeleket. Nagyon sokszor mínusz 8–9 fokra csökkent a hőmérséklet reggelente. A búza télen mínusz 15–17 fokot, hótakaró alatt mínusz 25-öt is gond nélkül kibír, de ilyenkor, amikor nappal már szép idő van, az erős hajnali lehűlés megviseli a növényt, és a szárazsággal, valamint széllel párosulva a három stresszhatás miatt leáll a fejlődésben. Ez történt idén.
Az igazgatóság mérései szerint egyébként már szeptember óta az átlagnál kevesebb vagy legfeljebb átlagos mennyiségű csapadék volt a megyében.
Szeptemberben a 48 literes átlagmennyiséghez képest csak 27 liternyi eső esett négyzetméterenként,
októberben a szokásos mennyiségnél valamivel több,
novemberben szintén kevés, mindössze 15,7 liter,
decemberben pedig elfogadható mennyiségű, közel a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékot jegyeztek fel.
Az idei év első hónapja nagyon száraz volt,
februárban az átlagnál kicsit jobb – de nagyon kevés volt a hó –,
március második felétől pedig már elkezdődött a szárazság, egész hónapban mindössze 23 liternyi csapadék hullott négyzetméterenként, a sokévi 28 literhez képest.
A helyzet azonban ezután vált igazán súlyossá – tudtuk meg Török Jenőtől –, ugyanis a 48,3 literes átlagmennyiséghez képest
Ez átlagolva alig haladja meg négyliteres mennyiséget, amit több mint tízszer kevesebb a sokévi mennyiségnél.
A szárazságra a gazdák is panaszkodnak. Székely Csaba nyikómalomfalvi agrármérnök néhány napja katasztrofálisnak, siralmasnak nevezte a helyzetet. „Vetettünk kukoricát valamelyik nap, de a vetés mélységében, 6–7 centi mélyen olyan száraz a föld, hogy zörög. Ilyent még nem értem, katasztrofális, siralmas a helyzet a csapadékhiány szempontjából” – érzékeltette a problémát az agrármérnök.

Nagy kárt tettek a korán virágzó gyümölcsfákban az elmúlt napok éjszakai fagyjai Hargita megye nagy részében. A tél viszont enyhe volt, ezért idén sok rovarkárra számítanak a szakemberek. A legnagyobb gondot viszont a csapadékhiány jelenti most.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
1 hozzászólás