
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében legalább ötven iskolabuszt kellene mielőbb kicserélni, hogy a kisdiákokat biztonságban lehessen otthonaiktól az iskoláig szállítani. A főtanfelügyelő szerint, ha 15 új járművet kapnának, azzal meg tudnák oldani a legsürgősebb problémákat.
2018. szeptember 25., 15:222018. szeptember 25., 15:22
2018. szeptember 25., 15:232018. szeptember 25., 15:23
Az iskolabuszokra a tanintézetek csoportosítása, összevonása után lett egyre nagyobb szükség. A kis létszámú falusi osztályokat megszüntették, a gyermekeket a jobban felszerelt és nagyobb községközponti iskolákba irányították. De a települések között néhol jelentős távolságok vannak, így meg kellett oldani a gyermekek utaztatását is. Mezőbándra például 11 településről kell gyermekeket szállítani.
Ioan Macarie éves beszámolójából kiderül, hogy
A főtanfelügyelő kimutatása szerint 50 autóbusz van, amit 2007-ben kaptak, vagyis már 11 évesek, és nagy szükség volna a cseréjükre. Macarie szerint több átiratot küldtek a fejlesztési minisztériumhoz, kérve az új iskolabuszokat. A főtanfelügyelő azért is aggódik, mert nagyon sok kisbuszt állandóan javítani kell, és télen még nehezebben lehet megoldani velük a kisdiákok gördülékeny utaztatását.
A kimutatás szerint komolyabb gondok vannak a marosszentgyörgyi, nyárádtői, mezősályi, faragói, luka-ilencfalvi, királyfalvi, alsóbölkényi, mezőpaniti, alsóbölkényi, vajdaszentiványi, radnóti, marosvécsi, gödemesterházi, sáromberki, karácsonfalvi, makfalvi, libánfalva, bátosi, marosmagyarói és a speciális iskolák által használt buszokkal.
A mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola 2008-ban kapott kisbuszával például már 362 ezer kilométert utaztak, de 200 ezer kilométernél többet használták már az alsóbölkényi, görgényi, marosvécsi, sárpataki, makfalvi, nádasi, szászkézdi, maroskeresztúri kisbuszokat is, valamint a vásárhelyi és szászrégeni speciális iskolák által használt mikrobuszokat.
A maroskeresztúri általános iskola igazgatója, Albert Zoltán érdeklődésünkre elmondta, hogy reggel hét óra előtt tíz perccel veszi fel az első gyerekeket az iskolabusz, és mivel az iskolában két váltásban járnak a diákok, este fél nyolcig munkában van a jármű.
Az igazgató elmondta, hogy nagyon vigyáznak rá, mindig időben elvégzik a műszaki vizsgálatokat és a javításokat is, általában ez utóbbiakra szombatonként kerül sor.
– mondta az igazgató. Tőle megtudtuk, hogy a prefektúra minden évben kér a polgármesteri hivataltól egy jelentést az iskolabusz állapotáról és arról, hogy van-e igény újra. Iskola és hivatal szinten mindig jelezni szokták, hogy igen, egy nagyobbat szeretnének. „A visszajelzésekből úgy tudjuk, hogy 2020-ban fog rendeződni az iskolabuszok kérdése, akkor fog újakat kapni a megye, s akkor tudják majd kicserélni a jelenleg 11, akkor 13–14 éveseket” – tette hozzá az igazgató.
Ioan Macarie szerint több átiratot küldtek a fejlesztési minisztériumhoz, kérve az iskolabuszokat, hiszen a szakminisztérium kell meghirdesse a versenytárgyalást és megvásárolja a szállítási alkalmatosságokat. Arra kérte az érintett települések polgármestereit, hogy ők is jelezzék a szakminisztériumban, hogy nagyon költséges fenntartani a napi szinten a diákok szállítására használt járműveket, s kérjenek újabb iskolabuszokat.
Megnéztük a fejlesztési minisztérium honlapját, ahol a mikrobuszok cím alatt felsorolják, hogy mi mindent tettek a diákok szállítására.
2016-ban a szakminisztérium 95 iskolabuszt vásárolt és adományozott Moldova Köztársaságnak. A beszámolók végén azt írja: jelenleg nincs pénz jóváhagyva iskolabuszok vásárlására.
Idén tanévkezdéskor Kolozsváron kísérleti jelleggel bevezették több városi iskolabusz működtetését, kilencszáz elemis gyermeket szállítanak reggelente a központi iskolákba. Az intézkedéssel csökkenteni akarták a forgalmi dugókat a népszerűbb iskolák körül.
Megkérdeztük Fejes Réka elemis diákokért felelős szaktanfelügyelőt, hogy mennyire jellemző az Marosvásárhelyen, hogy a kisdiákok ingáznak a város területén, illetve vajon hasznos lehet-e a városon belül iskolabuszok indítása. A szakember elmondta, hogy a lakónegyedekben levő osztályok fenntartása érdekében a tanfelügyelőség ragaszkodik a körzetek betartásához, vagyis, hogy a kisdiákokat a lakhelyükhöz legközelebb eső iskolákba írassák a szülők. Persze köztudott, hogy vannak népszerűbb iskolák, a központ közelében, ahova távolabbról is járnak gyerekek, akár vidéki településekről is. Fejes Réka szerint
s nem is lenne egészséges, hogy buszok indításával bátorítanák azt, hogy a negyedekből belvárosi iskolákba iratkozzanak a diákok.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás