
Felmérik, mennyire boldogok a székelyek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Magyarország boldogságtérképét 2016-ban és 2018-ban is elkészítette az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja, a budapesti tanintézet pedig idén a Sapientia egyetemmel közösen felmérné a székelyföldiek lelkiállapotát is. Egyfajta összehasonlítást szeretnének végezni, amelyből kiderül, hogy Budapesten vagy Gyergyószéken, a Nyugat-Dunántúlon vagy Maros megyében boldogabbak-e a magyarok.
2019. február 12., 12:562019. február 12., 12:56
Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet kap az országok és népcsoportok mentális jóllétének összehasonlítása. Az olyan mutatók, mint a Happy Planet (Boldog Bolygó) Index vagy Social Progress (Társadalmi Haladás) Index kidolgozása arra utal, hogy az egyes országok pénzügyi teljesítményére vagy politikai változására vonatkozó híreken túl az emberek lelkiállapotának felmérése is a polgári jólét egyik fontos mutatója.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja (ELTE PKK) 2016-ban és 2018-ban is elkészítette Magyarország boldogságtérképét, ők azonban internetes vizsgálat eredményei alapján inkább az egyéni boldogságérzetet vizsgálták. A kutatók idén arra kíváncsiak, hogy mennyire hasonlíthatók össze az eredmények a határon túli magyar közösségekével. Hogyan nézne ki Erdély és azon belül Székelyföld boldogságtérképe? A válaszadás érdekében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az ELTE PKK-val együttműködve, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készíti el Székelyföld boldogságtérképét – tudtuk meg Krizbai Tímea kutatásvezetőtől.
A Sapientia egyetem marosvásárhelyi karának oktatója évek óta együtt dolgozik az ELTE PKK-val, nem ez lesz az első közös kutatásuk. „Közegészségügy szakon tanítok a Sapientián egészségpszichológiát, aminek szerves része például az is, hogy az embereknek milyen énvédő mechanizmusaik vannak, milyen pozitív tényezők védik meg az egészségüket stresszhelyzetben, így közel áll hozzám ez a boldogságtéma. Magyarországon évente elkészítik a boldogságtérképet. Ez egy pontos mutatója annak, hogy egy adott társadalomban az egyén mennyire elégedett mindenfelé téren. A boldogság ugyanis komplex fogalom, amibe beletartozik az, hogy
Mindebből tevődik össze a boldogság fogalma” – magyarázta Krizbai Tímea. Hozzátette, az ELTE-vel végzett közös kutatás egy összehasonlító felmérés lesz, első körben Székelyföld boldogságtérképét szeretnék megalkotni, majd kiterjesztenék Erdélyre, és arra kíváncsiak, hogy vannak-e eltérések a különböző területeken lakó magyarok között.
Jelenleg az adatgyűjtés zajlik, most az a legfontosabb, hogy minél többen töltsék ki a boldogsag.siculorum.ro honlapon található kérdőívet, hogy mérvadó képet kaphassanak Székelyföldről. Az adatgyűjtés egész februárban tart, utána következik az eredmények értékelése és összehasonlítása, hogy március 20-án, a boldogság világnapján ismertetni tudják ezeket.
Krizbai Tímea a Székelyhon kérdésére elmondta, nincsenek előzetes elképzelései a kutatással kapcsolatban, annyit tud, hogy
Románia valamivel előrébb áll ezeken a listákon. Magyarország tavalyi boldogságtérképéből például olyan dolgok derülnek ki, hogy a legboldogabb megyeszékhely Szombathely, míg a budapestiek boldogságszintje átlag alatti. Ugyanakkor a nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbak, mint a férfiak, és szintén
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás