
Hargita megyében mintegy 43 ezer kutyát és macskát tartanak, az átoltottsági arány pedig 97–98 százalékos. A fennmaradó hányadba a hobbiállatok tartoznak, azokat magánrendelőkben oltják be
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szokásosnál később kezdődik el idén Hargita megyében a veszettség megelőzését célzó oltáskampány a rókák esetében. A háború miatt Ukrajnában rendre elmaradnak az ilyen jellegű akciók, így Romániában a határmenti megyékre koncentrál a szakhatóság.
2024. október 28., 21:222024. október 28., 21:22
Elkezdődött ugyan az országban a rókák veszettség elleni őszi immunizálása, de
így – számos más megyéhez hasonlóan – Hargita megyében késve kezdődik majd el a veszettség elleni oltáskampány.
Ukrajnában a háború miatt nem szerveznek veszettség elleni oltáskampányt, emiatt több veszettséggóc kialakult a határ román oldalán fekvő megyékben is, így ott azonnali szakhatósági beavatkozásra volt szükség.
„Sürgősen nekifogtak, repülőből, és a vadásztársaságok földön megpróbálják rekordidő alatt leoltani a rókapopulációt, de a farkasokat és sakálokat is. „Nagy erőkkel dolgoznak a határmenti megyékben, hogy a rókák veszettség elleni beoltása mielőbb meglegyen.
– vázolta a helyzetet István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
„Az előző évekhez képest jóval több eset volt Suceava és Botoșani megyében, de még Iaşi és Szatmár megyében is felbukkantak veszett rókák. Emiatt nagy szakhatósági riasztás volt, és
Utána kezdődik a többi megyében az oltáskampány, így idén Hargita megyében egy kicsit késik. ”
A rókák veszettség elleni oltáskampányában oltóanyaggal preparált rókacsalikat szórnak szét repülőből, de terepen is zajlik az immunizálás, ott a vadásztársaságok munkatársai helyeznek el hasonló csalikat a rókalyukak közelében. Hargita megyében egyébként hosszú évek óta, a szakhatóság vezetőjének emlékei szerint mintegy tíz éve nem bukkant fel a veszettség kórokozója.
Noha a vadállatok veszettség elleni oltása késik, a háziállatok – a kutyák és macskák – immunizálása időben elkezdődött a megyében. Október eleje óta zajlik az akció és december végéig tart.
Van ugyan néhány olyan gazda, akik különféle okokból elmulasztják beoltatni állataikat, ezért általában a szakhatóság egy második akciót is szokott indítani, „ami már nem olyan jó ezeknek a gazdáknak”, de a többségük még így is megússza bírság nélkül a mulasztást – tudtuk meg a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetőjétől.
„A megyében mintegy 43 ezer kutyát és macskát tartanak, az átoltottsági arány pedig 97–98 százalékos. A fennmaradó hányadba azok a kutyák és macskák tartoznak, amelyeket lakásban, hobbiállatként tartanak, azokat pedig év közben, magánrendelőkben oltatják be tulajdonosaik, tehát azokra nem terjed ki az állami program” – tájékoztatott István Róbert.
Meghirdetnek ugyanakkor olyan napokat is, amikor a rendelőben immunizálják az állatokat, hiszen vannak olyan tulajdonosok, akik munkában vannak az állatorvos látogatása idején, így nem tudják őt beengedni.
„A harmadik opció, ami szintén működik a megyében az, hogy aki mindkét lehetőségről lemaradt, felhívja a körzeti állatorvost és egyeztet vele az oltás időpontjáról” – magyarázta a szakhatóság megyei vezetője.
a munkadíj és az oltóanyag költsége ugyanis megoszlik az állam és az állat tulajdonosa között.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!