
A Maros megyei prefektúra székhelye. A kormánybiztosok távozása került napirendre. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Eléggé zavaros a kormánybiztosi intézmény átszervezését (is) célzó törvénytervezet, de úgy tűnik, többen tiszta vizet öntenének a pohárba, vagyis azt az elképzelést támogatják, amely átláthatóbb viszonyokat teremt. Az átszervezés fő oka a gördülékenyebb menesztés lehet.
2017. március 20., 17:592017. március 20., 17:59
2017. március 20., 18:082017. március 20., 18:08
Az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesülete, elsősorban annak apropóján, hogy a kormány közvitára bocsátotta a köztisztviselőkre vonatkozó új törvénytervezetet, amelyhez – az érvényben lévő jogszabályok értelmében – ki kell kérnie az érintett szakhatóságok, szervezetek véleményét is. Csakhogy az egyesület tagjainak álláspontja nem volt egyértelmű arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban a prefektus és az alprefektus maradjon-e magas rangú köztisztviselő, vagy alakítsák át közjogi méltósággá a funkciót. A státus megváltoztatása nem módosítja a kormánybiztos feladatkörét, így igazából adminisztrációs, munkaügyi kérdésről van szó, de a törvénykezés nem egyértelmű.
Megkérdeztük Marosvásárhely volt alpolgármesterét és egykori Maros megyei alprefektust, Bárczi Győzőt, aki utóbbi tisztség betöltéséhez 2007-ben magas rangú köztisztviselői vizsgát tett, ez az a vizsga ugyanis, amely miatt megosztottak a prefektusok és alprefektusok. „Annak idején ezt a vizsgát azért hozták létre, hogy a kormánybiztosi hivatal váljon apolitikussá. Csakhogy azóta is a mindenkori, aktuális kormány nevezi ki, illetve váltja le a prefektust, aki végül is a kormány képviselője a térségben. Ezzel együtt pedig azóta sem szerveztek magas rangú köztisztviselői vizsgát, hanem ideiglenes jelleggel nevezik ki a személyeket, és a kinevezéseiket időszakosan meghosszabbítják.
A törvény nem egyértelmű, eléggé zavaros a helyzet” – mondta el lapunknak Bárczi Győző.
Ez azt jelenti, hogy a magas rangú köztisztviselői vizsgával rendelkezőket prefektusi vagy alprefektusi megbízatásuk megszűnése után nem kirúgták, hanem kormányhivatalnokká minősítették át, biztosítva számukra az 1999. évi 188-as köztisztviselői törvény alapján a mobilitást (vagyis a korábbi Maros megyei alprefektust akár Tulcea megyébe is kinevezhették). Ezzel szemben azokat, akiknek nincs vizsgájuk, egyszerűen menesztették, és mehettek vissza eredeti, korábbi szakmájukhoz, állásukba. Ezt figyelembe véve tehát nagy valószínűséggel azért nem szerveztek lassan tíz éve vizsgát, mert
A tisztség átalakítására vonatkozó javaslat, miszerint a prefektusok legyenek közjogi méltóságok, akár államtitkár-helyettesi rangban, ezt a több éve tartó, de ideiglenességek meghosszabbításán alapuló helyzetet szüntetné meg – menesztés esetén ugyanis egyszerűen visszahívják a prefektusokat, nem kellene továbbra is a rendszerben „tartani” őket. A sarkalatos – azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges – törvény tíznapos közvitája március 27-én zárul.
Eltérő vélemények
A Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének elnöke, Gigi Petre szerint a Marosvásárhelyen tartott közgyűlésen nem minden résztvevő fogalmazott meg azonos véleményt a kormánybiztosi tisztség jövőjére vonatkozó elképzelések kapcsán. „Egyesek úgy vélik, hogy jót tenne a jelenlegi magas rangú köztisztviselőből közjogi méltósági rangra történő átalakítás, mások szerint meg kellene tartani a prefektusok és alprefektusok tisztségének apolitikus jellegét. Az összes érv és indoklás valahogy egyetlen szó körül mozog: képmutatás. Vagyis hogy mindeddig nem sikerült gyakorlatba ültetni a 2006. évi 340-es törvényt, és a kormánybiztosok politikai támogatottságot élveztek, azok a kollégák pedig, akik 2006–2007-ben vizsgáztak és ezáltal magas rangú köztisztviselői rangot nyertek, úgy vélik, hogy ezt a helyzetet meg kellene tartani. Képmutatás azonban, mivel ez az apolitikus rendszer nem működött, és így is történtek személycserék, mivel a versenyvizsgázottaknak sem biztosították a mobilitást, és nem azért töltötték be ezeket a tisztségeket, mert köztisztviselők voltak. Emellé valamilyen szintű politikai támogatottságra is szükség volt, függetlenül attól, hogy tavalyról vagy két évvel ezelőttről van szó” – nyilatkozta Gigi Petre Ialomița megyei prefektus. Hozzátette, 2008–2009 óta nem szerveztek versenyvizsgát a magas rangú köztisztviselőknek, ezzel pedig az a baj, hogy így ideiglenes jelleggel és meghosszabbított kinevezésekkel látják el a feladatot a prefektusok. Ennek fényében pedig mindenképpen jó lenne, ha az elvárásokat leszabályoznák és betartanák, a prefektúraintézmények közigazgatási feladatait tekintve pedig mindegy, hogy a kormánybiztos magas rangú köztisztviselő vagy közjogi méltóság. Gigi Petre szerint azonban utóbbi esetében hatalmat és eszközöket kapnának a kormánybiztosok a problémák megoldására.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Későn állt meg autójával egy idős sofőr Brassóban egy vasúti átkelőnél, és az érkező vonat elütötte a személyautó elejét. Egy másik jármű fedélzeti kamerája rögzítette a balesetet, a rendőrség pedig utólag közzé is tette.
Az ország keleti és déli részén hűlt le igazán a hőmérséklet keddre virradóan, Székelyföldön az évszakhoz képest nem volt rendkívüli hideg, sőt.
szóljon hozzá!