Kérdés: mi legyen a menesztett prefektusokkal?
A Maros megyei prefektúra székhelye. A kormánybiztosok távozása került napirendre. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Eléggé zavaros a kormánybiztosi intézmény átszervezését (is) célzó törvénytervezet, de úgy tűnik, többen tiszta vizet öntenének a pohárba, vagyis azt az elképzelést támogatják, amely átláthatóbb viszonyokat teremt. Az átszervezés fő oka a gördülékenyebb menesztés lehet.
Gáspár Botond
2017. március 20., 17:592017. március 20., 17:59
2017. március 20., 18:082017. március 20., 18:08
Az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesülete, elsősorban annak apropóján, hogy a kormány közvitára bocsátotta a köztisztviselőkre vonatkozó új törvénytervezetet, amelyhez – az érvényben lévő jogszabályok értelmében – ki kell kérnie az érintett szakhatóságok, szervezetek véleményét is. Csakhogy az egyesület tagjainak álláspontja nem volt egyértelmű arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban a prefektus és az alprefektus maradjon-e magas rangú köztisztviselő, vagy alakítsák át közjogi méltósággá a funkciót. A státus megváltoztatása nem módosítja a kormánybiztos feladatkörét, így igazából adminisztrációs, munkaügyi kérdésről van szó, de a törvénykezés nem egyértelmű.
Megkérdeztük Marosvásárhely volt alpolgármesterét és egykori Maros megyei alprefektust, Bárczi Győzőt, aki utóbbi tisztség betöltéséhez 2007-ben magas rangú köztisztviselői vizsgát tett, ez az a vizsga ugyanis, amely miatt megosztottak a prefektusok és alprefektusok. „Annak idején ezt a vizsgát azért hozták létre, hogy a kormánybiztosi hivatal váljon apolitikussá. Csakhogy azóta is a mindenkori, aktuális kormány nevezi ki, illetve váltja le a prefektust, aki végül is a kormány képviselője a térségben. Ezzel együtt pedig azóta sem szerveztek magas rangú köztisztviselői vizsgát, hanem ideiglenes jelleggel nevezik ki a személyeket, és a kinevezéseiket időszakosan meghosszabbítják.
A törvény nem egyértelmű, eléggé zavaros a helyzet” – mondta el lapunknak Bárczi Győző.
Ez azt jelenti, hogy a magas rangú köztisztviselői vizsgával rendelkezőket prefektusi vagy alprefektusi megbízatásuk megszűnése után nem kirúgták, hanem kormányhivatalnokká minősítették át, biztosítva számukra az 1999. évi 188-as köztisztviselői törvény alapján a mobilitást (vagyis a korábbi Maros megyei alprefektust akár Tulcea megyébe is kinevezhették). Ezzel szemben azokat, akiknek nincs vizsgájuk, egyszerűen menesztették, és mehettek vissza eredeti, korábbi szakmájukhoz, állásukba. Ezt figyelembe véve tehát nagy valószínűséggel azért nem szerveztek lassan tíz éve vizsgát, mert
A tisztség átalakítására vonatkozó javaslat, miszerint a prefektusok legyenek közjogi méltóságok, akár államtitkár-helyettesi rangban, ezt a több éve tartó, de ideiglenességek meghosszabbításán alapuló helyzetet szüntetné meg – menesztés esetén ugyanis egyszerűen visszahívják a prefektusokat, nem kellene továbbra is a rendszerben „tartani” őket. A sarkalatos – azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges – törvény tíznapos közvitája március 27-én zárul.
Eltérő vélemények
A Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének elnöke, Gigi Petre szerint a Marosvásárhelyen tartott közgyűlésen nem minden résztvevő fogalmazott meg azonos véleményt a kormánybiztosi tisztség jövőjére vonatkozó elképzelések kapcsán. „Egyesek úgy vélik, hogy jót tenne a jelenlegi magas rangú köztisztviselőből közjogi méltósági rangra történő átalakítás, mások szerint meg kellene tartani a prefektusok és alprefektusok tisztségének apolitikus jellegét. Az összes érv és indoklás valahogy egyetlen szó körül mozog: képmutatás. Vagyis hogy mindeddig nem sikerült gyakorlatba ültetni a 2006. évi 340-es törvényt, és a kormánybiztosok politikai támogatottságot élveztek, azok a kollégák pedig, akik 2006–2007-ben vizsgáztak és ezáltal magas rangú köztisztviselői rangot nyertek, úgy vélik, hogy ezt a helyzetet meg kellene tartani. Képmutatás azonban, mivel ez az apolitikus rendszer nem működött, és így is történtek személycserék, mivel a versenyvizsgázottaknak sem biztosították a mobilitást, és nem azért töltötték be ezeket a tisztségeket, mert köztisztviselők voltak. Emellé valamilyen szintű politikai támogatottságra is szükség volt, függetlenül attól, hogy tavalyról vagy két évvel ezelőttről van szó” – nyilatkozta Gigi Petre Ialomița megyei prefektus. Hozzátette, 2008–2009 óta nem szerveztek versenyvizsgát a magas rangú köztisztviselőknek, ezzel pedig az a baj, hogy így ideiglenes jelleggel és meghosszabbított kinevezésekkel látják el a feladatot a prefektusok. Ennek fényében pedig mindenképpen jó lenne, ha az elvárásokat leszabályoznák és betartanák, a prefektúraintézmények közigazgatási feladatait tekintve pedig mindegy, hogy a kormánybiztos magas rangú köztisztviselő vagy közjogi méltóság. Gigi Petre szerint azonban utóbbi esetében hatalmat és eszközöket kapnának a kormánybiztosok a problémák megoldására.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás
Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét
Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték
Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja
Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját
Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját
Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa
Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval
Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót
Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!