
A Maros megyei prefektúra székhelye. A kormánybiztosok távozása került napirendre. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Eléggé zavaros a kormánybiztosi intézmény átszervezését (is) célzó törvénytervezet, de úgy tűnik, többen tiszta vizet öntenének a pohárba, vagyis azt az elképzelést támogatják, amely átláthatóbb viszonyokat teremt. Az átszervezés fő oka a gördülékenyebb menesztés lehet.
2017. március 20., 17:592017. március 20., 17:59
2017. március 20., 18:082017. március 20., 18:08
Az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesülete, elsősorban annak apropóján, hogy a kormány közvitára bocsátotta a köztisztviselőkre vonatkozó új törvénytervezetet, amelyhez – az érvényben lévő jogszabályok értelmében – ki kell kérnie az érintett szakhatóságok, szervezetek véleményét is. Csakhogy az egyesület tagjainak álláspontja nem volt egyértelmű arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban a prefektus és az alprefektus maradjon-e magas rangú köztisztviselő, vagy alakítsák át közjogi méltósággá a funkciót. A státus megváltoztatása nem módosítja a kormánybiztos feladatkörét, így igazából adminisztrációs, munkaügyi kérdésről van szó, de a törvénykezés nem egyértelmű.
Megkérdeztük Marosvásárhely volt alpolgármesterét és egykori Maros megyei alprefektust, Bárczi Győzőt, aki utóbbi tisztség betöltéséhez 2007-ben magas rangú köztisztviselői vizsgát tett, ez az a vizsga ugyanis, amely miatt megosztottak a prefektusok és alprefektusok. „Annak idején ezt a vizsgát azért hozták létre, hogy a kormánybiztosi hivatal váljon apolitikussá. Csakhogy azóta is a mindenkori, aktuális kormány nevezi ki, illetve váltja le a prefektust, aki végül is a kormány képviselője a térségben. Ezzel együtt pedig azóta sem szerveztek magas rangú köztisztviselői vizsgát, hanem ideiglenes jelleggel nevezik ki a személyeket, és a kinevezéseiket időszakosan meghosszabbítják.
A törvény nem egyértelmű, eléggé zavaros a helyzet” – mondta el lapunknak Bárczi Győző.
Ez azt jelenti, hogy a magas rangú köztisztviselői vizsgával rendelkezőket prefektusi vagy alprefektusi megbízatásuk megszűnése után nem kirúgták, hanem kormányhivatalnokká minősítették át, biztosítva számukra az 1999. évi 188-as köztisztviselői törvény alapján a mobilitást (vagyis a korábbi Maros megyei alprefektust akár Tulcea megyébe is kinevezhették). Ezzel szemben azokat, akiknek nincs vizsgájuk, egyszerűen menesztették, és mehettek vissza eredeti, korábbi szakmájukhoz, állásukba. Ezt figyelembe véve tehát nagy valószínűséggel azért nem szerveztek lassan tíz éve vizsgát, mert
A tisztség átalakítására vonatkozó javaslat, miszerint a prefektusok legyenek közjogi méltóságok, akár államtitkár-helyettesi rangban, ezt a több éve tartó, de ideiglenességek meghosszabbításán alapuló helyzetet szüntetné meg – menesztés esetén ugyanis egyszerűen visszahívják a prefektusokat, nem kellene továbbra is a rendszerben „tartani” őket. A sarkalatos – azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges – törvény tíznapos közvitája március 27-én zárul.
Eltérő vélemények
A Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének elnöke, Gigi Petre szerint a Marosvásárhelyen tartott közgyűlésen nem minden résztvevő fogalmazott meg azonos véleményt a kormánybiztosi tisztség jövőjére vonatkozó elképzelések kapcsán. „Egyesek úgy vélik, hogy jót tenne a jelenlegi magas rangú köztisztviselőből közjogi méltósági rangra történő átalakítás, mások szerint meg kellene tartani a prefektusok és alprefektusok tisztségének apolitikus jellegét. Az összes érv és indoklás valahogy egyetlen szó körül mozog: képmutatás. Vagyis hogy mindeddig nem sikerült gyakorlatba ültetni a 2006. évi 340-es törvényt, és a kormánybiztosok politikai támogatottságot élveztek, azok a kollégák pedig, akik 2006–2007-ben vizsgáztak és ezáltal magas rangú köztisztviselői rangot nyertek, úgy vélik, hogy ezt a helyzetet meg kellene tartani. Képmutatás azonban, mivel ez az apolitikus rendszer nem működött, és így is történtek személycserék, mivel a versenyvizsgázottaknak sem biztosították a mobilitást, és nem azért töltötték be ezeket a tisztségeket, mert köztisztviselők voltak. Emellé valamilyen szintű politikai támogatottságra is szükség volt, függetlenül attól, hogy tavalyról vagy két évvel ezelőttről van szó” – nyilatkozta Gigi Petre Ialomița megyei prefektus. Hozzátette, 2008–2009 óta nem szerveztek versenyvizsgát a magas rangú köztisztviselőknek, ezzel pedig az a baj, hogy így ideiglenes jelleggel és meghosszabbított kinevezésekkel látják el a feladatot a prefektusok. Ennek fényében pedig mindenképpen jó lenne, ha az elvárásokat leszabályoznák és betartanák, a prefektúraintézmények közigazgatási feladatait tekintve pedig mindegy, hogy a kormánybiztos magas rangú köztisztviselő vagy közjogi méltóság. Gigi Petre szerint azonban utóbbi esetében hatalmat és eszközöket kapnának a kormánybiztosok a problémák megoldására.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!