
A Maros megyei prefektúra székhelye. A kormánybiztosok távozása került napirendre. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Eléggé zavaros a kormánybiztosi intézmény átszervezését (is) célzó törvénytervezet, de úgy tűnik, többen tiszta vizet öntenének a pohárba, vagyis azt az elképzelést támogatják, amely átláthatóbb viszonyokat teremt. Az átszervezés fő oka a gördülékenyebb menesztés lehet.
2017. március 20., 17:592017. március 20., 17:59
2017. március 20., 18:082017. március 20., 18:08
Az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesülete, elsősorban annak apropóján, hogy a kormány közvitára bocsátotta a köztisztviselőkre vonatkozó új törvénytervezetet, amelyhez – az érvényben lévő jogszabályok értelmében – ki kell kérnie az érintett szakhatóságok, szervezetek véleményét is. Csakhogy az egyesület tagjainak álláspontja nem volt egyértelmű arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban a prefektus és az alprefektus maradjon-e magas rangú köztisztviselő, vagy alakítsák át közjogi méltósággá a funkciót. A státus megváltoztatása nem módosítja a kormánybiztos feladatkörét, így igazából adminisztrációs, munkaügyi kérdésről van szó, de a törvénykezés nem egyértelmű.
Megkérdeztük Marosvásárhely volt alpolgármesterét és egykori Maros megyei alprefektust, Bárczi Győzőt, aki utóbbi tisztség betöltéséhez 2007-ben magas rangú köztisztviselői vizsgát tett, ez az a vizsga ugyanis, amely miatt megosztottak a prefektusok és alprefektusok. „Annak idején ezt a vizsgát azért hozták létre, hogy a kormánybiztosi hivatal váljon apolitikussá. Csakhogy azóta is a mindenkori, aktuális kormány nevezi ki, illetve váltja le a prefektust, aki végül is a kormány képviselője a térségben. Ezzel együtt pedig azóta sem szerveztek magas rangú köztisztviselői vizsgát, hanem ideiglenes jelleggel nevezik ki a személyeket, és a kinevezéseiket időszakosan meghosszabbítják.
A törvény nem egyértelmű, eléggé zavaros a helyzet” – mondta el lapunknak Bárczi Győző.
Ez azt jelenti, hogy a magas rangú köztisztviselői vizsgával rendelkezőket prefektusi vagy alprefektusi megbízatásuk megszűnése után nem kirúgták, hanem kormányhivatalnokká minősítették át, biztosítva számukra az 1999. évi 188-as köztisztviselői törvény alapján a mobilitást (vagyis a korábbi Maros megyei alprefektust akár Tulcea megyébe is kinevezhették). Ezzel szemben azokat, akiknek nincs vizsgájuk, egyszerűen menesztették, és mehettek vissza eredeti, korábbi szakmájukhoz, állásukba. Ezt figyelembe véve tehát nagy valószínűséggel azért nem szerveztek lassan tíz éve vizsgát, mert
A tisztség átalakítására vonatkozó javaslat, miszerint a prefektusok legyenek közjogi méltóságok, akár államtitkár-helyettesi rangban, ezt a több éve tartó, de ideiglenességek meghosszabbításán alapuló helyzetet szüntetné meg – menesztés esetén ugyanis egyszerűen visszahívják a prefektusokat, nem kellene továbbra is a rendszerben „tartani” őket. A sarkalatos – azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges – törvény tíznapos közvitája március 27-én zárul.
Eltérő vélemények
A Romániai Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének elnöke, Gigi Petre szerint a Marosvásárhelyen tartott közgyűlésen nem minden résztvevő fogalmazott meg azonos véleményt a kormánybiztosi tisztség jövőjére vonatkozó elképzelések kapcsán. „Egyesek úgy vélik, hogy jót tenne a jelenlegi magas rangú köztisztviselőből közjogi méltósági rangra történő átalakítás, mások szerint meg kellene tartani a prefektusok és alprefektusok tisztségének apolitikus jellegét. Az összes érv és indoklás valahogy egyetlen szó körül mozog: képmutatás. Vagyis hogy mindeddig nem sikerült gyakorlatba ültetni a 2006. évi 340-es törvényt, és a kormánybiztosok politikai támogatottságot élveztek, azok a kollégák pedig, akik 2006–2007-ben vizsgáztak és ezáltal magas rangú köztisztviselői rangot nyertek, úgy vélik, hogy ezt a helyzetet meg kellene tartani. Képmutatás azonban, mivel ez az apolitikus rendszer nem működött, és így is történtek személycserék, mivel a versenyvizsgázottaknak sem biztosították a mobilitást, és nem azért töltötték be ezeket a tisztségeket, mert köztisztviselők voltak. Emellé valamilyen szintű politikai támogatottságra is szükség volt, függetlenül attól, hogy tavalyról vagy két évvel ezelőttről van szó” – nyilatkozta Gigi Petre Ialomița megyei prefektus. Hozzátette, 2008–2009 óta nem szerveztek versenyvizsgát a magas rangú köztisztviselőknek, ezzel pedig az a baj, hogy így ideiglenes jelleggel és meghosszabbított kinevezésekkel látják el a feladatot a prefektusok. Ennek fényében pedig mindenképpen jó lenne, ha az elvárásokat leszabályoznák és betartanák, a prefektúraintézmények közigazgatási feladatait tekintve pedig mindegy, hogy a kormánybiztos magas rangú köztisztviselő vagy közjogi méltóság. Gigi Petre szerint azonban utóbbi esetében hatalmat és eszközöket kapnának a kormánybiztosok a problémák megoldására.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
A CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség szerint a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet sérti a munkavállalók jogait, ezért arra kérte az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség Adriana Georgescut, a PNL bukaresti I. kerületi szervezetének tagját. Őrizetbe került feltételezett bűntársa is, aki a gyanú szerint tábornoknak adta ki magát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint nincs vita a kormánykoalíción belül a közigazgatási reformról, amelyet azonnal elfogadtatnak, amint lezárul a gazdaságélénkítő csomag megvitatása – nyilatkozta a tárcavezető szerdán Odobești-ben.
Mit tehetünk, amikor a táblagép és a telefon lesz a gyerekünk legjobb barátja? Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a digitális világ és a valódi gyerekkor között? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Vida Ágnes pszichológus székelyföldi előadókörútján.
A bukaresti ítélőtábla szerdán elrendelte, hogy államelnöki hivatal fizessen ki több mint 754 ezer lejt Traian Băsescu volt államfőnek az elmaradt elnöki járandóság címén arra az időszakra, amikor a juttatás folyósítását felfüggesztették.
szóljon hozzá!