
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg a Kárpát-medencei imanapot. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
December első vasárnapján immár tizennegyedik alkalommal tartanak Kárpát-medencei imanapot, amelynek keretében egy-egy országrészre és egyházkerületre figyelve megismerik annak múltját, jelenét, hagyományait, törekvéseit. Idén a liturgiát és az egyházkerületükről szóló ismertető füzetet, illetve az információs anyagot a Tiszántúli Református Nőszövetség állította össze.
2019. november 28., 10:042019. november 28., 10:04
Mint abból megtudtuk, „a Felső-Tisza-vidék területén ma több ország, Magyarország, Ukrajna, Románia osztozik, de egykor ez a terület egy összefüggő földrajzi, történeti, néprajzi régiót alkotott. A Felső-Tisza-vidék három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatók az épített és szellemi örökségben.”
Az imanap gondolata a 2004. december 5-ei, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán, az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül, a nőszövetségek javaslatára született.
„Ma már egészen reményteljes a helyzetünk. Pontosan tíz évvel ezelőtt létrejött a Kárpát-medencei magyar reformátusság egyesülése Magyar Református Egyház néven, 2010-ben pedig a magyar Országgyűlés külön törvényben tette lehetővé a határokon átívelő, nemzetegyesítő testvéri kapcsolatokat” – írta köszöntésében Gaál Botondné Czeglédy Mária kerületi nőszövetségi elnök. Hozzátette, bár látjuk a sok pozitív eseményt és lehetőséget, mégis nem szűnünk meg imádkozni azért, hogy Isten újabb „nagy és ígéretes kapukat nyisson fel” előttünk. (1 Kor 16, 9)
Imanap 2019
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg ezt a közkedvelt alkalmat, hiszen az imaláncban, valamint az ismeretszerzés során körbejárják a Kárpát-medence reformátusságát, és a lelki egységen túl jobban megismerik egymást az egyháztestek tagjai, közös projektekben vesznek részt, illetve szélesítik nőszövetségi szolgálatuk palettáját. Az imádságos együttlétet az anyaszentegyházért és a magyar népért ajánlják fel.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!