
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg a Kárpát-medencei imanapot. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
December első vasárnapján immár tizennegyedik alkalommal tartanak Kárpát-medencei imanapot, amelynek keretében egy-egy országrészre és egyházkerületre figyelve megismerik annak múltját, jelenét, hagyományait, törekvéseit. Idén a liturgiát és az egyházkerületükről szóló ismertető füzetet, illetve az információs anyagot a Tiszántúli Református Nőszövetség állította össze.
2019. november 28., 10:042019. november 28., 10:04
Mint abból megtudtuk, „a Felső-Tisza-vidék területén ma több ország, Magyarország, Ukrajna, Románia osztozik, de egykor ez a terület egy összefüggő földrajzi, történeti, néprajzi régiót alkotott. A Felső-Tisza-vidék három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatók az épített és szellemi örökségben.”
Az imanap gondolata a 2004. december 5-ei, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán, az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül, a nőszövetségek javaslatára született.
„Ma már egészen reményteljes a helyzetünk. Pontosan tíz évvel ezelőtt létrejött a Kárpát-medencei magyar reformátusság egyesülése Magyar Református Egyház néven, 2010-ben pedig a magyar Országgyűlés külön törvényben tette lehetővé a határokon átívelő, nemzetegyesítő testvéri kapcsolatokat” – írta köszöntésében Gaál Botondné Czeglédy Mária kerületi nőszövetségi elnök. Hozzátette, bár látjuk a sok pozitív eseményt és lehetőséget, mégis nem szűnünk meg imádkozni azért, hogy Isten újabb „nagy és ígéretes kapukat nyisson fel” előttünk. (1 Kor 16, 9)
Imanap 2019
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg ezt a közkedvelt alkalmat, hiszen az imaláncban, valamint az ismeretszerzés során körbejárják a Kárpát-medence reformátusságát, és a lelki egységen túl jobban megismerik egymást az egyháztestek tagjai, közös projektekben vesznek részt, illetve szélesítik nőszövetségi szolgálatuk palettáját. Az imádságos együttlétet az anyaszentegyházért és a magyar népért ajánlják fel.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!