Kárpát-medencei református imanap

Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg a Kárpát-medencei imanapot. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

December első vasárnapján immár tizennegyedik alkalommal tartanak Kárpát-medencei imanapot, amelynek keretében egy-egy országrészre és egyházkerületre figyelve megismerik annak múltját, jelenét, hagyományait, törekvéseit. Idén a liturgiát és az egyházkerületükről szóló ismertető füzetet, illetve az információs anyagot a Tiszántúli Református Nőszövetség állította össze.

Molnár Melinda

2019. november 28., 10:042019. november 28., 10:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mint abból megtudtuk, „a Felső-Tisza-vidék területén ma több ország, Magyarország, Ukrajna, Románia osztozik, de egykor ez a terület egy összefüggő földrajzi, történeti, néprajzi régiót alkotott. A Felső-Tisza-vidék három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatók az épített és szellemi örökségben.”

Előzmények

Az imanap gondolata a 2004. december 5-ei, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán, az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül, a nőszövetségek javaslatára született.

„Ma már egészen reményteljes a helyzetünk. Pontosan tíz évvel ezelőtt létrejött a Kárpát-medencei magyar reformátusság egyesülése Magyar Református Egyház néven, 2010-ben pedig a magyar Országgyűlés külön törvényben tette lehetővé a határokon átívelő, nemzetegyesítő testvéri kapcsolatokat” – írta köszöntésében Gaál Botondné Czeglédy Mária kerületi nőszövetségi elnök. Hozzátette, bár látjuk a sok pozitív eseményt és lehetőséget, mégis nem szűnünk meg imádkozni azért, hogy Isten újabb „nagy és ígéretes kapukat nyisson fel” előttünk. (1 Kor 16, 9)

Imanap 2019

Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg ezt a közkedvelt alkalmat, hiszen az imaláncban, valamint az ismeretszerzés során körbejárják a Kárpát-medence reformátusságát, és a lelki egységen túl jobban megismerik egymást az egyháztestek tagjai, közös projektekben vesznek részt, illetve szélesítik nőszövetségi szolgálatuk palettáját. Az imádságos együttlétet az anyaszentegyházért és a magyar népért ajánlják fel.