
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg a Kárpát-medencei imanapot. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
December első vasárnapján immár tizennegyedik alkalommal tartanak Kárpát-medencei imanapot, amelynek keretében egy-egy országrészre és egyházkerületre figyelve megismerik annak múltját, jelenét, hagyományait, törekvéseit. Idén a liturgiát és az egyházkerületükről szóló ismertető füzetet, illetve az információs anyagot a Tiszántúli Református Nőszövetség állította össze.
2019. november 28., 10:042019. november 28., 10:04
Mint abból megtudtuk, „a Felső-Tisza-vidék területén ma több ország, Magyarország, Ukrajna, Románia osztozik, de egykor ez a terület egy összefüggő földrajzi, történeti, néprajzi régiót alkotott. A Felső-Tisza-vidék három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatók az épített és szellemi örökségben.”
Az imanap gondolata a 2004. december 5-ei, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán, az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül, a nőszövetségek javaslatára született.
„Ma már egészen reményteljes a helyzetünk. Pontosan tíz évvel ezelőtt létrejött a Kárpát-medencei magyar reformátusság egyesülése Magyar Református Egyház néven, 2010-ben pedig a magyar Országgyűlés külön törvényben tette lehetővé a határokon átívelő, nemzetegyesítő testvéri kapcsolatokat” – írta köszöntésében Gaál Botondné Czeglédy Mária kerületi nőszövetségi elnök. Hozzátette, bár látjuk a sok pozitív eseményt és lehetőséget, mégis nem szűnünk meg imádkozni azért, hogy Isten újabb „nagy és ígéretes kapukat nyisson fel” előttünk. (1 Kor 16, 9)
Imanap 2019
Székelyföldön is egyre több nőszövetség szervezi meg ezt a közkedvelt alkalmat, hiszen az imaláncban, valamint az ismeretszerzés során körbejárják a Kárpát-medence reformátusságát, és a lelki egységen túl jobban megismerik egymást az egyháztestek tagjai, közös projektekben vesznek részt, illetve szélesítik nőszövetségi szolgálatuk palettáját. Az imádságos együttlétet az anyaszentegyházért és a magyar népért ajánlják fel.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!