
Hetedikes pásztorok és kis közönségük
Fotó: Haáz Vince
A betlehemezés hagyományát szeretnék népszerűsíteni a marosvásárhelyi Romulus Guga Gimnázium hetedikesei, akik az elmúlt napokban egyházaknál, óvodákba, öregotthonokba és iskolákba vitték el Jézus születésének történetét.
2019. december 18., 12:452019. december 18., 12:45
2019. december 18., 15:012019. december 18., 15:01
Tágra nyílt gyermekszemek csodálkoztak rá az ajtón belépő nyurga hetedikesekre, akik engedélyt kértek és a kis, fából készült jászolt a földre helyezték szerda reggel a Dacia óvodában. Egyszerűen és érthetően mesélték el Jézus születésének történetét, énekekkel tették hangulatosabbá az örömhírt. Volt olyan ének, amelyet a gyerekek együtt énekeltek a kamaszokkal. A kicsik nagy tapssal jutalmazták a pár perces előadást, és lelkesen még Brávót is kiáltottak.
Zalányi Erzsébet vallástanárnő, aki a hetedikeseket elkísérte, elmondta, hogy bekapcsolódtak a Székely Kapuk – Zöld Kapuk című, az egész Kárpát-medencére kiterjedő ökocivilizációs programba, amelynek részeként többek között népszerűsíteniük kell a betlehemezést, hirdetniük Jézus megszületésének örömhírét.
Az örömhírt tíz helyen hirdették a fiatalok
Fotó: Haáz Vince
A kis betlehemezés előkészítése, betanulása közben is sok örömünk volt, de a közönség visszajelzése, a gyerekek tapsa, az idős otthonok lakóinak könnyei, mind-mind erősítik a diákokat, kamaszokat. A helyszíneket a szülők segítségével választottuk ki, összesen tíz helyre visszük el a Betlehemet” – fejtette ki a vallástanárnő.
A hetedikesek kis pihenés és a jutalomként kapott szaloncukor elmajszolása után folyatták útjukat, szerda délelőtt a marossárpataki öregotthonba vitték az örömhírt, hogy délután még a kisegítő iskola diákjainak is elmondják: Krisztus megszületett.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!