A dokumentumot nem ő vette át, ez ugyanis a területek ügykezelőjéhez érkezett meg, aki rögtön értesítette a történtekről. A területek főpásztora nem tervezi, hogy eleget tegyen a kérésnek, sőt egyenesen felháborítónak tartja az intézkedést. Kijelentette, ő fizet a földek használatáért, ezért eldöntheti, hogy azon belül hol legeltet. Látni szeretné a törvényt, amely ebben a jogában korlátozza – szögezte le.

Balázs elmondása szerint az eset előzménye, hogy egy neki dolgozó pásztor korábban konfliktusba keveredett egy civilben lévő, kvaddal és kutyával közlekedő helyi rendőrrel. A probléma oka az volt, hogy a pásztorkutyák rátámadtak az említett személy házi kedvencére. Ezután a gazdi „megráncigálta” az idős pásztort – állítja a panaszos.

Balázs András ugyanakkor elmondta, hogy

Hozzátette, kutyái nem agresszívek, más ebeket nem bántottak, valószínűleg az váltotta ki a támadást, hogy a házi kedvenc futott a kvad után.

A gazda felháborodásáról a közösségi oldalon értesült László Szabolcs, a helyi rendőrség vezetője, aki cáfolta, hogy egységük bármilyen írásos felszólítást küldött volna, amellyel Balázst költözésre utasítják. Rámutatott,

Ennek nyomán a rendőrség vezetője személyesen beszélt a területek ügykezelőjével, felhíva figyelmét a problémára. Az adminisztrátor azt ígérte, beszél a pásztorral, hogy az úttól távolabb legeltesse a nyájat.

– magyarázta.

László Szabolcs szerint alaptalan vádaskodás az, hogy egy helyi rendőr összetűzésbe került volna a pásztorral. Neki ilyen esetről nincs tudomása, de ha mégis, akkor az erre vonatkozó bizonyítékokkal együtt a hatóságokhoz kell fordulni – jelentette ki.

– fogalmazott az igazgató.

A város tulajdonában lévő legelők a Szarkakő aljában, illetve a Nagy-oldalon találhatók, nincsenek közel a lakott területekhez, így az ezeken folyó tevékenység nem zavarhatja a lakókat – fejtette ki az Udvarhelyi Híradónak Csíki Endre, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa. Szerinte többnyire azokban az esetekben merülnek fel problémák, amikor a pásztorok magánterületeket bérelnek, hiszen az ottani gazdálkodásba nem szólhat bele a hivatal. Ilyen legelők vannak például a Nagy-oldalon.

– így a szakember.

Csíki hangsúlyozta, kölcsönös tiszteletre lenne szükség mind a kirándulók, mind a pásztorok részéről, hogy elkerülhetők legyenek a konfliktusok. Lehetőségük szerint a túrázóknak, biciklizőknek, kvadosoknak, motorozóknak is el kellene kerülniük a nyájakat, csordákat – nem kell az állatok közé menni –, viszont a pásztoroknak is vissza kellene fogniuk kutyáikat, ha kirándulók közelednek.

– mondta. Az őrzőkutyákkal kapcsolatban ugyanakkor rámutatott, a vadászati törvény szabályozza, hogy hány ebet tarthat egy pásztor, de azt is leszögezi, hogy az agresszív jószágokat meg kell kötni.