Jó minőségűek a nem állati eredetű élelmiszerek Hargita megyében

Háromévente fel vannak ezek a cégek értékelve, és ha elérnek egy bizonyos pontszámot, akkor egy évben csak egyszer látogatjuk meg, vagy kétévente egyszer – például az élelmiszer-lerakatokat. Viszont ha nem érnek el egy bizonyos pontszámot, akkor akár háromszor, négyszer is meglátogatjuk egy évben” – részletezte az ellenőrzés gyakoriságát meghatározó tényezőket a szakhatóság megyei vezetője.

Az ellenőrök leggyakrabban higiéniai problémákat tapasztaltak. „A helyiségek nem voltak tiszták, nem voltak kimeszelve, tehát láttuk, hogy már rég volt ott megfelelő takarítás, vagy nem tudtak felmutatni jegyzőkönyveket a fertőtlenítésekről. El voltak maradva a vízpróbákkal és ilyen-olyan kimutatásokkal a végtermékekről. Ezekre nemigen szoktunk büntetést adni, hanem kiszabunk egy határidőt, és az alatt be kell pótolják. De akkor, amikor több mint egy éve nem csináltak meg egy fertőtlenítést, a vakolat esik le, és ott dolgoznak, de ez őket nem zavarja, akkor az már komoly probléma” – sorolta a pénzbírságok okait István Róbert. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy

A megbírságolt egységek között volt 7 vendéglő, 2 pékség, 2 étkezde, 2 cukrászda, 1 pizzázó, 8 élelmiszerbolt és 1 szupermarket.

„Országos szinten az elsők között vagyunk a minőséget tekintve”

Noha előfordulnak szabálytalanságok, de felsorolt esetekhez hasonló kihágásokat leszámítva felelősségteljesség jellemzi a megyei élelmiszeripari egységeket, és

mondta el kérdésünkre a rendszeres ellenőrzéseken gyűlt tapasztalatok alapján István Róbert.

Ezen kívül mi, akik a minőséget ellenőrizzük is úgy látjuk, és a laboreredmények is azt mutatják általában – azt az egy-két-három esetet leszámítva, amelyek baktériumok jelenlétére vagy mikrobiológiai problémákra utalnak – hogy nagyon jó minőségűek. Mi nem csak a peszticidek (növényvédőszerek, szerk. megj.) jelenlétét vizsgáljuk, hanem az adalékanyagokat is, ami nagyon fontos, mert az üdítőkben, a cukrászdákban sok színezéket, adalékanyagot, és sokféle konzerváló hatású anyagot használnak, és ezeket mi mind elég aprólékosan követjük.

– erősítette meg kérdésünkre. Ez azért is fontos, mert ha nem így van, az már élelmiszeripari csalásnak minősül és bűncselekménynek számít. Senkinek nem ajánlja, hogy ilyen csalással próbálkozzon, ugyanis azt már nem is az élelmiszerbiztonsági szakhatóság fogja kivizsgálni, hanem a bűnüldöző szervek – hangsúlyozta, de azt is megjegyezte, ilyen üggyel sem találkoztak még.

A Hargita megyei, nem állati eredetű élelmiszerek jó minőségének az okával kapcsolatos kérdésünkre István Róbert elmondta, hogy

Sok esetben helyi őstermelőktől szerzik be ezeket, de gyakran termelők is a feldolgozók, és így ellenőrzés alatt tudják tartani a minőséget a folyamat elejétől a végéig. A minőség pedig azért is különösen fontos, mert egy ilyen jellegű rendszerben az a vállalkozás, amelyik elveszíti a jó hírnevét, „automatikusan kiesik a piacról”.

– magyarázta a szakhatóság megyei vezetője.

Hargita megyében csak néhány nagyobb feldolgozóegység van, mint amilyen például a csíkszentsimoni chipsgyár, illetve nemrég indult be Gyergyóremetén egy gyümölcs-liofilizáló (a liofilizálás fagyasztva szárítás, egy víztelenítési eljárás, amely a gyümölcsök hosszú távú tartósítására szolgál – szerk. megj.) egység, amely nagyobb kapacitású, de

Helyi például a burgonya is, ami a minőségellenőrzést szolgáló laborvizsgálat után csak egy nagyon egyszerű, lényegében a mosásból, szeletelésből és fagyasztásból álló feldolgozáson esik át.