Jelentősen növelni kell Hargita megyében a szelektíven gyűjtött hulladék arányát

Tavaly viszont az 56 ezer tonna hulladéknak mindössze a 10 százaléka volt szelektíven gyűjtve. A maradványhulladék lerakásáért tonnánként jelenleg 160 lejes adót kell fizetni, ami a tavalyi számok szerint 8 millió lejt jelent Hargita megyében – ismertette. Ezt

„Ez a rendszer nemcsak azt jelenti, hogy lesz egy szolgáltató, aki a fekete kukát üríteni fogja, hanem forradalmi változást hoz a gyűjtésben” – hívta fel a figyelmet.

A díjszabásra rátérve elmondta, ennek több része van, egyik a rendszer-hozzáférési díj, ebben van a szolgáltató általi összegyűjtés, az ürítés, és a szelektív hulladék kezelésének díja is, ehhez még jön az amortizációs és a rendszerhasználati vagy haszonbérleti díj.

viszont ahhoz, hogy egy ilyen nagy kiterjedésű területtel, kis lakossággal és szétszórt településszerkezettel rendelkező megyét egységesen ki lehessen szolgálni, kompromisszumokra volt szükség” – vázolta az elnök.

Tavaly viszont az onnan érkezett hulladék közel 89 százaléka vegyes maradványhulladék volt, tehát a szelektív gyűjtés nem működött. Ezért kell tudatosítani ennek fontosságát – jegyezte meg.

Hozzátette, az eddigi ilyen kampányok iránt nem volt nagy érdeklődés, viszont a következő időszakban minden háztartásba eljuttatnak erre vonatkozó tájékoztató anyagokat, ugyanakkor lakossági fórumokat tartanak a településeken.

– húzta alá Bíró.

Ha valakinek az állandó lakóhelye mellett nyaralója vagy más ingatlana is van, akkor

Ugyanúgy mentesítés kérhető a díjfizetés alól a külföldi munkavégzés, vagy egyetemi tanulmányok idejére is – hangzott el.

Válaszok a Székelyhon kérdéseire

Kérdésünkre, hogy egy négytagú háztartás havi maradványhulladéka miképpen tud elférni egyetlen 120 literes kukában, az elnök elmondta, a működő rendszerek tapasztalatai alapján, ha valóban szelektíven gyűjtenek és komposztálnak, egy négyfős háztartás maradványhulladéka számára ez a gyűjtőedény havi egyszeri ürítéssel is elég. „Vidéken azt tapasztalom, hogy

– húzta alá az elnök.

Azt is megkérdeztük, hogy a városok tömbházas lakóövezeteiben miképp lehet majd megoldani, hogy a hulladék zárt rendszerben maradjon, illetéktelenek hozzáférése nélkül.

Az elnök szerint ennek megoldását a szolgáltató vállalta, de ő ebben a kérdésben nem optimista. Brassói példát említett, ahol a tömbháznegyedekben alakítottak ki üveg, papír, fém, műanyag és más hulladékok gyűjtésére alkalmas tárolókat, amelyek kártyával nyithatók, de bármelyiket ki lehet nyitni, és bárhová be lehet dobni a hulladékot.

Bíró szerint ha ezt a rendszert 2019-ben el lehetett volna indítani, olcsóbb díjakkal kezdték volna, de a lakosság nagy része már szelektíven gyűjtene, és a díjszabások most ugyanezek lennének.