Fotó: Boda L. Gergely
Vonalas füzetlapra írt, magyar nyelvű „vallomást” találtak a marosvásárhelyi Egyesülés Főgimnázium homlokzatának felújításakor azon a helyen, ahol korabeli képeslapok és az öregdiákok emlékezete szerint egykoron embernagyságú Mária-szobor állt. Az okirat a katolikus státus kolozsvári székhelyű levéltárába került, a szoborról azonban egyelőre semmit nem tudni.
2010. október 12., 19:302010. október 12., 19:30
Fotó: Boda L. Gergely
„Két papír van” – hallatszik a dr. Farkas József által készített videófelvételen, amint a kőműves október 6-án megtalálta a kézzel írt jegyzőkönyvet az üregben, az Unirea Főgimnázium homlokzatán. A leletre a felújítási munkálatok során derült fény.
„A marosvásárhelyi Sanctus Emericus Egyesület azt tűzte ki céljául, hogy az egykori Római Katolikus Főgimnázium intézményét, amelyet most Unirea Főgimnázium néven ismerünk, és amelyen rehabilitációs munkálatokat végeznek, a római katolikus oktatás egykori híres otthonává tegye, úgy hazai, mint nemzetközi szinten. A Sanctus Emericus Egyesület egykori diákjai, akik a fenti épületben tanultak, jelezték más vásárhelyi lakosokkal egyetemben, hogy a főbejárati szoborfülkében egy Mária-szobor van” – ismertette az egyesület elnöke, Kiss Dénes. Mint mondta, az egykori diákok kérésére és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jóváhagyásával a munkások a befalazott szoborfülkét kibontották és megállapították, hogy a Mária-szobrot eltávolították, helyén viszont egy jegyzőkönyvet találtak, amelyet az akkori építőcsoport készített az eltávolított szobor tényéről.
Fotó: Boda L. Gergely
Az október 6-ai „felfedezésen” jelenlevő Orbán János elmondta: „amikor megfúrtuk az állást, megkopogtattuk a falat és rájöttünk, hogy üreges. Közben Sata Lajos műszakvezető folyamatosan tartotta a kapcsolatot telefonon a kolozsvári római katolikus vezetőséggel. Kibontottuk a falat, és ekkor találtuk meg a jegyzőkönyvet” – mesélte.
A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia levéltárosa, Barabás Kisanna megkeresésünkre elmondta, még a munkálatok megkezdése előtt azt vitatták, hogy a homlokzati szoborfülkében volt-e, lehet-e szobor, majd régi képeslapok alapján megállapították, hogy volt. „A régi jegyzőkönyv megtalálásáról készült jegyzőkönyvet aláírtuk, a dokumentum pedig a kolozsvári státuslevéltárat illeti” – ismertette.
Kiss Dénes szerint az 1904-1905-ben épület ingatlant visszaigényelte és visszakapta a római katolikus egyház, azonban 15 évre bérleti szerződést kötöttek a polgármesteri hivatallal. „Megközelítőleg egy hektárnyi be nem épített terület van, ennek négyzetméteréért 1 lejt, a beépített felületért 1,5 lejt fizetnek havonta. Ennek az összegnek 80%-át a felújításra kell fordítani, csupán 20% illeti az egyházkasszát” – tudtuk meg a Sanctus Emericus Egyesület elnökétől.
Aki tud valamit, jelentkezzen!
A Mária-szobor hollétének kiderítését, illetve az 1962-ben kelt jegyzőkönyvet aláírók felderítését, megkeresését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete karolta fel, a Sanctus Emericus Egyesület pedig tisztelettel kér minden becsületes állampolgárt, hogy aki információkkal tud szolgálni a szobor eltűnésének körülményéről és annak jelenlegi helyéről, az értesítse a főtéri Keresztelő Szent János templom irodáját, valamint jelentkezhet az EMNT megyei elnökénél, Kali Istvánnál (0752/06.76.86), továbbá a Vásárhelyi Hírlap szerkesztőségében (Marosvásárhely, Liviu Rebreanu utca 48. szám).
Fotó: Boda L. Gergely
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.