Bíró Károly segédlelkész állt az ügy élére, az egyház pedig elítéli azt amit tesz • Fotó: Beliczay László
„Sajnálatos módon Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit, és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik” – olvasható az érseki állásfoglalás a romkat.ro egyházi portál által közzétett kommünikében.
Ázsiai vendégmunkások ellen háborognak Ditróban
Kelet-ázsiai munkásokat alkalmazott egy gyergyóditrói pékség, a Facebookon elszabadultak az indulatok. Többen a vállalkozót, mások a munkavállalókat fenyegetik. A cég egyelőre kitart.
„A megbékélés útja türelmet és bizalmat igényel. (…) A legfontosabb az, hogy higgyünk a béke lehetőségében, higgyünk abban, hogy a másiknak, akárcsak nekünk, békére van szüksége. Ebben az Isten iránti szeretet ösztönözhet bennünket, amely felszabadító, korlátlan, szabad és fáradhatatlan szeretet.
A félelemből gyakran erednek konfliktusok, ezért fontos, hogy legyőzzük emberi félelmünket és ismerjük fel, hogy rászoruló gyermekek vagyunk, akiket Isten – éppúgy, mint a tékozló fiút az apja – szeret és hazavár
(vö. Lk 15,11–24).
A testvérek közötti találkozás kultúrája szétzúzza a fenyegetés kultúráját. Minden találkozás Isten nagylelkű szeretetének ajándékát és lehetőségét nyújtja, arra indítva bennünket, hogy túllépjük szűk látókörünk határait, hogy mindig törekedjünk az egyetlen mennyei Atya gyermekeiként az egyetemes testvériséget élni” – idézi Ferenc pápa 53. béke világnapi üzenetét a dokumentum.
Az Egyház álláspontjára is kitér az érsek az állásfoglalásban, miszerint
a Szentírás figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban;
– az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt másvallású embertestvéreinket is!
– Szent István királyunk Intelmeiben figyelmezteti fiát, Szent Imrét, hogy fogadja be az idegeneket, mert az egynyelvű ország gyenge.
– a Katolikus Egyház Katekizmusa e konkrét esetre vonatkoztathatóan így fogalmaz: „A munkához és hivatásszerű foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak.
A körülmények függvényében a társadalomnak a maga részéről segítenie kell az állampolgárokat, hogy munkát és alkalmazást szerezzenek maguknak.”
(lásd KEK 2433.) – olvasható a dokumentumban.
Jakubinyi szerint az egyház a világban él, egy ország, egy világközösség részeként, érvényesnek fogadja el, aláveti magát a vonatkozó törvényeknek, így tudatában van annak, hogy:
– Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata értelmében „Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 3. cikk), illetve: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 6. cikk).
– az ország, amelyben élünk, törvénykönyvében így rendelkezik:
Valamennyi személynek joga van az élethez, az egészségéhez, testi és lelki épségéhez, a méltóságához, saját képmásához, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint más hasonló, a törvény által elismert jogokhoz.
(lásd Román Polgári Törvénykönyv 58. cikk 1.); „Minden személy életét, egészségét, valamint testi lelki épségét a törvény egyenlő módon garantálja és óvja.” – (lásd Román Polgári Törvénykönyv 61. cikk 1.) – amint ennek a jognak az elismerését és betartását saját híveink számára elvárjuk, úgy mi is tiszteletben tartjuk minden más esetben is.
Természetesen elvárjuk minden vendégtől, befogadottól, a közösségbe ideiglenesen vagy hosszabb távra bekerülő embertársunktól, hogy alkalmazkodjanak országunk, népünk, közösségünk társadalmi rendjéhez.
Részünkről a befogadás kultúrája annál is inkább kívánatos, mert egy percig sem feledhetjük, hogy emberekként mindannyian jövevények vagyunk e földön, akik Isten kegyelméből élünk; nem feledhetjük azt sem, hogy saját közösségünk tagjai, honfitársaink ezrei kényszerültek a jobb megélhetés miatt külföldön munkát vállalni, és őket is emberiesen fogadják vendégmunkásként, mi magunk is ezt várjuk el, ezt tartjuk természetesnek – tér ki az állásfoglalás az egyház álláspontjára a befogadást illetően.
„Mindezek figyelembe vételére hívjuk fel elsősorban a jelen esetben érintett gyergyóditrói közösséget, és minden más, hasonló helyzetben levő közösséget, hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész, és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek.
Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába
– foglal állást a január 31-én keltezett állásfoglalásban Jakubinyi György nyugalmazott érsek, apostoli kormányzó.
Tovább forrong Gyergyóditró: nem kérnek a két vendégmunkásból
Nem tudtak megegyezni a két Srí Lanka-i pékmester „sorsáról”, ezért lakossági fórumot javasolt szombatra Gyergyóditró polgármestere. A helybéliek tapssal fogadták a salamoni döntést.
Vizsgálatot indított a romániai ombudsman a ditrói vendégmunkások ügyében
Vizsgálatot indít Renate Weber romániai ombudsman a székelyföldi Ditróban alkalmazott, és a helyi közösség egy része által elutasított Srí Lanka-i vendégmunkások ügyében. Az ombudsman a Radio France International (RFI) román nyelvű adásának nyilatkozva kijelentette: hivatalból indítanak helyszíni vizsgálatot Ditróban.
Szomorúnak és felháborítónak nevezte a ditrói esetet.
Renate Weber úgy vélte, hogy a Srí Lanka-i pékek kiutasítását követelő ditróiak „a káros retorika”, „a félretájékoztatás” áldozatai. Szerinte reakciójuk a migrációval kapcsolatos, éveken át sulykolt retorikából fakad, mely szerint az idegenek potenciális veszélyforrást jelentenek. „Lám ez a megközelítés lassan-lassan félelmet kelt az emberekben” – állapította meg az ombudsman.
Az emberek alaptalan félelmeinek a lebontását tartotta a legfontosabbnak Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is. Asztalos a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva egy tavalyi közvélemény-kutatás eredményeit idézte, amely szerint a romániaiak 68 százaléka bizalmatlan a migránsokkal szemben, 50 százalékuk be sem engedné őket az országba.
Szerinte a vendégmunkások ellen tiltakozó ditróiak álláspontja nagyon hasonlít az Európai Unióban felerősödött migránsellenes diskurzushoz, amely az őshonos közösségek kultúráját és vallását félti az idegenektől.
A diszkriminácóiellenes tanácsnak a magyar nyelv és szimbólumok használata ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) feljelentése nyomán is meg kell vizsgálnia az ügyet. Az ADEC Puskás Elemér ditrói polgármesternek azt a kijelentését találta diszkriminatívnak, hogy „a legnagyobb probléma a félretájékoztatás, mert a két törvényesen alkalmazott péket összetévesztették a migránsokkal.
A mi közösségünk konzervatívabb, és nem nagyon fogadja be a külföldről érkezőket, főleg, ha színesbőrűek
– idézte a kifogásolt nyilatkozatot Dan Tanasă blogger, az ADEC elnöke.
Az RMDSZ elhatárolódik a gyűlöletkeltéstől
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében Hegedüs Csilla szóvivő foglalt állást a ditrói ügyben. A Maszol.ro portálnak adott nyilatkozatában kijelentette:
a szövetség elfogadhatatlannak tart mindennemű gyűlöletkeltést, ami más emberek vagy embercsoportok ellen irányul csupán a bőrük színe miatt, vagy azért, mert más nyelvet beszélnek.
Hegedüs Csilla mindenkit nyugalomra intett, és arra kérte az embereket, hogy ne engedjenek az uszításnak.
A romániai sajtó az elmúlt napokban tág teret szentelt a Ditróban fellángolt indulatoknak. Több lap azt is megírta, hogy
a Srí Lanka-i vendégmunkások éppen csak a felszínre hozták azt az elégedetlenséget, amely a munkásai jelentős hányadát minimálbéren fizető pékség tulajdonosaival szemben korábban is lappangott a településen.
A PressOne.ro portál a helyszíni riportjában a ditrói székelyek félelmét azokhoz a román félelmekhez hasonlította, melyek „az Erdély elszakítására törekvő magyarokkal” szemben nyilvánulnak meg.
Előzmények
Mint arról a Székelyhon is beszámolt, Gyergyóditróban munkába állt két Srí Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A pékeket bevándorlóknak tekinti a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyul hozzájuk. Szerdán, a helyi segédlelkész vezetésével a falu egy része a helyi önkormányzati ülésnek helyet adó Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kultúrházhoz vonult, ahol tiltakoztak a pékek jelenléte ellen és megoldást sürgettek az ügyben. A polgármester javaslatára, a parttalan vita elkerülésére szombat délelőttre falugyűlést hívtak össze az ügyben.
24h
