Itt a lakásod puha takarója

– Z: Ezt poliuretánhabnak hívják, Magyarországon leginkább purhabnak nevezik, de nem összetévesztendő a nálunk ismert purhabbal, amit nyílászárok szerelésekor használnak, az egy teljesen más termék, úgyhogy a poliuretánhab a legpontosabb név.

– Mióta foglalkoznak önök ezzel a technológiával?

– Z: 2006 óta foglalkozunk szigeteléssel, használtunk kőzetgyapotot, üveggyapotot, ásványgyapotot, cellulózt – mind csődöt mondott valamiért, szükségünk volt egy olyan alternatívára, amire valódi garanciát lehet vállalni, így három éve ezt a technológiát használjuk. Egy magyarországi cégtől, az Eupor Group-tól tanultuk meg, ők 2001-től foglalkoznak vele, a legrégibbek a piacon és piacvezetők is, így bőven van szakmai hátterünk.

– Kipróbálva a különböző technológiákat, miért nem maradtak másnál? Miért pont ezt választották?

– É: Előnye elég sok van, az egyik legfontosabb, hogy nem terheli az épületet, nem egy nehéz anyag, befújással hordják fel, és magától terül, így nem alakul ki hőhíd, nem lesznek hézagok. Bármilyen felületre tapad, legyen az fém, fa, beton vagy műanyag, nem reped, nem szakad. És ez egy bio hab, nem káros az egészségre: a gyapot bejuthat a tüdőbe és komoly betegségeket okozhat.

A hab formatartó is, 50 évig garantáltan nem változtatja a formáját – nem hiába használják Amerikában már az ötvenes évek óta szinte csak ezt. A nyíltcellás habot, ha víz éri, az átfolyik rajta, a hab megszárad, és visszanyeri eredeti formáját, és közben nem is penészedik. A zártcellás változat nem engedi át a vizet, ezt a padlón használják, de néha a tetőszerkezeten is.

– Sokan inkább a masszív, kemény anyagokat tartják tartósnak, biztonságosnak.

– Z: Létezik masszív hab is, ami keményebb bárminél, a padlón használva 3500 kg/négyzetméter terhelhetőséggel bír, erre egyetlen kőzetgyapot sem képes.

– Hangszigetelésre mennyire alkalmas a hab?

– Z: Az interneten böngészve sok negatív kritikát találhat az ember hangszigetelés kapcsán, ám itt is gyakran fogalomzavar van, hiszen ezek leginkább a polisztirén szigetelésre vonatkoznak, mi pedig poliuretánnal dolgozunk. 15–20 centis vastagságban használva a szivacsos habszerkezetnek köszönhetően a poliuretán kiváló hangszigetelő is.

– Említették, hogy a szakszerűtlen kezelés óriási hátrány lehet. Van erre megoldás?

– É: Ez ugyanúgy igaz a poliuretánhabra is, ezért szakképzett emberekkel dolgozunk, csapatunk két tagja kimondottan a felhordáshoz használt gépeket kezeli, amit szakképzetlen munkás nem is tudna, hisz az eszköz gyakorlatilag egy kis számítógép. Leginkább mi is így, szaktudással együtt ajánljuk a klienseinknek a szigetelést, hiszen így tudjuk garantálni, hogy megfelelő lesz a kivitelezés is.

– Más technológiákhoz képest van valamilyen különleges követelmény a hab kapcsán, szükséges valamilyen speciális előkészület?

– Z: A gépnek áramra van szüksége, de ezt generátorokkal is meg tudjuk oldani: sok építkezésen még nincs bekötve az áram, amikor a szigetelnek. Ezen kívül semmilyen más előkészületre nincs szükség, ezért nem csak házakhoz, de tömbházak szigetelésére is ajánljuk, legyen az új építésű, vagy éppen most újított.

Tömbházak esetén a lapos tető szigetelésére külön védőréteget is alkalmazunk: ez egy gumiszerű anyag és a fizikai behatásoktól véd, így például egy jégeső sem árthat neki. Ugyanakkor, mivel teljesen kitölti a teret, így nincs hibalehetőség vízszigetelésnél, tökéletesen véd.

– Milyen hátrányai vannak a technológiának?

– Z: Egyedül az időjárás. Ha öt fok alá esik a hőmérséklet, akkor nem lehet dolgozni a habbal, illetve erős szélben sem lehet használni.

– Ha ezt a technológiát használjuk, számíthatunk magasabb árra, mint más szigetelések esetén?

– Z: A poliuretánhab nem drágább, mint más anyagok. Alapvetően mindenki arra törekedik, hogy passzívház minősítést érjen el – gyapotból ehhez 40 cm kell, poliuretánból pedig 15. Ennyi kőzetgyapot munkadíjjal, tartószerkezettel, fóliával együtt körülbelül 80 lej/négyzetméter.

– Melyik projektjükre a legbüszkébbek?

– Z: A legnagyobb projektünk tetőszigetelés volt Szlovákiában, ahol 1800 négyzetméteres felületeken dolgoztunk tömbházakban, de Szatmáron például 30 házat szigeteltünk le, Temesváron most egyszerre 15-öt. Igazából minden nap szigetelünk 1–2 házat, s mindeniket büszkén vállaljuk.

– Melyik projekt jelentette a legnagyobb kihívást és miért?

– Z: Mindig vannak buktatók, legtöbbször a víz, például az eső miatt nincs kiszáradva a beton, vagy akár az, hogy nem tudunk együtt dolgozni egy szakemberrel. De szerencsés helyzetben vagyunk, tizenkét éve építkezés terén mozgunk, átlátjuk, ha probléma van, és rögtön találunk megoldást.