Ismét fokozódik a feszültség a bértörvény körül

Az Alfa Cartel szakszervezeti szövetség keddre bukaresti tiltakozást jelentett be, a feszültség pedig ismét növekszik az új bértörvény-tervezet körül, a kormány és az érdekvédelmi tömörülések álláspontja pedig nem közeledik, miközben a kabinet napokon belül döntést kellene hozzon a tervezetről.

Ám ha a szakszervezeti követeléseknek megfelelően fogadják el az új tervezetet, a szakértői elemzések szerint az tovább növeli a költségvetési hiányt, ugyanis a bérkövetelések teljesüléséhez szükséges pénzek nem léteznek, mert évekig késtek a költségvetési reformintézkedések az országban.

A tervezet korábbi változatában a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaértéket 4100 lejben határozták meg, és a szakszervezetek már akkor azt kérték a kormánytól, hogy

Az új tervezetben viszont még a korábbi értéket is csökkentették, 4000 lejre.

Szakszervezetek: nem háríthatják a megszorítások költségét a munkavállalókra

„Az egyik legsúlyosabb probléma a referenciaérték csökkentése 4100-ról 4000 lejre. Kértük, hogy ezt a bruttó minimálbér szintjén határozzák meg, és évente frissítsék az infláció és a termelékenység függvényében. Ehelyett

Egy bértörvény nem háríthatja a megszorítások költségét a munkavállalókra” – nehezményezik a szakszervezeti szövetségek, azt is kifogásolva, hogy a bérpótlékok maximumát a bérköltségek legfeljebb 20 százalékában határozzák meg az új tervezetben.

A Sanitasnal úgy értékelik, hogy rossz irányba halad az ügy

A Sanitas szakszervezet általános sztrájkig fokozódott tiltakozássorozatot is tartott a közelmúltban a bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt, és nem megszüntették, csak felfüggesztették a sztrájkot, hogy szükség esetén folytatni tudják.
Egyelőre még nincs szó arról, hogy újra sztrájkot indítanának a kórházakban,

– közölte érdeklődésünkre Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetője.

Úgy értékelik, hogy rossz irányba halad az ügy, és a bértörvény újabb formája még az előzőnél is rosszabb. Nem a bérpótlékok miatt kell már leginkább aggódni, hanem azért, hogy a tervezet értelmében a 4000 lejre csökkentett alap

– mondta. Attól is tartanak – folytatta –, hogy a tervezetben a bérpótlékokra értékhatárokat szabnak meg, és emiatt a pótlékoknak csak a minimumát fogja fizetni az egészségbiztosítási pénztár.

– érvelt a bérek ilyen jellegű megkülönböztetése ellen. Megjegyezte azt is, előfordulhat akár az is, hogy egy kisebb kórházban kevesebb pénzért többet kell majd dolgozzon például egy takarító vagy betegápoló, mint egy magasabb besorolású klinikán dolgozó kollégája, ha a kisebb kórházban nagyobb lesz a személyzethiány és emiatt több munka hárul egy-egy dolgozóra.

Az új törvény értelmében kompenzációkkal kívánják biztosítani azt, hogy ne csökkenjenek a bérek, vagyis

Ám ha eléri azt az értéket, megszűnik a kompenzáció, így öt évre „befagyhat” az illető bére – magyarázott el egy másik, a szakszervezet által szintén problémaként kezelt előírást.

A szakszervezetek számára azért fontos a jelenlegi kiélezett helyzetben is, hogy elérjék követeléseik teljesülését, mert ezt később már nem tudják kiharcolni. Ha most a kormány elfogad egy bértörvényt, azt később csak az EU-s alapok visszautalása árán lehet majd megváltoztatni – magyarázta.