
Párbeszéd indul róla, vagy a román többség csuklóból visszadobja az újból benyújtott autonómiastatútumot? A közeljövőben kiderül. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők szerdán ismét törvénytervezetként iktatták a Románia Parlamentjében Székelyföld Autonómia Statútumát.
2019. december 18., 17:372019. december 18., 17:37
A képviselőházban december 18-án a nemzeti kisebbségek napján nyújtották be a tervezetet. Kulcsár Terza József lapunknak elmondta:
„Az RMDSZ-el megbeszéltük, támogatják az autonómia ügyét, és a tervezetet is. Tavaly, amikor a bizottságokban, a plénumban tárgyalták az autonómiastatútumot minden magyar politikus kiállt mellette, felszólaltak, védték az ügyet. Elindultunk egy úton, közösen mutatunk fel erőt” – mondta a politikus. Hozzátette, arra számít, hogy a parlamenti procedúra során kulturált párbeszéd, vita alakul ki a székelység önrendelkezési igényéről.
– részletezte Kulcsár-Terza József. Hozzátette, Dél-Tirol esetében is többször benyújtották az autonómiát szavatoló törvénytervezetet, vitáztak róla, majd módosították, bővítve a jogköröket. „A közelmúltban számtalan, a székelyföldi magyarság ellen irányuló burkolt vagy esetenként nyílt támadásnak lehettünk tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy elbizonytalanítsanak, megfélemlítsenek bennünket. Ezért közös felelősségünk eloszlatni azt a tévhitet miszerint mindaz, amit Románia megvalósított a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében, modellértékűnek tekinthető.
– olvasható a Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József által kiadott közleményben. A politikusok azt várják, hogy a parlament tűzze napirendre a kezdeményezést.
Mint ismeretes Kulcsár-Terza József éppen két évvel ezelőtt, 2017 decemberében is, akkor egyéni kezdeményezésként nyújtotta be az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumot.
Az autonómiastatútum beterjesztését komoly egyeztetés előzte meg az RMDSZ-el – erősítette meg lapunknak Korodi Attila. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője kifejtette:
„Nincsenek álmaink arra vonatkozóan, hogy Románia parlamentje megszavazza Székelyföld autonómiastatútumát, de a törvénytervezet fontos eszköz, hogy a székelység önrendelkezési igényeiről jövő év első felében ismételten intézményes keretek között lehessen beszélni” – szögezte le Korodi Attila.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!