
Ha a kórházi ágyak megtelnek, az iskolapadok kiürülnek
Fotó: Gábos Albin
Megjelent péntek délután a Hivatalos Közlönyben az egészségügyi és az oktatási miniszter közös rendelete a járványkörülmények között zajló oktatási tevékenység szabályozásáról – írja az Agerpres hírügynökség.
2022. január 14., 20:022022. január 14., 20:02
A jogszabály szerint január 17-től
Ha a Covid-kórházak 75 százalék fölötti leterheltsége miatt valamely megyében be kell zárni az iskolákat és óvodákat, a tanintézményeket csak akkor nyitják meg, ha a kórházi leterheltség 70 százalék alá csökken.

Minden iskola online oktatásra tér át megyei szinten, amennyiben az adott megyében a Covid-fertőzött páciensek számára fenntartott kórházakban az ágyak több mint 75 százaléka foglalt – döntött az országos vészhelyzeti bizottság.
A megyei egészségügyi igazgatóságok rendszeresen közlik honlapjukon a koronavírusos betegek számára elkülönített kórházi helyek kihasználtságát. Minden megyében
Az egyes tanintézményekben akkor is áttérhetnek az online oktatásra, ha a közösségben megjelenik a fertőzés. Azokban az osztályokban függesztik fel a jelenléti oktatást, ahol egy héten belül legalább hárman megfertőződnek, illetve azokat a tanintézményeket zárják be, ahol az osztályok több mint felében fel kellett függeszteni a jelenléti oktatást.
A fertőzött társukkal rendszeresen érintkező óvodások vagy iskolások tíznapos karanténba kerülnek, ha nincsenek beoltva vagy az elmúlt hat hónapban nem estek át a betegségen. A teljes körűen beoltott és a betegségen az elmúlt hat hónapban átesett gyermekek számára a karantén csak öt napig tart.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!