
A gyermekek és kísérőik a szemerkélő esőben a költő nagygalambfalvi nyomdokain, házánál és a sírkertben jártak
Fotó: Bálint Hajnal
Elévülhetetlen az a szellemi és lelki örökség, amelyet szülőfalujához való ragaszkodásával hagyott Nagygalambfalvára a 20. századi erdélyi líra legnagyobb egyénisége, Kányádi Sándor költő (1929–2018). A halálát követő hónapokban tisztelőinek ezrei keresték fel a világ minden szegletéből a halhatatlan versek születésének emlékhelyeit és a sírkertet. A költő életművével tette örök emlékezetűvé Nagygalambfalvát, halála után pedig a szülőfalu öregbíti azt, amit nagy fiától kapott.
2019. május 12., 20:392019. május 12., 20:39
Sándor bácsi kortársainak gyermekeitől kezdődően generációk nőttek fel a faluban az ő versein. Nincs olyan ma élő nagygalambfalvi, aki ne tudna betéve sok-sok Kányádi-strófát. Aztán az évek folyamán megyeközivé nőtte ki magát a Fától fáig – verstől versig Kányádi-versmondó verseny, amelyet a helyi iskola kezdeményezett közel két évtizede. Az iskolanapokat immár tizenhét éve a költő születésnapjának, május 10-ének a hetében rendezik.
és elhangzottak azok az elképzelések is, amelyeket Kányádi Sándor emlékét őrizendő tervez megvalósítani a szülőfalu.
Fától fáig, verstől versig
Harmincegy iskola ötvennégy diákja, valamint kísérőik és a költőt tisztelő helybéliek töltötték meg a Feleki Miklós Művelődési Házat Kányádi Sándor 90., első ízben nélküle tartott születésnapján.
Fotó: Barabás Ákos
Több mint félszáz kis versenyző és a helybéli diákok hangján szólaltak meg halhatatlan gyermekversei – előbb a kultúrotthonban, majd egykori utcájában, az öreg kútnál és a családi sírkertben. Az első megemlékező vetélkedő nyitányaként, amelyen a költő húga, Róza néni is részt vett, az egybegyűltek archív felvételről hallgatták meg a Sándor bácsi által elmondott Előhang című verset, és egy perc csenddel adóztak a falu legnagyobb fiának emléke előtt.
A régi padok, palatábla, a fa hátitáska és tolltartó mellett az egykori kisdiák Kányádi iskoláséveire vonatkozó levéltári dokumentumokat is láthattunk – a nagygalambfalvi felekezeti magyar iskolából, illetve a román állami iskolából.
Fotó: Barabás Ákos
Az osztálynaplók bejegyzései tükrözik a kis Sándor tanulmányi előmenetelét: az 1940–41-es tanévben a magyar állami iskola növendéke csupa jeles és kitűnő volt – ismertette Bálint Hajnal igazgató a látnivalókat, amelyekhez egy-egy Kányádi visszaemlékezést, versrészletet is fűzött. A költő addig él, míg a mai gyermekek megtanítják saját unokáiknak és azok is utódaiknak az örökifjú rímeket – hangzott el a biztatás.
Megújul és Kányádi nevét veszi fel
Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy a kiállított tárgyak az iskola hely- és iskolatörténeti gyűjteményének részei, a Kányádi Sándor iskoláséveire vonatkozó dokumentumokat az Állami Levéltár csíkszeredai gyűjteményéből válogatták. Bálint Hajnal kérdésünkre elmondta, hamarosan elkezdődnek a Nagygalambfalvi Általános Iskola javítási munkálatai. A teljes körű épületrehabilitáció több hónapig zajlik majd. Az avatási ünnepség egyben az iskola névadója is lesz.
Emlékház és emléktábor
Gyerkó Levente polgármester előbb a vetélkedő részvevői előtt beszélt arról, miként szeretnék tovább gyarapítani a Kárpát-medence egyik legnagyobb egyéniségétől kapott lelki örökséget. Személyes beszélgetésünkkor is nyomatékosította, milyen értékes számukra a költő szülőfalu-szeretete. Halálát követően kultuszhellyé vált a családi sírkert – nem csak életében vitte szerte a nagyvilágba Nagygalambfalva hírét. Most a falun a sor, hogy méltó emléket állítson számára.
A sírnál Róza néni dédunokája, Csíki Roland mondta el a Májusi szellő című költeményt. Sok iskolából vittek virágot, koszorút
Fotó: Bálint Hajnal
Ugyanakkor fejleszteni szeretnék a települést is, és még vonzóbbá tenni a költői hagyatékot. Leghamarabb a versben is megénekelt öreg kút eredeti, korabeli állapotát állítják vissza. Pályázati forrásból, szakemberek bevonásával igyekeznek megtalálni a megfelelő formát.
Kányádi Sándor személyéhez méltónak képzelik el a költő síremlékét is. A hanthoz vezet az a telekrész, amelynek megvásárlását tervezik. A harminchat árnyi terület alkalmas lesz egy építendő emlékház kivitelezésére – reméli a polgármester. Abban kapnak majd helyet azok a tárgyak, emlékek, amelyek akkor is felmutatják Kányádi személyiségének Kárpát-medencei értékét a jövő nemzedékeinek, amikor „mi már nem leszünk” – mondta a község polgármestere.
Fotó: Bálint Hajnal
Kányádi György Attila helyi református lelkipásztortól, a költő unokaöccsétől megtudtuk, a több száz gyermeket mozgósító nyári sátortábor idén Kányádi Sándor-emléktábor lesz. A foglalkozások vezetéséből a település neves személyiségei is kiveszik részüket, köztük Benedekffy Katalin operaénekes és Sütő Petre Rozália grafikus, festőművész.
Több mint egy kilogramm aranyékszert találtak egy Törökországból érkező, Moldovai Köztársaságból származó nő által vezetett személygépkocsiban a giurgiui határőrök.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
szóljon hozzá!