
A gyermekek és kísérőik a szemerkélő esőben a költő nagygalambfalvi nyomdokain, házánál és a sírkertben jártak
Fotó: Bálint Hajnal
Elévülhetetlen az a szellemi és lelki örökség, amelyet szülőfalujához való ragaszkodásával hagyott Nagygalambfalvára a 20. századi erdélyi líra legnagyobb egyénisége, Kányádi Sándor költő (1929–2018). A halálát követő hónapokban tisztelőinek ezrei keresték fel a világ minden szegletéből a halhatatlan versek születésének emlékhelyeit és a sírkertet. A költő életművével tette örök emlékezetűvé Nagygalambfalvát, halála után pedig a szülőfalu öregbíti azt, amit nagy fiától kapott.
2019. május 12., 20:392019. május 12., 20:39
Sándor bácsi kortársainak gyermekeitől kezdődően generációk nőttek fel a faluban az ő versein. Nincs olyan ma élő nagygalambfalvi, aki ne tudna betéve sok-sok Kányádi-strófát. Aztán az évek folyamán megyeközivé nőtte ki magát a Fától fáig – verstől versig Kányádi-versmondó verseny, amelyet a helyi iskola kezdeményezett közel két évtizede. Az iskolanapokat immár tizenhét éve a költő születésnapjának, május 10-ének a hetében rendezik.
és elhangzottak azok az elképzelések is, amelyeket Kányádi Sándor emlékét őrizendő tervez megvalósítani a szülőfalu.
Fától fáig, verstől versig
Harmincegy iskola ötvennégy diákja, valamint kísérőik és a költőt tisztelő helybéliek töltötték meg a Feleki Miklós Művelődési Házat Kányádi Sándor 90., első ízben nélküle tartott születésnapján.
Fotó: Barabás Ákos
Több mint félszáz kis versenyző és a helybéli diákok hangján szólaltak meg halhatatlan gyermekversei – előbb a kultúrotthonban, majd egykori utcájában, az öreg kútnál és a családi sírkertben. Az első megemlékező vetélkedő nyitányaként, amelyen a költő húga, Róza néni is részt vett, az egybegyűltek archív felvételről hallgatták meg a Sándor bácsi által elmondott Előhang című verset, és egy perc csenddel adóztak a falu legnagyobb fiának emléke előtt.
A régi padok, palatábla, a fa hátitáska és tolltartó mellett az egykori kisdiák Kányádi iskoláséveire vonatkozó levéltári dokumentumokat is láthattunk – a nagygalambfalvi felekezeti magyar iskolából, illetve a román állami iskolából.
Fotó: Barabás Ákos
Az osztálynaplók bejegyzései tükrözik a kis Sándor tanulmányi előmenetelét: az 1940–41-es tanévben a magyar állami iskola növendéke csupa jeles és kitűnő volt – ismertette Bálint Hajnal igazgató a látnivalókat, amelyekhez egy-egy Kányádi visszaemlékezést, versrészletet is fűzött. A költő addig él, míg a mai gyermekek megtanítják saját unokáiknak és azok is utódaiknak az örökifjú rímeket – hangzott el a biztatás.
Megújul és Kányádi nevét veszi fel
Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy a kiállított tárgyak az iskola hely- és iskolatörténeti gyűjteményének részei, a Kányádi Sándor iskoláséveire vonatkozó dokumentumokat az Állami Levéltár csíkszeredai gyűjteményéből válogatták. Bálint Hajnal kérdésünkre elmondta, hamarosan elkezdődnek a Nagygalambfalvi Általános Iskola javítási munkálatai. A teljes körű épületrehabilitáció több hónapig zajlik majd. Az avatási ünnepség egyben az iskola névadója is lesz.
Emlékház és emléktábor
Gyerkó Levente polgármester előbb a vetélkedő részvevői előtt beszélt arról, miként szeretnék tovább gyarapítani a Kárpát-medence egyik legnagyobb egyéniségétől kapott lelki örökséget. Személyes beszélgetésünkkor is nyomatékosította, milyen értékes számukra a költő szülőfalu-szeretete. Halálát követően kultuszhellyé vált a családi sírkert – nem csak életében vitte szerte a nagyvilágba Nagygalambfalva hírét. Most a falun a sor, hogy méltó emléket állítson számára.
A sírnál Róza néni dédunokája, Csíki Roland mondta el a Májusi szellő című költeményt. Sok iskolából vittek virágot, koszorút
Fotó: Bálint Hajnal
Ugyanakkor fejleszteni szeretnék a települést is, és még vonzóbbá tenni a költői hagyatékot. Leghamarabb a versben is megénekelt öreg kút eredeti, korabeli állapotát állítják vissza. Pályázati forrásból, szakemberek bevonásával igyekeznek megtalálni a megfelelő formát.
Kányádi Sándor személyéhez méltónak képzelik el a költő síremlékét is. A hanthoz vezet az a telekrész, amelynek megvásárlását tervezik. A harminchat árnyi terület alkalmas lesz egy építendő emlékház kivitelezésére – reméli a polgármester. Abban kapnak majd helyet azok a tárgyak, emlékek, amelyek akkor is felmutatják Kányádi személyiségének Kárpát-medencei értékét a jövő nemzedékeinek, amikor „mi már nem leszünk” – mondta a község polgármestere.
Fotó: Bálint Hajnal
Kányádi György Attila helyi református lelkipásztortól, a költő unokaöccsétől megtudtuk, a több száz gyermeket mozgósító nyári sátortábor idén Kányádi Sándor-emléktábor lesz. A foglalkozások vezetéséből a település neves személyiségei is kiveszik részüket, köztük Benedekffy Katalin operaénekes és Sütő Petre Rozália grafikus, festőművész.
Majdnem másfélszer annyi cégfeloszlatás történt az első negyedévben Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három megyéből kettőben a cégfelfüggesztések, -törlések, de az új bejegyzések száma is nőtt.
Ilie Bolojan szerdán közölte, hogy miniszterelnöki tisztsége utolsó napjáig dolgozni fog Romániáért, és nem adja fel azokat az elveket, amelyeket egész pályafutása alatt vallott.
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium működését a szabadság, az autonómia tisztelete és a párbeszéd fogja jellemezni – írta Tarr Zoltán leendő miniszter a Facebookon, röviden bemutatva az új, integrált tárcát és feladatköreit.
Figyelmeztető, majd célzott lövéseket adtak le kedden a rendőrök a craiovai börtön egyik rabjára, aki megszökött egy munkapontról. A férfi életét vesztette.
Ha lehetőségük lesz rá, és rajtuk múlik, akkor Călin Georgescut fogják javasolni miniszterelnöknek – jelentette ki George Simion, az AUR elnöke hétfőn este.
Ellenzékbe vonul Romániában az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.
A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.
Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
szóljon hozzá!