
A felsőoktatási intézmény délkeleti sarkát is átalakítják. Folyamatban lévő korszerűsítés
Fotó: Pinti Attila
Folytatják a több mint két éve felfüggesztett felújítási munkálatokat a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán. Átalakítják többek között az egyetem kis és nagy auláját is.
2018. december 20., 21:012018. december 20., 21:01
Lázár Ede dékán tájékoztatása szerint a felújítás részeként teljesen beépül a felsőoktatási intézmény tetőtere, a B szárnyon a planetáriumnak szánt épületrész mellett egy közösségi teret alakítanak ki a hallgatók részére.
Ugyanakkor a tetőtér A szárnyában kutatói irodákat hoznak létre. A korszerűsítés másik részeként a felsőoktatási intézmény délkeleti sarkát alakítják át: megtörténik a kis és nagy aula felújítása, valamint az előttük lévő hall átalakítása is, mindemellett pedig műszaki laborokat is kialakítanak az említett részen.
lehozzák egészen a földszintig. Ez a tűzvédelmi előírások betartása miatt fontos – részletezte a dékán. Továbbá a déli oldalon továbbra is lesz másodlagos bejárat az épületbe – tudtuk meg. A már megkezdett munkálatok összértéke 5,3 millió lej. A tervezett felújítás további részleteit a jövőben végzik el.
Mint ismeretes, az egyetemen 2014 augusztusában kezdődött el a korábbi épületfelújítás, akkor teljes mértékben átalakították az épület homlokzatát, és nagyrészt a hőszigetelési munkálatokat is elvégezték. Emellett többek között kicserélték az ajtókat és az ablakokat, új elektromos hálózatot és vízellátó rendszert építettek ki, felújították a bentlakási szobákat (minden szoba bútorzatát kicserélték), és a legfelső emeleten kialakítottak egy épületrészt, amely a jövőben planetáriumként funkcionál majd.
A felújított épületet 2015. április 20-án adták át, ám a felsoroltak mellett több olyan nagyszabású elképzelés is a tervek részét képezte, amelyeket akkor nem sikerült megvalósítani.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás