Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:59

Ha nem omlott volna össze, akkor is lebontották volna az erősdi Olt-hidat

18:13

Rosszul bánt a kutyájával, ezért megbírságolták és elvették tőle az állatot

18:04

Egyeztetést sürget egy vállalkozói egyesület az üzemanyaghelyzet miatt

17:57

Jóval az uniós átlag felett van a halálos balesetek aránya Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ne ezen múljon a levélszavazat érvényessége – hívja fel a figyelmet Bölöni László

Írásos említésének hétszáz éves évfodulójára készül Gyergyószentmiklós

Fotó: Szőcs Levente

2032-ben lesz a 700. évfordulója annak, hogy először említették írásban Gyergyószentmiklóst – egy ilyen jubileumot illik méltóképpen megünnepelni. Készülnek is rá: első lépésként a kincseit mutatta meg a Szent Miklós-templom, és ez sok új ismeretet adott a városnak önmagáról. Összeállt egy ütemterv is, amely évről évre meghatározza, hogy mit is szeretnének elérni a jeles dátumig.

Gergely Imre

2024. június 16., 11:132024. június 16., 11:13

Istenes indulatból – ezek a szavak szerepelnek egy, a Szent Miklós plébánia levéltárában található több száz éves dokumentumban. Ezt ma Isteni indíttatásnak mondanánk, ami arra ösztönöz, hogy valami jót tegyen az ember a közösségért, egyházáért. Erre a két szóra és annak üzenetére Dávid György főesperes és Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója is felhívja a figyelmet.

Ennek szellemében valósult meg a 700 éves évfordulóra való felkészülés nyitóeseménye, a Szent Miklós-templom kincsei című kiállítás is,

amely közel fél évig volt látható a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban.

Fotó: Szőcs Levente

A kezdeményező a főesperes volt, akit 2021-ben helyeztek Gyergyószentmiklósra. „Amikor az ember új plébániát kap, igyekszik megismerni az illető egyházközséget, annak történetét. Ekkor ötlött a szemembe az 1332-es évszám. Ennek 700. évfordulója már látható közelségben van, és úgy gondolom, illő, hogy egy ilyen jubileumot illő módon ünnepeljen meg a közösség.

2032-ig van idő megfelelően felkészülni, lehet tervezni, tudhatjuk, hogy miként haladunk előre, mi jön egymás után, és hogy az évfordulóra mit szeretnénk megvalósítani. Ne úgy ünnepeljünk, hogy majd 2032 januárjában kitaláljuk, hogy akkor csináljunk valamit, hanem dolgozzunk érte már most”

– mutat rá Dávid György.

Kiemeli a következő feladatok közül, a „lelki restaurálás” fontosságát, föléleszteni a hívek lelkében a vágyat az isten iránt, visszahozni az Istenes indulatot az emberekben.

Az elképzelés szerint ehhez járulhatnak hozzá azok az események, amelyeket a következő években szeretnének megvalósítani, az adott esztendőben esedékes évfordulókhoz kötődve. Például 2025-ben lesz Fogarasy Mihály püspök születésének a 225. évfordulója. A gyergyószentmiklósi származású egyházi vezetőről a városban iskolákat, utcát neveztek el.

Jövőre szeretnének egy kiadványt megjelentetni az életéről, de egy egészalakos szobrot is megérdemelne, hiszen rengeteget tett a szülővárosáért

– hívja fel a figyelmet a főesperes.

Azt tudni lehet, hogy Fogarasy Mihály a gyulafehérvári ferences templomban van eltemetve, de sírját semmi sem jelöli, egy sírkövet szeretnének ott elhelyezni az ő emlékére.

Fotó: Szőcs Levente

Hosszabb folyamatot jelent majd a rengeteg út menti kereszt, csengettyű, kápolna feltérképezése, dokumentálása, a vallásos lelkület megnyilvánulásai a városban. Ez a vallási turizmust segítené, megmutatná mit érdemes meglátogatni Gyergyószentmiklóson ilyen téren.

A templomot is igyekeznek felkészíteni

Mindemellett a templomot is igyekeznek felkészíteni a 700 éves évfordulóra. Készülnek a tervek a torony restaurálására, amelynek szeretnék visszaadni a régi patináját, és az oltárok feljavítsa, megszépítése is esedékes.

Itt az egyházközség híveinek kell majd eldönteniük, hogy milyen színű legyen a főoltár új festése,

hiszen az eddigi kutatások kimutatták, hogy az eddigiekben legalább négyszer volt átfestve, valószínűleg az illető kor ízlése szerint.

A 700 éves évfordulós évben pedig a római katolikus és örmény katolikus egyház közös kiállításban mutatná meg az értékeit – vázolja az egyházi elöljáró.

A számos elképzeléshez azonban emberek kellenek, akik munkájukkal, melléállásukkal mindezt meg is valósítják. Ebben segíthet az a szándék is, hogy megmutassák, korábban is voltak olyan gyergyószentmiklósi emberek, akik nagyon sokat tettek az egyházukért. Például mellékoltárt, monstranciát adományoztak a templomnak. Mindenkinek szerepe lehet ebben, a maga képességei szerint.

Különleges kincsek kerültek közszemlére

Az évfordulóhoz vezető több éves eseménysort a Szent Miklós-templom kincsei című kiállítás vezette fel. A főesperes ötlete volt, hogy az egyházközség előszedje a tárgyi értékeit, és közszemlére tegye. A tárgyak előkereséséhez a gyergyószentmiklósi levéltáros, Bernád Rita-Magdolna kapott szabad kezet.

Sekrestyéből, kórusfeljáróból, a plébániához tartozó épületek zeg-zugaiból, szekrényfiókokból, a tabernákulum mögül kerültek elő részben elfeledett tárgyak, jó vagy kevésbé jó állapotban.

Többet restaurálni kellett ahhoz, hogy kiállíthatók legyenek.

Ezzel párhuzamosan kutatómunka is zajlott és összeállt ez alapján egy 250 oldalas kötet is, amely ezeket a kincseket ismerteti, és amelyet kézbe vehetnek az érdeklődők most, a kiállítás bezárása után is. Nemcsak a kutatóknak, szakmai köröknek szól, hanem bárki számára érdekes lehet. Bernád Rita-Magdolna rámutat, nagyon sok szakember hozzátette a magáét a kiállítás és a könyv megvalósulásához a múzeum munkatársaitól kezdve a képanyagot készítő Mincsor Szabolcsig.

Fotó: Szőcs Levente

A tárgyak keresése közben számos meglepetés érte a kutatót, számos olyan régi, használaton kívüli tárgy került elő, amelyek a 20 éve készített leltárba nem kerültek bele, de amelyek ugyancsak érteket képviselnek. Ilyen volt egy kriptakápolnából előkerült Mária szobor, amelyről első látásra azt gondolták, hogy jóval későbbi, mint amit a kutatás kiderített.

Így tudták meg, hogy ez egy többszáz éves fájdalmas szűz ábrázolás, amely lehetséges, hogy a plébánia legrégebbi kegytárgya. Rá sem néztek évtizedekig...

A zászlók közül csak egy volt leltáron, de jóval többet állíthattak ki, köztük egy igazi ritkaságot, egy Szent Vendelt ábrázolót, amelynek nincs párja az erdélyi egyházmegyében.

Fotó: Gergely Imre

„Hogyha a leg-legeket kell kiválasztanom, olyan mintha egy édesanyát kérnénk arra, hogy nevezze meg a nyolc gyermeke közül a legkedvesebbet” – fogalmaz Bernád Rita-Magdolna, de néhányat kérdésünkre mégis kiemel a sok száz bemutatott tárgy közül. A levéltári anyagok közül az 1428-ban másolt kódex az egyik; ilyenből összesen mindössze három maradt meg Erdélyben a plébániák gyűjteményeiben.

De a levéltárosnő a Ferenczi Regestrum előkerülésének örült a legjobban.

A kis füzetbe Ferenczi György (aki hét évig Erdély vikáriusa volt, és 1629-től 1660-ig vezette a gyergyószentmiklósi egyházközség adatait) feljegyzései az egész egyházmegyét illetően jelentenek fontos forrást. Ez a kötet nagyon sokáig kallódott, nem tudták, hogy hol lehet.

Fotó: Gergely Imre

„Ezt a könyvet néhai Hajdó István főesperes nagyon szerette volna megtalálni, de sehol nem bukkantunk rá. Aztán 2021-ben egy Gyergyótól teljesen független helyszínről jelezte valaki, hogy talált az ottani plébánián valami régi könyveket. Amikor belelapoztam, rádöbbentem, hogy ez a nagyon keresett Ferenczi Regestrum. Én mindig úgy képzeltem el, hogy egy nagy vaskos könyvről lehet szó, ehhez képest egy kis könyvecske került a kezembe.

A legrégebbi adatokat tartalmazza Gyergyószentmiklós plébániájával kapcsolatban. Akkoriban még nem létezett anyakönyv, de itt le van írva, hogy kik ültek a padokban, azaz kik éltek akkor a városban. Máshol ilyen nincs.

Tartalmazza még jóval korábbi oklevelek másolatait, kiderül belőle, hogy Ferenczi György saját vagyonából hol milyen templomokat támogatott. Az egész egyházmegye történetét illetően nagyon fontos dokumentum.”

Egy másik egyedi okirat az 1768-ban a kolozsvári jezsuita akadémia által Szabó József nevű pap számára kiállított magisteri diploma, amely az egész Kárpát-medencében a legrégebbi ilyen okmány. Ez egy könyv lapjai közül került elő. Könyvjelzőnek használták valamikor. A miseruhák közül egy hegedű alakú 18. századi kazula számít kuriózumnak.

Fotó: Gergely Imre

A festmények közül az 1777-ben készült Mindenkor Segítő Szűz Mária kép lehet az első számú, amely egykor a templom főoltárát díszítette.

A legszebb nemesfém kegytárgy az a monstrancia, amely 1775-ben egy brassói ötvösműhelyben készült.

A monstrancia egyébként a római katolikus egyházban az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus edény.

A kiállítás utóélete

Miután a múzeumból kiköltöztették a tárgyakat, ezek nem sufniba kerültek ismét. Egy részük visszakerült a templomba és kiállításhoz készült tájékoztató pannók segítenek róluk ismereteket szerezni a hívőknek és más látogatóknak. További ilyen pannók láthatók a régi plébánia falain. A fém kegytárgyak, pedig egy új vitrinben kaptak helyet, ugyanitt. Ezek mostantól szintén megtekinthetők, várják is a látogatókat.

Fotó: Szőcs Levente

A tárlat összeállítása közben az így megismert új információk pedig további gondolatokat is elindítottak,

Ferenczi György megérdemelné, hogy Fogarasy Mihállyal egy szinten tartsa számon a gyergyószentmiklósi emlékezet. Méltó lenne arra, hogy az ő nevéről is utcát, intézményt nevezzenek el róla

– vélekedik Bernád Rita-Magdolna.

Hasznos lenne még a pálos remeték Nagyboldogasszony kápolnájának régészeti feltárása, amely Ferenczi György feljegyzése szerint Békénylokán állt, feltehetően a Gyilkostó fele vezető országút környékén. Remélhetőleg 2032-re ez is megtörténhet.

Gyergyószék Gyergyószentmiklós