Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:20

Szovjet örökség és fejlődés a Dnyeszter Menti Köztársaságban

21:11

Gyorsan hajtottak délelőtt, este már benne vannak a statisztikában

20:04

Nem volt kérdés, ki nyeri a Bölények Ligája kiesési rangadóját

19:09

Mindkét sofőr kórházi ellátásra szorult a hajnali baleset után

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Így működik az erdő

Bepillantás az erdészek mindennapjaiba. A Budvár-dombon sétálva okulhattak a diákok

Fotó: Barabás Ákos

Diákoknak mutatták be az erdész szakmát a Székelyudvarhelyi Magánerdészet munkatársai szerdán a Budváron lévő fák között barangolva. A nyílt nap lényege a szakma népszerűsítése, illetve az erdészekkel kapcsolatos negatív híresztelések ellensúlyozása volt.

Fülöp-Székely Botond

2018. október 04., 13:522018. október 04., 13:52

Harmadik alkalommal rendezett nyílt napokat a Székelyudvarhelyi Magánerdészt, a cél pedig a szakma bemutatása, abban a reményben, hogy a későbbiekben kedvet kapnak a diákok erdésznek tanulni – fejtette ki lapunknak Szakács Sándor, a társulás vezetője. Mint mondta, rendezvényükkel az erdészekről felröppenő negatív híreszteléseket is igyekeznek ellensúlyozni. Vidéken az általános iskolásoknak tartottak bemutatót, míg Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen középiskolásokat vontak be a programba. Mi

a Budvár-dombon megszervezett barangolásra kísértük el az erdészeket

és az Eötvős József Szakközépiskola tanulóit.

A Budváron dombvidékre jellemző lombhullató erdő van, tölgy-, bükk- és gyertyánfákkal – magyarázta Bodrogi Pál erdészmérnök. Itt a természetes erdőújítási módszereket alkalmazzák, vagyis fokozatosan gyérítik az állományt. Erre az egyik módszer a lékvágás, ami azt jelenti, hogy egy másfél famagasságnyi átmérőjű körben

kivágják az idősebb példányokat, hogy a földre hullott termésből kikelő csemeték napfényhez jutva növekedésnek indulhassanak.

„Olyan években kell elvégezni ezeket az úgynevezett nyitó vágásokat, amikor bőséges termést hoznak a fák. Három-négy évente hoznak ilyen termést a bükk- és a tölgyfák” – fogalmazott. A csemetéket minden évben szemügyre veszik, majd fokozatosan kivágják az idősebb fákat, ezáltal tágítva a léket, így teret biztosítanak az új állomány fejlődéséhez. Idővel a különböző helyeken kivágott lékek összekapcsolódnak.

Fotó: Barabás Ákos

Hasonló a lényege egy másik természetes erdőújító módszernek is, a megnyitó vágásnak, melynek során sávokban gyérítik a fákat. Ekkor szintén a napfénynek köszönhetően megjelennek a csemeték az említett részen. Ezt a későbbi években újabb sávok megnyitása követi. Bodrogi ugyanakkor megjegyezte, hogy

tarvágást csak a gyengébb gyökérzetű fafajtákból álló erdőkben szoktak végezni

– például fenyvesekben –, ott ugyanis kockázatos lenne például a lékeléses módszert alkalmazni, hiszen ilyen esetekben fennáll a széldöntések veszélye. Természetesen tarvágás esetén csemetéket ültetnek az érintett területeken.

Nemcsak esztétikai és környezetvédelmi szempontból fontosak az erdők, de gazdaságilag is jelentős vagyont képeznek – magyarázta Fekete Ferenc erdész. Rámutatott, a magánerdészet nem kap állami támogatást, tehát a munkájukért járó bért az erdőtulajdonosok biztosítják, ami azt jelenti, hogy profitot is kell termelniük.

Fotó: Barabás Ákos

Az erdész leszögezte, a szakszerű kitermeléssel csak a természetes folyamatokat gyorsítják fel, így egészségesebbé válik az erdő. Ez azt jelenti, hogy a gyérítéseknek, illetve lékeléseknek és egyéb kitermelési módszereknek köszönhetően a megmaradó fák több tápanyaghoz jutnak, jobban fejlődhetnek, így hamarabb elérik azt a vastagságot, amellyel hasznosítani lehet őket. Emellett az elszáradó fák kivágásával a veszélyes betegségek terjedését is meg lehet előzni, ami hatalmas kárral járna. Megfelelő gazdálkodással ugyanakkor az erdőtüzek pusztítását is mérsékelni lehet.

Bodrogi Pál a diákoknak elmondta, hogy a legelőkön lévő fák inkább tüzelőanyagként hasznosíthatók, mivel több napfény éri őket, ezért több águk is van. Az erdőben lévő fák viszont már ipari célból fontosak, hiszen épp a kevesebb napfény miatt csak a magasban ágazik el a törzsük.

Székelyudvarhely